Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Néprajz - Benedek Csaba: A kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum tiszazugi néprajzi tárgyai
egy korsó és két régészeti leletből visszamaradt kerámiadarab található tiszazugi tárgyként. A népi hangszerek közül a Tiszazugban az Alfoldön használt citera vagy tambura volt népszerű, melynek a vályú- és kisfejes formáját ismerték, a hasast és galamb- dúcosat nem. Diato- nikus és kromatikus hangolásúakat egyaránt használtak.39 A 20-as évektől a parasztbandákat felváltották a cigánybandák a névnapokon és disznótoros vacsorákon. Mindkettőben azonban megtalálható volt a cimbalom, hegedű, brácsa, bőgő, de gyakran még a klarinét is. A gyermekek cirokhegedűn, kóróhegedün játszottak, valamint náddudán. Betlehemes előadáshoz láncos botot is alkalmaztak zajkeltésre. Emlékezet megőrizte a tekerő korábbi jelenlétét is, valamint a bőrdudát, melyet vásári mulatozáskor hallgattak. Ezen kívül adatok vannak trombita, tárogató, gombos harmonika, fuzfasíp, furulya és tülök használatára.40 Mindebből sajnos semmi sem található a múzeumban, még azok a hangszerek sem, amelyek gyűjthetők lennének napjainkban is. Az egyéb gyűjteményi egységbe soroltam azokat a tárgyakat, melyeket máshova nem tudtam beilleszteni. 5 tétel került ebbe a csoportba, tölténybőrönd, sas, csap és két szenteltvíztartó. A kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum néprajzi leltárkönyveit vizsgálva elmondhatjuk, hogy a hatalmas tárgyi anyag közül viszonylag kevés tárgyról tudjuk pontosan, hogy a Tiszazugban használták őket. Ennek oka a leltárkönyvek hibáin túl (hiányzó mezők) a muzeológusok figyelmetlensége, valamint a korábbi gyűjtések esetlegessége. Az első és második leltárkönyvbe ugyanis számos olyan tétel került, melyeket korábban lelkes amatőrök gyűjtöttek, s leltározatlanul kallódtak a múzeumban. Számos tárgy került át az iskolából, melyeket a gyerekek szedtek össze ismeretlen helyekről.41 Mindezeket természeCséplés, Tiszakürt-Bogaras (Kómár Géza tulajdona) (Helytörténeti Múzeum fotótára, Kunszentmárton; 1573/2.) tesen ma már nem lehet kinyomozni, honnan származtak egykoron. Az újrainduló Tiszazug-kutatás keretében azonban a hiányzó tárgyak és tárgyegyüttesek beszerzése még megoldható. Ezek java része ma is kiválóan gyűjthető és dokumentálható. Csupán megfelelő szervezésre, összehangolt terepmunkára van szükség, s a Tiszazugban használt tárgyak is méltóképpen képviseltetve lesznek a Helytörténeti Múzeum gyűjteményében. Kazalrakó, Tiszakürt (Helytörténeti Múzeum fotótára, Kunszentmárton; 1727/4.) IRODALOM BALASSA Iván 1973. A karcagi Nagykun Múzeum leltára 1921-ből. In: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (Szerk.: Balassa Iván—Kaposvári Gyula—Selmeczi László) Szolnok. 43—103. BARNA Gábor—SZABÓ László 1976. Elnéptelenedő szőlőskertek a Tiszazugban. In: JAKU XXII/4. (Szerk.: Valkó Mihály) Szolnok. 174—177. BÁTKY Zsigmond 1906. Útmutató néprajzi múzeumok szervezésére. Budapest. BELLON Tibor 1981. Gazdálkodás a Tiszazugban. In: 10 éves a Tiszazug kutatása (Szerk.: Szabó László) Szolnok. 119—127. 1987. Bútorművesség. In: Szolnok megye népművészete (Szerk.: Bellon Tibor—Szabó László) Budapest. 365—374. BELLON Tibor—SZABÓ László 1987. A paraszti gazdaság munkaeszközei. In: Szolnok megye népművészete (Szerk.: Bellon Tibor—Szabó László) Budapest. 159—184. BENCZE Lászlóné 1981. Népzenegyűjtés a Tiszazugban. In: 10 éves a Tiszazug kutatása (Szerk.: Szabó László) Szolnok. 209—235. BENEDEK Csaba 2007. A tiszaföldvári Tiszazugi Földrajzi Múzeum néprajzi gyűjteménye. In: Tisicum XVI. (Szerk.: Bathó Edit—Kaposvári Gyöngyi—Horváth László—Gecse Annabella) Szolnok. 213—252. 39 BENCZE Lászlóné 1981.220—221. 41 Szabó László szíves közlése. 40 Uo. 212—222. 464