Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - Dani János - P. Fischl Klára - A Berettyó-vidék középső bronzkori telijei (Topográfiai megközelítés)
Tisicum XIX. meg, a vízi úthálózatnak és a kereskedelemnek kisebb jelentőséget tulajdonítanak a központok kialakulásánál. A BAKOTA program keretében folytatott kutatások során P. R. Duffy fogalmazta meg, hogy „a területi alapon szerveződött hierarchikus politikai egységek feltűnéséhez kapcsolódó hipotézis elvetéséhez sokkal több célirányos adatgyűjtés szükséges" mint amennyi jelen pillanatban rendelkezésünkre áll, de az eddigi eredmények azt mutatják „hogy a síktelepektérben nem szerveződtek a tellek köré" és ez megerősíti annak a valószínűségét „hogy a kisebb telepek felett nem feltételezhető egy olyan, széles körű kontrollt gyakorló" hierarchikus szint, mely adminisztratív centrumként viselkedve az élelemfelesleget elvonta volna. 35 Noha finomkronológiai besorolásuk egyelőre nem lehetséges a dél-borsodi síkság hatvani és füzesabonyi lelőhelyeinek vizsgálatakor a bihari Berettyó mentén itt bemutatott települési képhez hasonlót tapasztaltunk. A viszonylag sűrűn elhelyezkedő teli-települések mindegyike rendelkezett külső településrésszel, egyrétegű sík telepek közöttük azonban nem ismertek. Már Makkay János is megemlíti 1957-ben, hogy a Berettyó mentén nem fordulnak elő erődítetlen telepek, a nagy vízzel és egyes esetekben sánccal is megerősített várak esetében, azok közvetlen közelében, azok védelmét élvezve figyelt meg bronzkori településeket. Ilyeneket említ a herpályi Földvár környékén, Esztáron és Pocsajon is. Ezzel szemben a Kálló mellett nem talált erődített, földvárszerű lelőhelyeket és az innen előkerülő jellegzetes leletanyagból arra következtet, hogy itt egyrétegű települések álltak. 3 6 A Kálló folyásához köthetők azonban Sárrétudvari-Poros-halom és Bihardancsháza-Tó-sziget lelőhelyek, melyek közül főleg az előbbi kettős körítő árkával és jellegzetes teli formájával semmiképp nem sorolható az egyrétegű települések közé. Sajnos a Makkay által említett Kálló menti lelőhelyek (23. és 37. 3 7) az ismert okok miatt nem visszaazonosíthatók. Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy egységes modell nem alkotható. Biztosan figyelembe kell venni a Kárpát-medence mozaikos környezetföldrajzi felépítettségét 3 8 és az egyes régiók természeti adottságait. Az általunk vizsgált Bihari síkság jelentős területe ártér volt: mocsarak, lápok, a 'magasabb' részeket nedves rétek borították. 3 9 A Bihar és Sárrét tehát egyaránt a mocsarak és lápok birodalma volt az őskorban: itt különösen a rendkívül kanyargós, néha több ágra szakadó, a mocsarakban időnként eltűnő, (elsősorban mocsári tölgyből álló) ártéri és ligeterdőkkel szegélyezett Berettyó-folyó és a Körösök által táplált mocsárvilág uralkodott egészen a XIX. század 60-as éveitől meginduló lecsapolási és folyószabályozási munkálataiig. 4 0 Olyan vidék, ahol a megtelepedésre egyedül alkalmas ugyanakkor ideális - helyek a folyók partját és kanyarulatait kísérő ármentes 'magaspartok', hátak, dombok voltak. 41 Lehetséges, hogy ezzel is magyarázható a viszonylag kis területen meglévő nagyszámú teli és a köztük lévő sík-, vagy egyrétegű telepek hiánya. Ezt jelen esetben környezeti determinációnak is nevezhetjük. Mindezek mellett különbséget kell tenni a Reinecke A1 és A2 korszakok településszerkezete, településsűrűsége és valószínűleg belső társadalmi szerkezete között is. Az itt bemutatott településszerkezeti kép nem azonos a hierarchikusan szerveződő társadalmak általános települési struktúrájáról ismerttel. Nem ismert azonban az összes lelőhely finomkronológiai besorolása, a külső telep és a teli belső szerkezeti viszonya, valamint leletanyaguk eltérése illetve azonossága. Nem vizsgáltuk továbbá e dolgozatban a terület kapcsolatát a korabeli kereskedelemmel és fémművességgel. Ez utóbbi kérdéskörök alapos elemzése nélkül végleges megállapítások természetesen nem tehetők. A kutatás további fázisában a külső telepek és a tell-települések egymáshoz való viszonyát (számuk, méretük, kronológiai viszonyuk, funkciójuk, kapcsolatuk a népességszámmal), a szatelit települések intenzívebb megfigyelését (számuk, földrajzi viszonyaik, szerepük a településhálózatban), az erődítések típusait, kronológiáját és szerepét kívánjuk tisztázni. Rendkívül fontos feladat a településekhez tartozó - eddig gyakorlatilag hiányzó 4 2 - temetkezési helyek azonosítása, ezek nélkül ugyanis nemcsak a topográfiai kutatások, hanem a települési-, településszerkezeti sajátosságok vizsgálata sem lehet teljes. 35 DUFFY, Paul 2008. 128-130. 36 MAKKAY János 1957. 37-38. 37 MAKKAY János 1957. 37. 38 KERTÉSZ Róbert - SÜMEGI Pál 1999. 68-70; SÜMEGI Pál - BODOR Elvira 2000; SÜMEGI Pál - KERTÉSZ Róbert - RUDNER Edina 2003. 51-52,55-56. 39 BALCSÓK István 2002.13. 40 PAPP László 1996.11,19; BALCSÓK István 2002.13-17; VÁNYI Róbert- BONA Gabriella 2004.1-2, 7,11. 41 K. NAGY Sándor 1886. 21-22, 25-27; KORBÉLY József 1901. 4-9; MENDÖL Tibor 1938. 34-35; KÉRY Menyhért 1938. 45; BALCSÓK István 2002.14. 42 Hasonló a helyzet a szomszédos Békés megye területén is, azonban Paul R. DUFFY véleményével ellentétben (DUFFY, Paul 2008.121.) mi elsősorban kutatási hiányossággal magyarázzuk a temetkezőhelyek hiányát.