Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Régészettudomány - Kiss Viktória - A bronzkori kerámia-készlet változásairól (A mészbetétes kerámia kultúrája tipológiai vázlata)

Régészettudomány T Tálak'. T3 Ritkán, de megtalálhatók a későbbi táltípusok előzményei: Balatonakaliról ívelten kihajló, tölcséres peremű, gömbölyű aljú tálat ismerünk. Faddon, Szebényben és Veszprém-Várhegyen enyhén kihajló peremű, csonkakúpos és ívelten csonkakúpos tálak fordulnak elő.

2

0 B Bögrék, poharak: B1 A jellegzetes, hosszú tölcséres nyakú kisapostagi bögrének már a Kisapostag 2. fázisban kialakul egy rövidebb nyakú, nyomott gömbtestű változata.

2

1 Ezt most széles tekercselt pálcikás díszítéssel látják el: Balatonföldvár, Balatonlelle-Rádpuszta, Juta-Gagarin, Kaposvár, Regöly-Fűzfás, Szakály, Szentkirályszabadja-Kőhegy, Szentlőrinc-Strandfürdő, Szőlősgyörök.

2

2 B2 Megvan a tölcséres nyakú bögrének egy íveltebb, már inkább S-profilúnak nevezhető változata is: Balatonlelle-Rádpuszta. Már Mozsolics A. megfigyelte, hogy ezek díszítetlen változatai a vatyai kultúránál gyakoriak.

2

3 Csányi M.

2

4 még szorosabbnak tartja a kapcsolatot a hatvani kultúra ugyanilyen formájú díszítetlen bögréivel. Torma I. a Fadd-Győzelem TSZ-nél talált 4 bögrét az S-profilú bögre az ún. harangalakú bögrék felé továbbfejlődött formájának tartja, ezek közé sorolhatjuk Juta-Gagarin major két bögretöredékét.

2

5 B3 Valószínűleg az előbbi S-profilú bögre továbbfejlődéséből alakulhatott ki a harangalakú bögre. A balatongyöröki telep felső rétegében (Kisapostag 2. fázis) már megtalálható, de az átmeneti korszakban válik jellemzővé, a fenti, nyomott gömböstestű, tölcséres nyakú bögrével együtt.

2

6 A harangalakú bögrék mintáját általában széles tekercselt pálcikás mészbetétágyas technikával készítik: Balatonalmádi, Regöly-Fűzfás, Szentkirályszabadja, Szentlőrinc-Strandfürdő, Tihany, Tolna megye, Veszprém.

2

7 Füle általában a test középső részén van, ritkán a peremből indul. 20 TORMA István 1978. 2. kép, 9. kép 10; CSÁNYI Marietta 1978. 4. ábra 10-12; BÁNDI Gábor - F. PETRES Éva - MARÁZ Borbála 1979. 85. o. kép, középen. 21 MOZSOLICS Amália 1942. Ill.t.33. 22 Balatonföldvár, Balatonlelle-Rádpuszta, Juta, Kaposvár, Szőlősgyörök: HONTI Szilvia - KISS Viktória 1996. I. t. 3-17, 24, V. t. 3, 5, 7, VI. t. 3, VII. t. 2-3, 10-11; Regöly-Fűzfás: TORMA István 1978. 21; Szakály-Ürgevár: CSALOG József 1942. Xlll.t.16; Szentkirályszabadja-Kőhegy: MRT 2. 39. t. 1. (középső sor 2. és 4.); SzentlőrincStrandfürdő: BÁNDI Gábor 1967. Il.t. 3, 6. 23 HONTI Szilvia - KISS Viktória 1996. i.t.23. 24 MOZSOLICS Amália 1942.17; CSÁNYI Marietta 1978. 32. 25 Fadd: TORMA István 1978. 9. ábra 1-4; Juta-Gagarin: HONTI Szilvia KISS Viktória 1996. Vll.t.4-5. 26 TORMA István 1972. 6. kép 26. 27 Regöly-Fűzfás: TORMA István 1978. 109. j.; Szentkirályszabadja: MRT 2. 39.1.1 ; Szentlőrinc-Strandfürdő: BÁNDI Gábor 1967. IV.t.1314; Tihany: MRT 2. 7.t.14; Tolna megye: WOSINSKY Mór 1904. XLIII.t.5, Veszprém: CSÁNYI Marietta 1978. 12. ábra 1-2. és töredékek a 3, 8, 9. ábrákon. Bp(ohár) Talán a harangalakú bögrék módosulása az egyenesebb falú pohárforma, melyből a korai dél-dunántúli fázis jellegzetes csonkakúpalakú pohara alakult ki: Veszprém-Lenin liget.

