Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - Kiss Viktória - A bronzkori kerámia-készlet változásairól (A mészbetétes kerámia kultúrája tipológiai vázlata)
Régészettudomány Szeremle. 11 8 Lencse alakú testtel, igen erősen profilált változatban is előfordul: Lánycsók. 11 9 A fül a peremből indul vagy a behúzott vállrészt íveli át. E bögrék példányainak nagy felületét mészbetétes minták borítják. B3 Az erősen profilált, behúzott vállú bögre íveltebb változata a bögrék korai típusához hasonló, de egyértelmű különbséget jelent, hogy a beívelt hasról eltűnik a széles mészbetétsáv. A legtöbb darab az edény felületét sokkal kevésbé beborító, vékony vonalas minta alapján a kultúra életének végére, a kései mészbetétes-proto-szeremlei időszakra keltezhető: Drávapalkonya, Lánycsók. 12 0 B4 A B2-3 változatokból - talán az észak-dunántúli csoport kerámiaformáinak behatásával - alakulhatott ki a lencsealakú hasú, ívelten tölcséres vagy tagolt peremű ún. csóri típusú bögre. Díszítésére a nagyobb vagy kisebb méretű koncentrikus körminta a jellemző: Lánycsók, Siklós, Szeremle. 12 1 Bt Tojástartó edények: Bt1 A korai időszak talpcsővel ellátott bögréi ikeredény változatban vannak meg a fiatal időszakban: Alsónyékről és Harcról háromrészes edénykét ismerünk, talpcsőre emelve. 12 2 H Hordó alakú edények: H1 Az egyenesen elvágott peremű, hordóalakú edény, pereme alatt rendszerint fogóbütyökkel a fiatal fázisban is jellegzetes forma: Csúza (Suza, HR), Márok, Szakály. 12 3 H2 Kevésbé díszített, általában csupán a peremén simított-fényezett, hasán vonalkötegmintás változata a házikerámia általános formája a kései időszakban is: Turony. 12 4 Cs Csuprok: Cs1 Az idősebb déli mészbetétes időszakban kialakult típus többféle változatban is továbbél. A hordóalakú edényektől kónikusabb profilja választja el. Néha enyhén kihajló peremmel rendelkezik. A vállon függőlegesen átfúrt bütyökfülek helyezkednek el. Az edénytest teljes felületét benyomkodott díszek borítják; az alsó rész sűrű vonalkázással díszí 118 Bóly, Márok, Siklós: BÁNDI Gábor- K. ZOFFMANN Zsuzsanna 1967.1. t. 4, II. t. 2, IX. t. 5, XII. t. 4; Szakály: TORMA István 1971.15. t. 3, 6, 19.t.2, 5; Szeremle: BÓNA István 1975. Taf. 252.5-6, Taf. 253.10,14. 119 ECSEDY István 1979. XI. t. 2. 120 BÁNDI Gábor - K. ZOFFMANN Zsuzsanna 1967. VII. t. 3-4: ECSEDY István 1979. XI. 1.1. 121 Lánycsók: ECSEDY István 1979. XI. t. 4; Siklós: BÁNDI Gábor - K. ZOFFMANN Zsuzsanna 1967. XIII. t. 1; KISS Viktória 2004a. 3. kép 7-9; Szeremle: BÓNA István 1975. Taf. 256. 1,6, Taf. 257. 2, 5, 10. A típusról: KOVÁCS Tibor 1988. 156; HONTI Szilvia 1994b. 9; P. FISCHL Klára - KISS Viktória - KULCSÁR Gabriella 1999.115. 122 Alsónyék, Harc: BÓNA István 1975. Taf. 261.1-2. 123 BÁNDI Gábor - K. ZOFFMANN Zsuzsanna 1967. V. t. 3, IX. t. 7; TORMA István 1971.16. t. 3. 124 KISS Viktória 2001. 47, 39. kép 1; JPM ltsz. 62.119.3. tett: Bóly, Márok, Szeremle. A legfiatalabb darabokon inkább vonalas minták jellemzők. 125 Cs2 Tölcséres peremmel: Bóly, Szeremle. 12 6 Csö Csörgők: Csö1 Tojás alakú kis csörgő: Szeremle. 12 7 E Egyedi típusok E1 Pécs-Mecsekszabolcsról egy mészbetétes dísszel ellátott, peremkiképzésében a tagolt peremű bögrékhez hasonló tálat mutat be Bóna I., melyen talán a Vattina-kultúra(?) hatását is felismerhetjük. 128 E2 Ivókürt (rhyton): Szakály. 12 9 A korszakra jellemző díszítéstechnika és -motívumok: A kései déli mészbetétes csoportra jellemző díszítőstílust Torma I. írta le: 13 0 az eszközbenyomkodással készített mészbetétágyak mellett széles (valószínűleg fa- vagy csont-) lapocska az edény felületébe besimítása is megfigyelhető. A perem széles mészbetétágyának kialakításánál ugyanakkor a mészbetétágy korábban jellemző készítésmódja, a széles tekercselt pálcikás technika, vagy ahhoz hasonló felületkezelés is megmarad, 13 1 - az edényműves így tudta elérni, hogy a vastag mészberakás megüljön a kerámia felületén. A széles mészbetétágyat több, egymás mellé párhuzamosan bekarcolt vékony mészbetétes vonal kíséri. Az edények alsó részét szakaszos vagy teljesen összefüggő vonalkötegminta fedi be, így a váll és has motívumaival együtt a díszítés az edény szinte teljes felületét beborítja. A legfiatalabb időszakra tehető leletegyüttesekben a fiatal dél-dunántúli formákon vékony vonalakból és pontkörökből álló, az észak-dunántúlira emlékeztető motívumok jelennek meg. E vékony vonalas minták mellett néhány edényen közvetlenül a perem, a nyak díszítésének legfelső sorában ún. „lángminták" figyelhetők meg. A legfiatalabb dél-dunántúli anyagban jellegzetesek még a kisebb-nagyobb koncentrikus körminták, melyek talán a kisebb pontkörökből fejlődtek tovább. 125 Bóly: BÁNDI Gábor - K. ZOFFMANN Zsuzsanna 1967.1.1. 2, III. t. 2; Márok, Szeremle: BÓNA István 1975. Taf. 247. 12-13, 19, 22, Taf. 252.1-4. 126 Bóly: BÁNDI Gábor - K. ZOFFMANN Zsuzsanna 1967. III. t. 1; Szeremle: BÓNA István 1975. Taf. 253. 4, Taf. 254. 4, 8, Taf.255. 5. 127 BÓNA István 1975. Taf. 254.11. 128 BÓNA István 1975. Taf. 245.12. Vö. IHDE, Christian 2001. IIb. fázis. 129 TORMA István 1971. 19. t. 1. 130 TORMA István 1971. 40-42; 1978, 23. 131 Vö. 65. jegyzet. 165 |
