Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - Kiss Viktória - A bronzkori kerámia-készlet változásairól (A mészbetétes kerámia kultúrája tipológiai vázlata)
Régészettudomány F6 A házikerámián belül a fazekak speciális funkciót ellátó változatai a hordozható tűzhelyek és az erjesztő vagy pácoló edények. 14 6 T Mélytálak, tálak: T1 A füles fazekakból kialakult mélytálak a perem alól induló, egy vagy két füllel egyaránt továbbélnek: Királyszentistván, Veszprém. 14 7 T2 Az idősebb fázisnál bemutatott tölcséres nyakú, gömbös vagy kettőskónikus testű, hombárméretű, négyfülű tálfazekak is továbbélnek: Királyszentistván, Zamárdi. 14 8 T3a Jellemzőbbek az egyértelműen tálakká alakult, tölcséres nyakú, alacsony, nyomott gömbös vagy kettőskónikus testű formák, peremből induló, egy vagy két füllel. A legfiatalabb darabok kettőskónikusak, a hasi törésen bütykökkel: Királyszentistván, Veszprém. 14 9 T3b A hosszabb nyakú, kettőskónikus testű táltípus a legfiatalabb fázis emléke. Ezek a darabok a svédsisak alakú formához közelítenek, erősen tölcséres nyakkal, vékony vonalas mintákkal, a hasi törésen bütykökkel, egy- vagy két peremből induló füllel: Balatongyörök, Mosonszentmiklós, Veszprém. Utóbbiak szinte változatlan formában megvannak a szeremlei temető idősebb és fiatalabb leletei között is! 150 Perem alól induló fülekkel is megtalálható. T4 A fiatal észak-dunántúli fázis jellegzetes táltípusai az ovális, félgömbalakú tálak egy- vagy két peremből induló füllel, vagy esetenként a felfüggesztést szolgáló átfúrással a peremen: Veszprém, Vörs. 15 1 T5 Előfordulnak még ívelten kettőskónikus mélyebb tálak: Királyszentistván. 15 2 T6 Nagyon jellemzők a behúzott peremű, ívelten kettőskónikus testű tálak: Balatongyörök, Mosonszentmiklós, Somogyvár-Kupavárhegy, Veszprém. A legfiatalabb daraboknál gyakran 3 bütyök és a peremből felfelé kihúzott fül emelkedik ki. E tálak gazdagon díszítettek vonalas és benyomott pontokból álló mészbetétes mintákkal, a peremen és a fülön rovátkolás; gyakran a tálak alja is pontokból álló keresztmintával díszített. A perem a füllel vagy bütyökkel találkozó, 146 P. FISCHL Klára - KISS Viktória - KULCSÁR Gabriella 2001. 177, Abb. 7. 84; KISS Viktória - SOMOGYI Krisztina 2004. 4. kép 7. 147 BÓNA István 1975. Tat. 235.5; MRT 2. 51/41. Ih„ 8. 1.11. 148 Királyszentistván: BÓNA István 1975. Tat. 225.3; Zamárdi: KOVÁCS Tibor 1994. 2.ábra 1. 149 Királyszentistván: BÓNA István 1975. Tat. 217. 24-27, Taf. 233.1819; Veszprém: KUZSINSZKY Bálint 1920. 221. ábra 3. sor; MRT 2. 51/43a, 8.1.10. 150 Balatongyörök: MRT 1. 6/9. Ih„ 9. t. 14; Mosonszentmiklós: UZSOKl András 1963. 20.t.12; Veszprém: KISS Viktória 1997. 4. kép 5; Szeremle: BÁNDI Gábor- KOVÁCS Tibor 1974. VII. 1.1,10; P. FISCHL Klára - KISS Viktória - KULCSÁR Gabriella 1999. 63. kép 15. 151 MRT 2. 8. 1.13; CSÁNYI Marietta 1978.12. ábra 9,12; HONTI Szilvia 1994a. Abb. 8.1. 