2

8 H Hordó alakú edények: H1 Előzményük megvan a kisapostagi kultúránál,

2

9 de az átmeneti korszakban átalakult formájuk egyértelműen a mészbetétes kerámia kultúrájának hasonló edénytípusa felé mutat. Létezik a díszkerámiához sorolható, széles tekercselt pálcikával vagy eszközbenyomással készített széles mészbetétdíszes változata: Balatonlelle, Fadd-Győzelem TSZ, Papkeszi, Szakály-Ürgevár, Szekszárd-Hidasi dűlő, Szőlősgyörök, Veszprém-Várhegy.

3

0 H2 Jellemzőbb azonban kevésbé díszített, általában csupán a peremén simított-fényezett, hasán vonalkötegmintás változata, mely a házikerámia egyik legjellemzőbb formája a korszakban. Pereme alatt gyakran fogóbütyköket helyeztek el: Balatonlelle-Rádpuszta, Szőlősgyörök, Bakonyszentlászló.

3

1 H3 Néha enyhén kihajló peremmel és fogóbütyökkel is ismert, díszített és vonalkötegdíszes változatban egyaránt: Balatonalmádi, Várdomb.

3

2 Cs Csuprok Cs1 A hordóalakú edények változataként megjelennek a jellegzetes, kónikus felső részű csuprok: Fadd-Győzelem TSZ.

3

3 Cs2 A tölcséresnyakú csuporformák talán a fazekak díszített változatából alakulnak ki: Fadd-Győzelem TSZ.

3

4 A korszakra jellemző díszítéstechnika és -motívumok: A késő kisapostagi—korai mészbetétes időszak (és a megelőző, a kisapostagi kultúra klasszikus időszaka) legfontosabb ismertetőjegye a tekercselt pálcikával készített mészbetétágy.

3

5 Az itt tárgyalt időszak egyik fontos jellemzője a díszítésként alkalmazott mészbetét ágyának széles tekercselt pálcikával való elkészítése. Emellett fellép egy másik, 28 MRT 2. 245, 51/47. Ih„ VBM 53.41.1. 29 TORMA István 1972.12.1.11. 30 Balatonalmádi: KISS Viktória 2004a. 1. kép 3; Balatonlelle-Rádpuszta, Szőlősgyörök: HONTI Szilvia - KISS Viktória 1996. IV.t.4, V.t.4; Fadd-Győzelem TSZ: TORMA István 1978. 9. ábra 8-9; Papkeszi: KISS Viktória 1996. 4.1.1-2; Szakály-Ürgevár: CSALOG József 1942. Xlll.t.17; Szekszárd-Hidasi dűlő: MOZSOLICS Amália 1942. 2. kép 6. Veszprém-Várhegy: CSÁNYI Marietta 1978. 4. ábra 11. 31 Balatonlelle-Rádpuszta, Szőlősgyörök: HONTI Szilvia - KISS Viktória 1996. IV.t.1-3, 5-11, V.t.2; Bakonyszentlászló: NOVÁKI Gyula 1979. 7. kép 10. 32 Balatonalmádi: KISS Viktória 2004a. 1. kép 10; Várdomb: KISS Viktória 2001.15,12. kép 9. 33 TORMA István 1978. 9. ábra 8-9. 34 TORMA István 1978. 9. ábra 5. 35 Míg a kisapostagi kultúra korai fázisában (Kisapostag 1.) még maga a benyomott minta alkotta a díszítést, mészbetét nélkül, vö. TORMA István 1972. 20. 157 |