Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Régészettudomány - Koós Judit - Kora bronzkori kút feltárása Oszlár határában (Makó-kultúra)

Régészettudomány KOÓS Judit Kora bronzkori kút feltárása Oszlár határában (Makó-kultúra) 2003 szeptemberében megelőző régészeti feltárásra került sor Oszlártól északra (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 1. kép), a 3313-as jelű, a községet elkerülő útszakasz tervezett nyomvonalán. Előzetesen Pusztai Tamás és Szörényi Gábor András végzett terepbejárást a területen, amelynek eredményeként a felszínen három lelőhelyet azonosítottak.

1 A csekély számú leletanyag bronzkori és szarmata településekre utalt. Ezt a feltárások is alátámasztották. Oszlár-Csirkés I lelőhelyen késő bronzkori leletanyag került elő a gödrökből, valamint korszakhoz egyelőre nem köthető cölöpszerkezetes építmények, kerítések nyomai. Oszlár-Csirkés II átvizsgálása egyetlen üres gödröt és árkot eredményezett, míg Oszlár—Bárányhát a kora bronzkori Makó-kultúra időszakába sorolható. A települések elhelyezkedését világosan meghatározzák az őskorban állandóan vagy csak időszakosan vízzel borított felületek. A lelőhelyek földrajzilag azokhoz a hosszanti dombhátakhoz köthetők, amelyek az I. és II. katonai felméréseken is jól láthatóan, kiemelkednek a Tisza melletti vizenyős területekből. Ezek a dombok pedig megfelelő élettérként szolgálhattak, és alkalmasak lehettek a megtelepedésre. Az egyrétegű, rövidebb ott tartózkodásra utaló települések az életmód változatosságát jelenítik meg, amennyiben a falvak lakóinak bizonyos csoportjai időszakosan távolabbra költöztek a táplálékforrások változásait követve (téli-nyári szállás, vadállatok vándorlása, stb.). Oszlár—Bárányhát feltárása is egy ilyen alkalmi, átmeneti szállás jellegzetességeit mutatta. A nyomvonalban három kutatóárkot nyitottuk. A felső 25-30 cm-es humuszréteg gépi eltávolítása és a felszín megnyesése után mindössze két objektum foltja rajzolódott ki. Ezek egyike egy nagyméretű, szabályos, fekete folt, amely kútnak bizonyult. A másik egy hosszú, keskeny, fekete elszíneződéssel jelentkező, teknőszerűen kivájt, sekély árok volt. Az árok K-Ny-i irányban húzódott a kút mellett, leletanyagot nem tartalmazott. A kút feltárása A kút aknájának felülete kör alakú, átmérője 2,1 méter (2. kép). Szája tölcséres formájú. A fekete, kemény, öntés - agyagos altalajba mélyedt, melyet sárgásszürke, agyagos feltöltődés követett. A felső, 30 cm vastag réteg után a 1 Szörényi Gábor András örökségvédelmi hatástanulmánya a területről a miskolci Herman Ottó Múzeum Régészeti Adattárában található, 3424 - 03. leltári szám alatt. 1. kép Oszlár - Bárányhát lelőhely elhelyezkedése Abb. 1. Die topographische Lage des Fundplatzes Oszlár - Bárányhát kút szabályos hengeressé vált. Betöltése rendkívül kemény, emiatt a bontás is nehezen és lassan haladt. Ebben a részben mindössze egyetlen szürkésbarna színű, homokos apró kaviccsal soványított cseréptöredéket találtunk. A hengeres formát 2,65 méternél egy padka törte meg, amely alatt a kútakna ismét hengeressé szűkült. Ettől a mélységtől kezdve átalakult a kút rétegződése, a kemény agyagot felváltotta a sárgásszürke, gyorsan omló homok, vizes agyaggal keverten. 2,5 - 2,65 méter között már felszivárgott a talajvíz, de még kézi erővel folytattuk a munkát. Ebből a rétegből került elő egy törött nyakú, de csaknem teljesen összeilleszthető, seprűdíszes fazék, egy szürke színű edény vékonyfalú töredékei, valamint három paticsdarab. 175