Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Régészet - Cseh János: Jászfelsőszentgyörgy Túróczi-tanya szkíta telep
CSEH JÁNOS JÁSZFELSŐSZENTGYÖRGY-TÚRÓCZI-TANYA Településnyomok a rézkortól a népvándorlás korig - Csalog Zsolt 1961. évi ásatása A közlésre, prezentációra kerülő több, éspedig négy, egyértelműen meghatározható korszak emlékanyagát felölelő régészeti ásatás a Közép-Zagyva térségébe eső Jász- felsőszentgyörgy (1. kép) mellett, Jászberény nyugati szomszédságában zajlott 1961 nyarán — a megyei múzeum ez évi tevékenységének egyik fontos mozzanataként. A lelőhely a jobb parti falu keleti peremén fekszik, egy olyan kiemelkedő fekvésű részen — 105—106 méter tengerszint feletti magasságban —, amely hirtelen, élesen szögellik ki észak felé. Az itt összeszűkülő és keskenyebb árterü Zagyva folyó csupán 100—150 méterre van innen, markáns, határozott vonalú U-kanyarulatot, meandert alkotva déli irányban. (2. kép) Még mielőtt továbblépnénk, itt szükséges szólni arról, hogy 2003. május 15-én megpróbáltam azonosítani a feltárás helyét, a rendelkezésre álló topográfiai és egyéb adatok alapján. Néhány száz méteren belül kaptam is valamelyes utalást erre vonatkozóan; mindazonáltal a helyszínre történt kiszállás csupán és összességében egy hozzávetőleges tájékozódás szintjén maradt. (Fotografáltam, de a képek nem a legjobb minőségűek.) A tájékot, a némi elhagy atottságot tükröző környezetet — „kertek alja” — megismertem, s ez illendő is most, hogy foglalkozom az innen származó, nem saját ásatásomból származó archeológiái leletekkel. (2. kép) Ezen a helyen, az Új Hajnal (Egyetértés, illetve Kossuth) Tsz központjánál, az egykori Túróczi-tanyánál, egy épület, lóistálló szomszédságában, kisebb agyag- vagy homokbányaként használt, szögben megtörő szakadó fal mellett az ásató régész, Csalog Zsolt összesen négy, töb- bé-kevésbé különálló felületet nyitott. Ezek közül három az I—II—III. felület jelölést kapta, egy pedig szimplán csak kutatóárok gyanánt futott. Az I. felület 10x4 méter, a II. felület 10x1,5 méter, a III. felület 3x2,8 méter, a kutatóárok 25x1,5 méter méretű volt. Ebből következik, hogy a régészeti munkálatok során pontosan számítva 88,5 m2 került feltárásra. (3. kép) Úgy tizenkilencre tehető a kibontott telepobjektumok, zömmel gödörszerű jelenségek száma (A-tól R-ig terjedően jelölve). A lelőhelyre és az ásatásra vonatkozó adattári anyag a szolnoki Damjanich János Múzeumban A.59., A.65., A.93. és A. 115. jelzet alatt szerepel. A középső rézkori, valamint a szkíta (és kelta?), a szarmata és az avar időszakból származó leletek a 62.21.1. és a 62.23.1. közötti leltári számokat kapták. Még mielőtt a száraz leírás következnék: a Csalog Zsolt jászfelsőszentgyörgyi régészeti ásatását érintő irodalomból korai és érdemleges volta okán, mert leletközlő tartalmú, említjük Fettich Nándor egy dolgozatát. A java rézkori, a Tűzdelt barázdás kerámia kultúrája (Furchenstich- keramik, Hochkupferzeit) körébe tartozó, díszített „agyagedényről” (tálszerü modellről) van szó elsősorban, egypár további régiséggel együtt.1 A szkíta településre utaló szakirodalmi helyeket együtt — a teljesség igényével — lásd jelen sorok írójának kataszter összeállításában.2 A telepjelenségek leírása A objektum (szkíta) — és A1 A régészeti jelenség az I. felület É-i felében helyezkedett el, s a rá utaló jelek már két ásónyomnyi mélységben, úgy —40 cm körül kezdtek mutatkozni. A következő ásónyom alját tisztázó nyesés természetszerűleg világosabban hozta a kontúrt a sárga altalajban. Az elszíneződés középső részén sötétebb, kerek folt tűnt elő (Al, lásd alább). Maga az A telepjelenség egy alapformájában szabálytalan ovális, hozzávetőleg nyugat—keleti hosszanti tengelyű beásás volt, foldbemélyített épület subterraneus részének maradványa. (Azon okból, mert nyugati vége befutott a szelvényfal alá, egy 2,2x0,5 méter nagyságú rábontás történt, legalábbis az eredeti ásatási rajzon ez vehető ki, anélkül azonban, hogy ezen az oldalon tisztázódott volna az objektum széle.) Mérete 400x310 cm-t tett ki maximálisan, az utóbbi adathoz hozzávéve azt a félkörszerű, 90x40 cm-es kiöblösödést, amely a déli oldalra esett. (Nem kizárt, hogy valahogyan a bejárattal volt összefüggésben.) A kunyhóalapozás, melynek betöltődését nagyon ha- mus, paticcsal keveredett fold alkotta, keresztmetszetben 1 FETTICH Nándor 1969. 45—48.. és 67., valamint a VII—VIII. 2 CSEH János 2006. 19. és lelőhclytérkép. tábla megfelelő rajzai, s az elterjedési térkép.) 83
