Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Néprajz - Lovas Kiss Antal: Az újirázi templombúcsú és falunap
A falunapi megemlékezések fontos eleme a polgár- mester ünnepi beszéde, amelynek évről évre visszatérő momentumai a betelepülő első száz telepesre és a két 3. kép világháború hősi halottaira való emlékezés, valamint a jelen és a múlt közötti kapcsolat hangsúlyozása. A hátteret a száz telepes, illetve az első és második világháború hősi halottainak állított emlékhely adja. Az emlékparkban folytatódó ünnepség minden elemében világi. A megemlékezést az emlékművek megkoszorúzása zárja. Nincs pódium, csak az ünnepi emlékmüsor zajlik a parkban, az ünnepség többi része a parkot szegélyező — erre az időre lezárt — közúton folytatódik. Az ünnepség folytatásaként évről évre a falunapon köszöntik az újszülötteket, az ifjú házasokat, valamint a 35., 40., 50., 55. és 60. házassági évfordulójukat ünneplő lakosokat. Az ünnepeiteknek ajándékcsomaggal kedveskednek. Gratulálnak a település legidősebb házaspárjának és a legidősebb lakosoknak. Ebben a gesztusban a közösségi és az egybetartozás-élmény12 kiegészül a jövőre orientáltsággal. A falusi lakosság lélekszámának nyilvános számontartása a közösségi lét és az egységbe tartozás szimbóluma. A családi összetartozást a jubiláló házaspárok köszöntése, a múlttal való kapcsolatot és az ősök tiszteletét pedig az idősek köszöntése szimbolizálja. Az ünnepi műsort minden évben az általános iskola tanulói adják, gyakran az ünnepség utolsó részében valamilyen más, szórakoztató jellegű műsorszámot is bemutatnak. A gyerekek műsorát a szülők, rokonok és ismerősök nyilvánvaló érzelmi ráhangoltsággal figyelik. Akárcsak a megajándékozottak, ők is bevonódnak az ünneplés folyamatába, részeseinek érzik magukat. A falunapi ünnepségeken 2005-ig, a kórus vezetőjének haláláig13 fontos szerepet töltött be a helyi asszonykórus. Nyitó és záró akkordja volt a főtéri ünnepségnek. A jelenlegi kórussal újraszerveződött a háború előtt jól működő dalárda, ezért jelenlétük egyben a civil szerveződések folyamatosságát is szimbolizálja. Azoknak az idős embereknek, akik még emlékeznek a háború előtti asszony- és férfikórus működésére, ez a kontinuitás a lokális hagyományőrzés része. Bár az asszonykórust a helyi hagyományok hordozójaként tartják számon, valójában repertoárjuk jelentős része a térség folklórjához nem kapcsolódó műdal. Bár nem minden évben, de több alkalommal az ünnepséget követően egy Debrecenből érkezett néptánccsoport szórakoztatja a közönséget. A néptánc mint a múlt, a múlttal való folyamatosság szimbóluma jelenik meg a kreált ünnepen, hogy legitimizálja azt.14 Az újonnan létrejött lokális ünnepek gyakran hordoznak valamiféle népies vonulatot.15 „A folklór a legitimáció elemeként az ünnepeken folklorizmus formájában realizálódik. ”16 A közfelfogás által népinek tekintett attribútumok jelennek meg valamilyen formában (néptánc, népzene, táji jellegzetességeket hordozó kézművesség). Késői, 1912-es létrejötte miatt Újiráznak nincs karakteres népviselete, tánca, a kívülről érkező táncosok mint a múlt attribútumát mutatják fel a különböző tájegységek táncait. A közönség a lezárt közúton kap helyet, sajátos módon merőlegesen az emlékparkra, az ünnepség kiemelt terére. A közönség szerepe a nyilvánosság — a lakosok részvételükkel legitimálják az eseményt. A nagy tér lehetővé teszi, hogy a nézők a műsorok zavarása nélkül beszélgessenek. Egy részük az ünnepség ideje alatt is folyamatos mozgásban van. A hivatalos programok után délután és este évről-évre más, többnyire fiatalok számára szervezett program kerül megrendezésre, így a falunapra és a templombúcsúra is jellemző a hivatalosság és szórakozás kettősége. Délelőtt a hivatalos, délután a szórakoztató programok zajlanak mindkét napon. A vasárnapi templombúcsúhoz tradicionálisan kirakodóvásár társul, amely kezdetben még vallásos tartalmú árucikkekkel jelent meg: kegytárgyak, vallásos tárgyú nyomatok és könyvek árusítására szolgált. Napjainkra azonban szekularizálódott, sőt gátolja a vallási ünnep 4—5. kép 12 ANDOR Csaba 1978. 469—473. 15 VEREBÉLYI Kincső 2004. 17. 13 A kórus vezetője az általános iskola igazgatónője, a polgármester 16 BAUSINGER, Herman 1983. 440. (idézi PENTELÉNYI 2004. felesége volt. 50.) 14 BAUSINGER, Herman 1983. 440. 479