152 BÓNA István 1975. Taf. 233. 9-10. belső oldalán is díszített: pl. Esztergom. 15 3 A behúzott perem helyett olykor rövid, hengeres nyakkal: pl. Veszprém. 15 4 T7 A legjellegzetesebb típusok közé sorolhatók még a kónikus, ovális tálak, valamint a lapos gömbszeletalakú tálak: Királyszentistván, Veszprém. Ezek peremét a fazekas gyakran nem oválisra, hanem négy- vagy hatszögletűre alakította. Bekarcolt vonalakkal és pontkörmintával díszítettek, a kései időszak példányai a díszítés alapján különíthetők el. 15 5 Tf Fedők: Tf1 A csonkakúpos vagy kisméretű, félgömbalakú tálak változatai a fületlen vagy egyfülű fedők, melyek az idősebb észak-dunántúli fázisban jelentek meg és a fiatal fázis jellegzetes formáivá váltak: Balatongyörök, Siófok, Somogyacsa. 15 6 Tf2 A behúzott peremű, ívelten kettőskónikus tálak kicsinyített változatait is fedőként használhatták: Veszprém. 15 7 Tf3 Ritka típus a lapos, oldalt két fogófüllel ellátott fedő: Veszprém. 15 8 B Bögrék, poharak: B1 Az idősebb észak-dunántúli időszak bögréiből fejlődnek tovább az ívelt oldalú, S-profilú füles bögrék, a peremből induló füllel. Testük lehet nyomott tojás alakú vagy kettős csonkakúpos, nyakuk ívelten kihajló vagy enyhén tölcséres. Díszítésük vékony vonalakból, beszúrt pontokból álló kombináció, ritkábban (inkább az idősebb példányoknál) széles, besimított sávok: Királyszentistván, Vaszar, Veszprém. 15 9 B2 A perem alól induló füllel is előfordulnak: pl. Királyszentistván. 16 0 B3 Más irányba fejlődött forma a tojás alakú edénynek is nevezett, tölcséres nyakú, tojástestű bögre. A jellegzetesen, vízszintes vonalakkal és közé sorban beszúrt pontokkal díszített, gyakran miniatűr bögrécskéket feltehetően felfüggesztve vagy valamiféle (szerves anyagból készült?) támasztó talppal használhatták, mivel apró, sőt gyakran csúcsos aljukon biztosan nem álltak meg: Balatonfűzfő, Balatongyörök, 153 Balatongyörök: MRT 1. 6/9. Ih„ 9.1.16; Somogyvár: HONTI Szilvia 1994a. I.t.3,6,13; lll.t.5-7; Veszprém: MRT 2. 8.t.15; KOVÁCS Tibor 1994. 4.ábra 1; KISS Viktória 1997.4.kép 1-2,6; Mosonszentmiklós: UZSOKI András 1963. IX.t.13. A dél-dunántúli csoport területén is előkerült, pl. Regölyön: BÁNDI Gábor - KOVÁCS Tibor 1974. Vl.t.2. (utóbbit a szeremlei kultúra leleteként mutatják be). Esztergom: TORMA István 1976.12.t.1. 154 KISS Viktória 1997. 4. kép 3-4. 155 BÓNA István 1975. Taf. 226. 6-7; MRT 2. 51/18. Ih„ 8.t.14. 156 Balatongyörök: MRT 1. 6/9. Ih„ 9. t. 5; Siófok, Somogyacsa: DRAVECZKY Balázs 1970. XIX. T. 168-169, XXI. t. 177. 157 KUZSINSZKY Bálint 1920. 221. ábra 1. sor; CSÁNYI Marietta 1978. 12. ábra 8; KISS Viktória 20 01. 65 , 74. kép 21; MRT 2. 51/40. Ih„ VBM 53.5.145. 158 KISS Viktória 2001. 65, 78. kép 21; MRT 2. 51/41. Ih„ VBM 53.6.53. 159 BÓNA István 1975. Taf. 216. 13-15, Taf. 234. 17-19; ILON Gábor 1995. XXII. 1.1-2. 160 Királyszentistván: BÓNA István 1975. Taf. 216.16,18, Taf. 223. 21. 167
