Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Írások az ünnepeltről és az ünnepelttől - Szabó István: Ami Szolnokot országosan is ismertté tette… VII. Elszalasztott lehetőségek
Vidovszky Béla: Reggeli csendélet (olajfestmény) messzemenő következtetéseket levonni..., (mert) bár egy sor kitűnő mű is szerepel a kiállításon, egészében mégis a fáradtság hatását kelti... ...hideg, éles, de — mondjuk meg őszintén — kihűlt hatást keltenek Bernáth Aurél képei. Hogy a festőművészet mestere alkotta a négy kiállított képet, azt érezni az ecsetvezetés biztonságán, a színválasztás, a tömegelosztás, a tárgyrendezés fölényén. S mégis: fáradtak a képei. Elillant a régi Bernáth-képek párakönnyűséggel lebegő, s ugyanakkor oly lenyűgözően erőteljes hangulata. Hol van a mostani ’Kovácsék' asztal körött ülő marionett-alakjaiban az az álomszerű, fojtóan gyönyörű révetegség, amely például a Koncert’ csoportját éltette át? S hol marad az oly korrekt, oly jól megfestett, oly színültig kulturált 'Ablak' című csendéletben az a sejtelmes látomásszerűség, amely valamikori sirályos ablak-képét felejthetetlenné teszi? Bernáth mai műveire jellemző, hogy képesek vagyunk csak egyes részleteikben, függetlenül a többitől, gyönyörködni, például az 'Ablak' palettáján, a Kovácsék’ asztali csendéletén... ... Vidovszky Béla képei láttán elismerjük, hogy a színes fénykép feltalálása ellenére is némi létjogosultsága van a szenvtelen, pontos, tudós valóság-másolásnak. A másik gondos valóságfeljegyző Zádor István, ott szerencsés, ahol a színesség helyett a tónus-egység megoldását választja, például hangulatilag megkapó zenekar-képén... ...Egy szolid és megszokott impresszionizmust képvisel az olajfestés terén Boldizsár István... ...Mattioni Eszter még mindig az az izgató jelenség, akinél tapasztalni, mennyire tehetséges és hogy túlhalmo- zottak a képei s különválik bennük a rajz-s a színelem... ”39 Ugyancsak ő minősíti a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesülete negyedszázados jubileumi kiállítását, amelyet a Szalmássy Galériában rendeztek A rézkarc művészete címmel január 3—14. között. Az alaposságáról és tárgyszerűségéről ismert művészettörténész a Szolnokhoz is köthető kiállítók közül Zádor, Boldizsár, Barta Ernő és Istókovits lapjait is értékeli néhány szavas, magvas véleménycsokrában. Mégpedig így: Zádort a külvilágot „ ...a biedermeier hűvös, pontos, barátságos valóság-megfigyelésén alapuló..., nagy felkészültségű, lelkiismeretes jegyzői" közé sorolja a Millet hagyományaiba kissé szárazon kapcsolódó Boldizsár Istvánnal és Barta Ernővel együtt, (mely utóbbinak) „ ...lapjain a formák dekoratív összefoglalása érvényesül..." Az ugyancsak egykor szolnoki Istókovits Kálmánról mindössze annyit jegyez meg, hogy „ ...ezúttal kedves mesehangulatú fametszetekkel szerepel. " Ugyanezen kiállítási áttekintésében viszont valóságos kis tanulmányt ír arról a Kovács Margitról, aki 1938—1939-ben már mint az 1937-es párizsi Világ- kiállítás Diplome d’Honeur-rel kitüntetett művésze a szolnoki művésztelepen dolgozott. A Népművelési Központban (Rákóczi út 30.) 1948. január 12—22. között megrendezett kiállításáról ugyanis a következőket olvashatjuk: „Kovács Margit kerámiaművészetében szobrászi és festői elemek egyesülnek szervesen. Művészetének egészséges alapja egy rendkívüli technikai felkészültség, feltétlen anyagismeret, bátor kísérletező kedv és nem csekély formai találékonyság. Ezekre a biztos pillérekre építi valóban nagystílű terveit, felélesztve a régi, igényteljes agyagművészet legelőkelőbb hagyományait. Keze alatt a csempe Zádor István: BSZKRT kocsik építése a Ganz Vagongyárban (rézkarc) ismét a falfestészet egy különleges műfaja lesz és a fazekaskorongot egy gazdagon fejlesztett figurális alkotás szolgálatába kényszeríti. Tárgy szerint kis és nagy edények, dísztárgyak, szobrok, fölborító festett terrakották és fülkékben elhelyezett alak-csoportok szerepelnek, változatos, túláradó fantáziájú formában, tartózkodó, kellemes színességben. Kovács Margit ihletet és kifejező alakot a korban és időben távoli művészetekből merít. Az ázsiai kultúrkör magas művészetei, a kínai és a klasszikus indiai festészet, a perzsa terrakotta és fajansz, a nyugati középkori miniatúra, a koraromán szobrászat: mindez a mai műbarát számára oly vonzó különlegesség Kovács Margit képzeletében egy sajátosan modern stílushalmazzá fűződik, amiben a szecesszió különcködése, finomkodása vala39 RABINOVSZKY Máriusz 1948/a. 116—119. 76
