Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)

Írások az ünnepeltről és az ünnepelttől - Szabó István: Ami Szolnokot országosan is ismertté tette… VII. Elszalasztott lehetőségek

MAGYAR MŰVÉSZET iKI.Sl.0a SZKííKEáZTtf . BRRJíAfH AUHfil. r A I» t a i. o « J fi <i v z í; K af. «I a ^ t, a *;* ch o . »».fcs. skknái« j\v«i:4rsi u* fnví.ei(*>t'j.c Kmx r*svms >',fv ♦*•«*'* . >*ts* iont--* itató %t#r< tlMn uu M*U. •'. ■«• *♦* «* 0>t”f >V*».**> ru««n»u»l.li»» I a «5 t. f. »Kr »mi**» A Magyar Művészet 1947-es évfolyamának belső címlapja is jelentette, hogy a mintául választott angol szervezet 1942 óta folyamatosan sikereket eredményező tevékeny­ségének lényegét sikeresen adaptálták és vezették be a magyar viszonyokra alkalmazva. Az angol minta kínálatá­ból négyet ugyanis feltétlenül programjukba iktattak. Nevezetesen: 1. ösztönözni a művészeti életet; 2. a háborús helyzet nehéz anyagi körülményei miatt nem újak létrehozása, hanem a régiek hatékony működ­tetése szükséges; 3. mindenkivel együtt kell működni és senkivel sem kell versenyezni; 4. ápolni kell a különböző vidékek helyi irányzatait és stílusformáit. Bár az angol kezdeményezés (Council for the En­couragement of Music and Art, illetve utóda, a The Arts Council of Great Britain néven) négy esztendeje már ered­ménnyel működött, s 1946-tól hivatalosan is elismert szervezetté lett, magyar megfelelője megelőzte: hiszen már 1945. október 30-án létrejött!21 Érdemes összevetni a két alakulatot. Az összevetés alapján konstatálhatjuk, hogy az álta­lános koordináción túl az angolok a drámára ^dráma­irodalom és színház), a zenére és a képzőművészetre kon­centráltak.22 Ezzel szémben nálunk a hasonló szemléletű és indíttatású Művészeti Tanács figyelemmel volt az építőművészetre (Kozma Lajos, Major Máté), az ipar­művészetre (Ferenczy Noémi), a filmművészetre (Rad- ványi Géza, Szőcs István, Balázs Béla) és az irodalomra (Déry Tibor, stb.) is. Ráadásul szinte azonos időben az akkortájt meghatározó és mértékadó angol kulturális terü­letek (zene, képzőművészet, színház, film) kiemelkedő, stílusteremtő nyugati irányzataival. Tükrözi ezt Kassák modemeket előnyben részesítő nagyvonalú illusztráció-válogatása az Alkotásban, rögtön az összevont, indító lapszámban. A magyar képzőmű­vészeti életben az 1947-es évet megelőző jó harminc esz­tendő alatt szisztematikusan alkotó gárda legjobbjainak válogatott képanyaga olyan magabiztossággal került itt bemutatásra, ami a mai értékítélet szerint is az újítók, de az újító szándékon túl valós, maradandó értékeket is produ­káló művészek egyik markáns vonalát adja. Hintz, Bar- csay, Schubert Ernő, Farkas István, Nemes Lampérth, Földes Lenke, Berény, Borsos, Bokros Birmann, Uitz, Bán Béla, Vedres Márk, Moholy-Nagy, Kmetty, Domanovsz- ky, Gadányi, Derkovits, Ferenczy Noémi, Máttis-Teutsch, Lossonczy Tamás, Komiss Dezső ma már minőséget jelző névsor, s a külföldiek közül pedig R. Delaunay és Picasso szerepel, aki előtt egy színesben közölt csendélete mellé szerkesztett saját vers is tiszteleg. Az 1947-ben induló két képzőművészeti orgánumhoz egy esztendő elteltével egy újabb társult: a Magyar Művészet. Ez a kéthavonta megjelenő folyóirat nem új volt, hanem újraindított. A Lyka-féle Művészet után hat esztendeig hiányolt, s végre 1925-től 1938-ig rangos kivi­telben és magvas tartalommal egzisztáló, Majovszky Pál, Oltványi-Ártinger Tivadar szerkesztette Magyar Művészet folytatása (tizennégy év kimaradás után a XV. évfolyam). Ugyanúgy, mint a két háború közötti elődjét, a Szinyei Merse Társaság adta ki, s hasonlóan képzőművészeti laptársaihoz, az Alkotáshoz és a Szabad Művészethez, a Magyar Művészeti Tanács támogatásával jelent meg.23 A Magyar Művészet felelős szerkesztője, Bemáth Aurél beköszöntőjében mind a lap megszűnéséről, mind a hat esztendei hallgatásról, mind pedig az újraindítás körül­ményeiről tájékoztatja az olvasót. „ ...Kilencévi kényszerű hallgatás után újra megszólalunk. Olvasóink talán még emlékeznek, miért kellett folyóiratunk megjelenését 1938- ban beszüntetni. Elődeink tizennégy éven át tartó körül­tekintő és önzetlen munkáját az akkori kormány károsnak ítélte, valójában lapunk helyét egy hamis mitológiával csörtető művészcsoport orgánumának kívánta biztosítani. Azóta Társaságunk (=Szinyei Merse Pál Társaság) osz­tozva sok egyéb lerombolt kulturális egyesület sorsában, még csak gondolni sem tudott arra, hogy létének ezt a 21 Ekkor tették közzé az ideiglenes nemzeti kormánynak a magyar Művészeti Tanács működése törvényes alapját képező 10.210/1945. M.E. számú rendeletét. 22 Megjegyezzük, hogy a II. világháború után mindhárom terület világszínvonalon produkált a kulturális életben. Meghatározó színházi együttesek és produkciók, a bennük fellépő színész­óriásokkal (Lawrence Olivier, John Gilgaud stb.); koncertek (a Királyi Operaház Convent Gardenbeli hangversenyei külföldről szerződtetett dirigensek — Solti György stb. vezényletével); képzőművészetben a pop art (Richard Hamilton, Henry Moore) a világ élvonalán állva alakító hatásúak voltak. 23 Ez utóbbi nem indulásától, hanem csak az I. évfolyam 11. számától. 71

Next

/
Thumbnails
Contents