Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - Kiss Viktória - A bronzkori kerámia-készlet változásairól (A mészbetétes kerámia kultúrája tipológiai vázlata)
Tisicum XIX. látható. A peremdísz mészbetétágya legtöbbször széles tekercselt pálcikával készült, de előfordul a besimított mészbetétágy is. A has mintáit széles lapos eszköz végével, néhánynál már besimítással alakították ki: Balatonfűzfő, Juta, VörsPapkert. 7 5 A fül általában a nyakhajlatot íveli át és a perem alól indul. Jután ennek az edénynek még jobban kiöblösödő, nagyméretű változatát is megtaláljuk, füle a nyaki törésből indul és a vállra támaszkodik. 7 6 Előfordul a vállon elhelyezett fül is: pl. Balatonalmádi. 7 7 T2 Ezekből a mélytálakból alakulhattak ki a nagy, hombárméretű négyfülű tálfazekak, melyeket Jután és Vörsön is a sírok borítóedényeiként találunk meg; Balatonalmádiból, Ősiről is ismerjük. Utóbbiaknál a fül a hason van. Ez a forma az észak-dunántúli csoport fiatalabb időszakában is megtalálható. 7 8 T3 Peremből induló füllel szélesebb mélytálak alakulnak ki: Buzsák, Juta, Ősi-Deák-dűlő. 7 9 T Tálak: T4 A fiatal északi fázis jellegzetes, ovális, kissé kihajló peremű típusának 8 0 egyik legkorábbi formájaként értékelhető a Vörs-Homokbánya szórványai között előforduló, széles eszközbenyomkodással díszített példány. Díszítetlen változatban is ismert. 8 1 T5 Hasonló, csonkakúposabb profilú forma töredékei ugyanott megtalálhatók. 8 2 Tf Fedők: Tf1 A kisméretű, csonkakúpos tálkákat használhatták fedőként is; ezekből alakulhattak ki a már egyértelműen fedőnek készített, a felkötözéshez átfúrásokkal ellátott fedőcskék: Balatonfűzfő, Vörs. 8 3 75 KUZSINSZKY Bálint 1920. 231. ábra 4; HONTI Szilvia - KISS Viktória 1998.1.t. 3, III. 1.1,4-5, VII. t. 8. 76 HONTI Szilvia - KISS Viktória 1998. V. t.3, VIII. t. 2. Hasonlót Id. Királyszentistván 26. sír: BÓNA István 1975 Taf. 235.6. 77 KISS Viktória 2004a 1. kép 9. 78 HONTI Szilvia- KISS Viktória 1998. II. t. 4, XII. t. 2. Királyszentistván, 14. sír: BÓNA István 1975. Taf.225.3; Zamárdi: KOVÁCS Tibor 1994. 2. ábra 1. KISS Viktória 2004a. 1. kép 9. 79 Buzsák: WOSINSKY Mór 1904. XXIV. t. felső kép; Juta: HONTI Szilvia - KISS Viktória 1998. X. 1.1-2, 8; Ősi: MRT 2.157, 36/7. Ih., VBM ltsz. 66.161.2. Az északi csoport egyik mélytál típusának korai formáját láthatjuk benne; a későbbiekben magasabb illetve alacsonyabb/mélyebb változatban egyaránt jellemző: pl. Királyszentistván 12,13. sír: BÓNA István 1975. Taf. 221.4, Taf. 223.8; Mosonszentmiklós: UZSOKl András 1963. Vll.t.7. 80 Pl. Királyszentistván: BÓNA István 1975. Taf. 218.21-23 81 KISS Viktória 2001. 35, 33. kép 6; KBM ltsz. 77.173.5. 82 KISS Viktória 2001. 35, 33. kép 3; KBM ltsz. 77.173.4. 83 Balatonfűzfő: KUZSINSZKY Bálint 1920. 