Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Írások az ünnepeltről és az ünnepelttől - Szabó István: Ami Szolnokot országosan is ismertté tette… VII. Elszalasztott lehetőségek
MAGYAR MŰVÉSZET iKI.Sl.0a SZKííKEáZTtf . BRRJíAfH AUHfil. r A I» t a i. o « J fi <i v z í; K af. «I a ^ t, a *;* ch o . »».fcs. skknái« j\v«i:4rsi u* fnví.ei(*>t'j.c Kmx r*svms >',fv ♦*•«*'* . >*ts* iont--* itató %t#r< tlMn uu M*U. •'. ■«• *♦* «* 0>t”f >V*».**> ru««n»u»l.li»» I a «5 t. f. »Kr »mi**» A Magyar Művészet 1947-es évfolyamának belső címlapja is jelentette, hogy a mintául választott angol szervezet 1942 óta folyamatosan sikereket eredményező tevékenységének lényegét sikeresen adaptálták és vezették be a magyar viszonyokra alkalmazva. Az angol minta kínálatából négyet ugyanis feltétlenül programjukba iktattak. Nevezetesen: 1. ösztönözni a művészeti életet; 2. a háborús helyzet nehéz anyagi körülményei miatt nem újak létrehozása, hanem a régiek hatékony működtetése szükséges; 3. mindenkivel együtt kell működni és senkivel sem kell versenyezni; 4. ápolni kell a különböző vidékek helyi irányzatait és stílusformáit. Bár az angol kezdeményezés (Council for the Encouragement of Music and Art, illetve utóda, a The Arts Council of Great Britain néven) négy esztendeje már eredménnyel működött, s 1946-tól hivatalosan is elismert szervezetté lett, magyar megfelelője megelőzte: hiszen már 1945. október 30-án létrejött!21 Érdemes összevetni a két alakulatot. Az összevetés alapján konstatálhatjuk, hogy az általános koordináción túl az angolok a drámára ^drámairodalom és színház), a zenére és a képzőművészetre koncentráltak.22 Ezzel szémben nálunk a hasonló szemléletű és indíttatású Művészeti Tanács figyelemmel volt az építőművészetre (Kozma Lajos, Major Máté), az iparművészetre (Ferenczy Noémi), a filmművészetre (Rad- ványi Géza, Szőcs István, Balázs Béla) és az irodalomra (Déry Tibor, stb.) is. Ráadásul szinte azonos időben az akkortájt meghatározó és mértékadó angol kulturális területek (zene, képzőművészet, színház, film) kiemelkedő, stílusteremtő nyugati irányzataival. Tükrözi ezt Kassák modemeket előnyben részesítő nagyvonalú illusztráció-válogatása az Alkotásban, rögtön az összevont, indító lapszámban. A magyar képzőművészeti életben az 1947-es évet megelőző jó harminc esztendő alatt szisztematikusan alkotó gárda legjobbjainak válogatott képanyaga olyan magabiztossággal került itt bemutatásra, ami a mai értékítélet szerint is az újítók, de az újító szándékon túl valós, maradandó értékeket is produkáló művészek egyik markáns vonalát adja. Hintz, Bar- csay, Schubert Ernő, Farkas István, Nemes Lampérth, Földes Lenke, Berény, Borsos, Bokros Birmann, Uitz, Bán Béla, Vedres Márk, Moholy-Nagy, Kmetty, Domanovsz- ky, Gadányi, Derkovits, Ferenczy Noémi, Máttis-Teutsch, Lossonczy Tamás, Komiss Dezső ma már minőséget jelző névsor, s a külföldiek közül pedig R. Delaunay és Picasso szerepel, aki előtt egy színesben közölt csendélete mellé szerkesztett saját vers is tiszteleg. Az 1947-ben induló két képzőművészeti orgánumhoz egy esztendő elteltével egy újabb társult: a Magyar Művészet. Ez a kéthavonta megjelenő folyóirat nem új volt, hanem újraindított. A Lyka-féle Művészet után hat esztendeig hiányolt, s végre 1925-től 1938-ig rangos kivitelben és magvas tartalommal egzisztáló, Majovszky Pál, Oltványi-Ártinger Tivadar szerkesztette Magyar Művészet folytatása (tizennégy év kimaradás után a XV. évfolyam). Ugyanúgy, mint a két háború közötti elődjét, a Szinyei Merse Társaság adta ki, s hasonlóan képzőművészeti laptársaihoz, az Alkotáshoz és a Szabad Művészethez, a Magyar Művészeti Tanács támogatásával jelent meg.23 A Magyar Művészet felelős szerkesztője, Bemáth Aurél beköszöntőjében mind a lap megszűnéséről, mind a hat esztendei hallgatásról, mind pedig az újraindítás körülményeiről tájékoztatja az olvasót. „ ...Kilencévi kényszerű hallgatás után újra megszólalunk. Olvasóink talán még emlékeznek, miért kellett folyóiratunk megjelenését 1938- ban beszüntetni. Elődeink tizennégy éven át tartó körültekintő és önzetlen munkáját az akkori kormány károsnak ítélte, valójában lapunk helyét egy hamis mitológiával csörtető művészcsoport orgánumának kívánta biztosítani. Azóta Társaságunk (=Szinyei Merse Pál Társaság) osztozva sok egyéb lerombolt kulturális egyesület sorsában, még csak gondolni sem tudott arra, hogy létének ezt a 21 Ekkor tették közzé az ideiglenes nemzeti kormánynak a magyar Művészeti Tanács működése törvényes alapját képező 10.210/1945. M.E. számú rendeletét. 22 Megjegyezzük, hogy a II. világháború után mindhárom terület világszínvonalon produkált a kulturális életben. Meghatározó színházi együttesek és produkciók, a bennük fellépő színészóriásokkal (Lawrence Olivier, John Gilgaud stb.); koncertek (a Királyi Operaház Convent Gardenbeli hangversenyei külföldről szerződtetett dirigensek — Solti György stb. vezényletével); képzőművészetben a pop art (Richard Hamilton, Henry Moore) a világ élvonalán állva alakító hatásúak voltak. 23 Ez utóbbi nem indulásától, hanem csak az I. évfolyam 11. számától. 71