Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - Kiss Viktória - A bronzkori kerámia-készlet változásairól (A mészbetétes kerámia kultúrája tipológiai vázlata)
Régészettudomány 4. kép 1: Taszár, 2. Dárda/Darda (HR) Abb. 4.1: Taszár, 2. Dárda/Darda (HR) dísszel ellátott forma a mészbetétes kerámia kultúrája fiatal fázisában is mindennapos: Kaposvár, Somogyacsa, Veszprém. A legfiatalabb példányokra jellemzők a peremen elhelyezett és vízszintes vagy függőleges irányban a peremből kinyúló bütykökkel ellátott példányok: Veszprém. 17 8 Cs Csuprok Cs1 Az Észak-Dunántúlon ritkábban fordulnak elő csuporformák. A hordóalakú edényektől a kisebb méret és az edénytest felső részének kónikusabb vagy éppen hengeresedő profilja választja el ezeket. A vállon függőlegesen átfúrt bütyökfülek helyezkednek el, a testet általában függőleges és vízszintes mészbetétes vonalak díszítik, a perem is rovátkolt: Királyszentistván, Mosonszentmiklós. 17 9 Csf Függesztő edények: Csf1 Jellemzőbbek a függesztő edényként használt, ívelten hengeres nyakú, kettőskónikus testű edények. Ezek vállán két, függőlegesen átfúrt kis függesztőfül van, melyek segítségével az átlyukasztott, kónikus vagy lapos fedőt az edényhez tudták kötözni. A függesztőfülek az edény felfüggesztésére is szolgálhattak abban az esetben, amikor a fedőt az edény peremén található lyukakhoz rögzítették. Mészbetétes vonalmintákkal és pontkörökkel, alsó részükön vonalas vagy hálómintával díszítik, a fedő mintája gyakran harmonizál az edény díszítésével. Magas nyakú változatuk az A6 típusú urnaalakú edények kisméretű változataként értelmezhető: Balatonfűzfő, Balatongyörök. 18 0 178 DRAVECZKY Balázs 1970. XXI. t. 176; KISS Viktória - SOMOGYI Krisztina 2004. 3. kép 8,10. 179 BÓNA István 1975. Tat. 238. 9,12; UZSOKI András 1963. 20.t.4. 180 MRT 1. 6/9. Ih„ 9. t. 5; REGENYE Judit 1996. 2.1.1. Cső Csörgők Csö1 Korong-vagy tojás alakú kis csörgők: pl. Királyszentistván, Veszprém. 18 1 E Egyedi formák E1 Egy Balatonfűzfőről származó tál homorú peremkialakítása és a peremből kiemelkedő bütykök is eltérnek a megszokottól, utóbbiakat madárfejekké alakították. Hasonlót ismerünk Mozsor-Földvár (Mosorin-Feudvar, SCG) vattinai telepéről; mindkettő a középső bronzkor 2. fázisának végére vagy a koszideri korszak elejére tehető. A Vattina-kultúra hatására utal a Pécs-Mecsekszabolcsról előkerült tál (E1) profiljával megfigyelhető hasonlóság. Továbbélését mutatja a hasonló applikációval és a szeremlei kultúra díszítésével ellátott kettőskónikus edény Szeremléről. 182 E2 Ivókürt (rhyton): pl. Taszár (4. kép 1). 18 3 A korszakra jellemző díszítőtechnika és motívumok: A mészbetétes kerámia kultúrája fiatal, és ezen belül a kései időszakának díszítése sokban hasonló, valójában csak néhány elem utal egyértelműen a kései időszakra - ez 181 BÓNA István 1975. Taf. 218.19; Taf. 261. 4-5, 8-17. A speciális, madáralakú csörgőket itt nem tárgyalom, ezekről legújabban Id. GUBA Szilvia - SZEVERÉNYI Vajk 2007. 81-83, Fig. 6. 182 REGENYE Judit 1996. 3. t. 4. Mosorin-Feudvaron a Vattina kultúra telepének középső és felső rétegeiből került elő a hasonló táltöredék, vö. HÄNSEL, Bemard - MEDOVIC, Predrag 1994. Abb. 9.3; IHDE, Christian 2001. IIb. fázis. Szeremle: BÁNDI Gábor - KOVÁCS Tibor 1974. VII. 4-5. 183 Taszár: az 1934-ben a kaposvári múzeumnak ajándékozott leletek egy része elveszett, az ivókürtről (RRM régi Itsz. 8995) is csak rajz maradt fenn; a tárgy közlésének lehetőségért Honti Szilviának tartozom köszönettel. Vö. még REICH, Christine 1997., 2006, 99. 169