231. ábra 3; Vörs: HONTI Szilvia - KISS Viktória 1998. XI. t. 5. Pontos párhuzama ismert a királyszentistváni 35. sírból: BÓNA István 1975. Taf. 238.6. B Bögrék, poharak: B1 A késő kisapostagi-korai mészbetétes időszak bögretípusától 8 4 alig eltérő formákat találunk Jután (2., 9. sír) és Vörs-Homokbánya leletei között; a nyomott gömbös test néha kettős kónikussá válik. Eltér ezektől a jutái 8. sírban található változat, melynek hasa mélyebben helyezkedik el, súlypontja az edénytest felénél lejjebb került. Ezeken az edényeken a késő kisapostagi-korai mészbetétes időszakban általánossá váló, a peremet díszítő széles tekercselt pálcikás technikával készített minta még mindig megvan, de néhány bögrénél a technika változását tapasztalhatjuk: a széles mészbetétágyat lapos eszköz végének benyomkodásával vagy eszközzel besimított sima mészbetétággyal állították elő. A bögrék válla is díszített. E bögrék pontos megfelelőjét láthattuk fentebb az idősebb dél-dunántúli mészbetétes fázis szakályi 5. sírjából. 8 5 B2 Továbbfejlődött formát mutatnak a jutái 7. sír és a vörsi CXXI. sír bögréi; peremdíszítésük részben széles tekercselt pálcikás technikával készült, részben eszközzel besimított sima mészbetétággyal. E bögrékre is jellemző az edények vállát betakaró illetve a hasára lehúzódó függőleges és vízszintes sávokból álló mészbetétes díszítés. A tárgyalt edényekkel teljesen megegyező formájú és díszítésű edényeket a nyergesújfalui temető Torma I. által a tokodi csoport fiatalabb szakaszába sorolt sírjaiban találjuk meg. 8 6 B3 A harangalakú bögre néhány példánya még e korszakban is megvan, díszítésének mészbetétágya már inkább lapos eszközzel készül: pl. Csopak. A jutái 9. sír ívelt bögréje íveltebb formájával és díszítésével -, mely mind a nyakhajlatban, mind a fül alatt végighúzódik - már a fiatal észak-dunántúli mészbetétes bögrék egyik közvetlen előzményének tekinthető. 8 7 B4 Egyértelműen a klasszikus észak-dunántúli bögrék előzményei a Balatonszentgyörgy-Kenderföldi rétek 19. sírjában, a vörs-papkerti CXLIX. és CXXI. sírokban és a -homokbányái temető szórványai között előforduló, az ívelt nyakhajlatban húzódó mészbetétes sávokkal díszített S-profilú bögrék. Míg a korábban tárgyalt tölcséres peremű bögrék már nem fordulnak elő a királyszentistváni temető sírjaiban, addig az S-profilú bögrék több példányban is megvannak, peremből induló vagy nyakat áthidaló füllel. 8 8 Bp A déli csoport behúzott középső részű bögréihez, poharaihoz hasonló formák ritkán az Észak-Dunántúlon is előfordulnak. 8 9 84 HONTI Szilvia - KISS Viktória 1996.1.1. 3, 4, V. t. 3, 5-7, VI. t. 2-3, 8. 85 Juta: HONTI Szilvia - KISS Viktória 1998. VII. t. 4; Szakály: TORMA István 1971.16. t. 6. 86 Juta, Vörs: HONTI Szilvia - KISS Viktória 1998. VI. t. 5-6, VII. 1.1, X. t. 4; Nyergesújfalu: TORMA István 1996. 44-45, 2. t. 1-2. Vö. még a ménfőcsanaki temetőben előkerült, a tokodi csoporthoz sorolható 12. sír edényeivel (Vaday Andrea ásatása, közöletlen). 87 Csopak: CSÁNYI Marietta 1978. 13. ábra 7; Juta: HONTI Szilvia KISS Viktória 1998. VIII. t. 4. 88 HONTI Szilvia - KISS Viktória 1998. IX. t. 2-3; Királyszentistván 22., 29., 38. sírok: BÓNA István 1975. Taf. 232. 17,19., Taf. 237. 6., Taf. 239.17,19. 89 Ősi-Vízredűlő: MRT 2.156, 36/4. Ih.; KISS Viktória 2001. 35, 28. kép 29, VBM ltsz. 63.23.1. | 162
