Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Régészettudomány - T. Dobosi Viola — A hazai felső paleolitikum vázlata

Régészettudomány T. DOBOSI Vi

ola A hazai felső paleolitikum vázlata Visszafelé haladva az időben, az őskőkori eseménytörténet rekonstruálásához rendelkezésünkre álló információ egyre kevesebb és egyoldalúbb. A más régészeti korszakokhoz képest többszörös, akár geológiai ciklusokon átívelő időrenddel és globálisan elterjedt tárgyformákkal, technológiával dolgozó őskőkor-kutatókat másoknál jobban fenyeget az idő rövidülésének és a tér zsugorodásának csapdája. Gyakran csak néhány tucat eszköz reprezentál egy kronológiailag többnyire nagy tűréshatárral körvonalazható statikus állapotot. így néha elkerülhetetlen, hogy nagy földrajzi távolságok áthidalásával és nagy időintervallumok kissé önkényes kitöltésével próbáljuk megragadni a fejlődés dinamikáját. Az őskőkor kutatásában a klasszikus értelemben vett régészeti kultúra formai és tartalmi meghatározásának nehézségei is fokozottan érvényesek. A terminus a tárgyi hagyatékra vonatkozó információkon túl az idő előrehaladtával növekvő mértékben szellemi tartalmat is hordoz. Ez pedig az őskőkorban többnyire nehezen bizonyítható. Az általános és specifikus (a régészeten belül is az őskőkorra vonatkozó) kultúra-fogalom formai és tartalmi buktatóival Vértes László többször is foglalkozott. Első megfogalmazásában: „A paleolit, a megmunkált, készített szerszám az ősember agyának, kívánságainak kőbeformált vetülete..."

1, ám „...az eszközök puszta alaktani feldolgozása, külső sajátságainak a kutatás középpontjába állítása a tudományos munka legalacsonyabb foka...", „... ha szóra akarjuk bírni távoli őseinknek ezeket a beszédes gondolat-kövületeit, tisztelnünk, becsülnünk kell őket... ez a tudomány művelésének szinte közhellyé vált alapja és feltétele.. ,"

2 Későbbi munkáiban a matematikai statisztika módszerében látja az elmélet megközelítésének újszerű módját.

3 Minden történeti diszciplína egyik alapvető kérdésére: az etnikum és a régészeti kultúra megfelelése, nem ad egyértelmű választ. Módszertani kezdeményezésének eddig nem akadt követője. A túlnyomóan technikai jellegű adatok birtokában a szakemberek egy része idegenkedik a „kultúra" kifejezést alkalmazni a korai időszak leleteire. A mindennapos szakmai szóhasználatban az alsó paleolitikum hosszú életű, azonos paraméterekkel rendelkező eszközegyütteseire inkább az „ipar" megnevezés a gyakorlat, angolul (-an: aurignacian), 1 VÉRTES László 1957.17. 2 VÉRTES László 1957. 56-57. 3 Legújabban CSONGRÁDINÉ BALOGH Éva foglalta össze Vértes László ilyen irányú munkásságát. franciául (-en: aurignacien) vagy magyarul (-i: aurignaci) képzett jelzővel.. A középső őskőkori lelőhelyeken az emberi közösségek alkalmazkodó képességeinek gyarapodását bizonyítják a megjelenő innovációk. Az ismeretlen (spirituális?) rendeltetésű vagy egzotikus tárgyak, a mellékletes temetkezések, a kibővült kapcsolatrendszereket bizonyító nyersanyagbeszerzés már a mai értelemben használt „kultúra" terminus tartalmához közelít. Az őskőkorkutatás egyik nagy kérdése: hol, mikor, milyen gyökerekből alakult ki az őskőkor utolsó szakasza. Ha helyi, belső fejlődés eredménye, akkor a különböző eredők egymásra hatásának folyamatát, időrendjét kell tisztázni. Ha külső impulzus eredménye és Európa készen kapta, akkor fontos kérdés, hogy Afrika volt-e a Homo sapiens kolonizáció kizárólagos kiinduló pontja.

4 A végeredmény ismeretes. A jégkorszak utolsó 30 ezer esztendejében a biológiai evolúció elérte a Homo sapiens szintet és a kulturális evolúció felgyorsult, a népesség érzékelhetően növekedett. A felső paleolit lelőhelyek száma hazánkban is folyamatosan gyarapodik, az információ szerzés lendületét csak a személyi és anyagi feltételek hiányosságai korlátozzák.

5 Bár a tudományos feldolgozás módszerei, eszközei finomodnak és színesednek, az őskőkor egyes régészeti egységeinek elemzése azonban mindig technológiai-technikaitipológiai alapokra épült, épül. 2005-ben az Orosz Tudományos Akadémia Szibériai Tagozata (Novoszibirszk) a középső és felső paleolitikum kapcsolatának fényeiről és a témával kapcsolatos elméletekről egy félezer oldalas tanulmánykötetet jelentetett meg. M. Otte és J. K. Kozlowski vitára késztető, térben és időben átfogó elmélete definitive technológia-tipológiai alapokon épül.

6 A hozzászólók közül többen azonban vállalkoznak kultúra őskőkorra érvényes fogalmát meghatározni s a fejlődés e két nagy állomását komplexebb megvilágításba helyezni.

7 4 Ebben az esetben viszont valamikor, valahol Afrikában, hosszú, látens belső fejlődés eredménye! 5 A legfrissebb lelőhely-lista: DOBOSI Viola 2005. 6 OTTE, Marcel - KOZLOWSKI, Janusz 2005.20-30. A „technological basis" végigkövetése az eurázsiai kontinensen a pre-Clovis levélhegyekig. 7 ROLAND, Nicolas 2005 'Culture'.

..includes techno-economic bases, social organization, and esthetic, symbolic and cognitive expressions. ..", s a középső és felsőpaleolitikum váltásának embertani gyökereit hangsúlyozza. 13