Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Történelem - Gy. Fekete István: A szolnoki sportrepülés története (1927–1946)
György... Kövér János... dr. Baghy Béla bizottsági tagokat megválasztja,”17 Civil szervezetek is sokat köszönhetnek a gáláns arisztokratának. 1909-ben az ő vezetésével alakul meg a Jász- Nagykun-Szolnok Vármegyei Urikocsisok Szövetkezete, melynek egyben elnökéül is választották. A szövetkezet évenként, országos érdeklődés mellett távhajtási versenyeket rendezett. E versenyek közül kimagasló eredményt hozott az 1930-ban rendezett Békéscsaba—Szolnok közötti távhajtás. A versenyen Jurenák Lajos „Ágnes” nevű lovát vitéz Csiszár Dezső a 230 km-es távon 14 óra 44 perc alatt hajtotta végig, ami 3 perc 50 mp kilométerenkénti átlagidőnek felel meg. Ez a teljesítmény messze felülmúlta az ugyanekkora távon rendezett, Budapest—Bécs közötti, 1908-ban lezajlott távlovaglás eredményét.18 Kövér János munkássága megihlette lelki gondozóját is, akiről feltételezhetjük, hogy nagy tisztelője volt a gáláns uraságnak. Következtethetjük pedig mindezt abból, hogy Nogáll László (Piskolt, Bihar vm, 1864. május 18.—1943 utánig, halálának pontos dátuma ismeretlen), akiről szó van, több írása közt két kötetet szentelt Kövér Jánosnak, egyet pedig Martfűnek. 1900-ban az ő megtisztelő személyében örülhettek Tiszafoldvár és környékének lakott pusztái, hogy immár van plébánosuk. Számára adatott meg, hogy az első lehetett a sorban, mely a tisztes hivatalt 1922-ig látta el. Művei között szerepelnek: Gyergyószentmiklósi Kövér János életrajzi adatai. Budapest, 1905 (Piskolty Árpád álnéven). Adalék gyergyószentmiklósi Kövér János életrajzi adataihoz. Budapest, 1906 (Piskolty Árpád álnéven). Tiszapartján, mártfűi keresztnél. Budapest, 1924.19 Nejével hosszú, remélhetőleg boldog házasságban élt. Remélhetjük mindezt az általuk emeltetett kőkereszt feliratából, amely szerint: „Isten dicsőségére, a Segítő Szűz Mária tiszteletére házasságuk 25 éves évfordulója alkalmával állíttatták e szent emléket gyergyószentmiklósi Kövér János és neje ebeczki Blaskovich Erzsébet 1910. május hó 19. (faragta) Csák József J.berény". Állt pedig ez a kereszt 2004 augusztusáig a Kövér birtok martfűi testén, az úgynevezett kis kastély előtt. Annak bontása okán helyeztették át Tamási József plébános atya kezdeményezésére a ma már kastélyszállóként üzemelő Kesz- lerffy—Szobotka kastély elé. V. Kövér János 1895-ben született a Tiszaföldvárhoz tartozó Martfű- pusztán, s római katolikus hitre keresztelték. Felcseperedvén középiskoláit a budapesti Kegyesrendi Főgimnáziumban végezte, ezután a budapesti tudományegyetemen 1916-ban államtudományi államvizsgát tett. Gyermekkora óta foglalkozott gazdálkodással, s atyja halálától kezdve saját birtokán gazdálkodott. A megyei politikai életben 1921-től vállalt határozottabb szerepet, és a Független Kisgazda Párt országos politikai mozgalmaiban is élénken részt vett. Gazdasági, politikai és állattenyésztési cikkeket írt különböző lapokba. Szívesen vett részt gazdasági, társadalmi, pénzügyi és szociális mozgalmakban. Tagja volt Szolnok vármegye Törvényhatósági Bizottságának, valamint a Közigazgatási Bizottságnak is. Betöltötte a tiszafoldvári római katolikus egyházközség világi elnöki, a Szolnok vármegyei Szarvasmarhatenyésztők Egyesületének, valamint a Tiszántúli Szarvasmarhatenyésztők Egyesületének elnöki, a Szolnok Megyei Gazdasági Egyesület alelnöki tisztét. Tiszafoldvár képviselőtestületének tagja. Mindezeken felül a Tejtermelők Országos Szövetségének alelnöke, a Szolnoki Mezőgazdasági Takarékpénztár és az OMTK Szolnok megyei tej szövetkezetének igazgatósági tagja, a Cibakházi Ármentesítő Társulat igazgatóválasztmányi tagja, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara választmányi tagja is volt. Az 1939. évi általános választásokon a Jász-Nagy- kun-Szolnok vármegyei lajstromos választókerületben, mint az FKP listavezetője kapott mandátumot.20 2000 katasztrális holdon gazdálkodott, melyen Bágyoni Mihály Gyula töltötte be az intézői tisztséget. Örököseinek 243 kh-t szakított ki, melynek intézője Brunszer Mihály volt.21 Kövér János bánkuti búzájával 1935. szeptember 7—11-én sikerrel szerepelt a Faluszövetség által rendezett gazdasági, kulturális, egészségügyi, ipari és kereskedelmi kiállításon Kunszentmártonban.22 A Tiszamelléki Gazda című újság 1940. június havában közzétette a Jász—Nagykun—Szolnok Vármegyei Szarvasmarhatenyésztők Egyesületének azon termelési átlagait, amelyek elérték a 10 kg-nál magasabb fejési átlagot. Ebből kitűnik, hogy Kövér János martfűi gazdaságában 15 ellenőrzést hajtottak végre. Összesen 25 tehenet, azok közül 18 fejősét ellenőriztek. Az istálló átlaga 9.8 kg, a fejési átlag 13.6 kg volt. A közlöny szerint ellenőrzött az állomány 100%-a, tehát 1940-ben Kövér Jánosnak 25 tehene volt.23 A társadalmi életben is aktívan részt vett, ahogy az akkori arisztokrácia nagybirtokosi köre azt elvárta. Jótékonykodott, sikerrel szervezte és fejlesztette gazdaságát. Vadászatokat, bálokat rendezett, civil szervezeteket, iskolákat támogatott. A Tiszafoldvári Iparos Daloskor 1924-ben alakult, 17 taggal. Állandó támogatója, s egyben díszelnöke volt Kövér János. A dalkör sikerét bizonyítja, hogy 40 bejegyzett, s 192 támogatói taggal bírt. Működése során számos díjat nyertek. Elnöke Morvay János állami elemi iskolai tanító, alelnöke Sebők János, jegyzője Horváth Márton, pénztárosuk Nyitray János, zászlótartója Gonda József volt.24 A kilencvenes évek elején beszéltem szemtanúkkal, akik hangsúlyozták az uraság jószívűségét, emberséges viselkedését a cselédekkel, s mindenféle gazdálkodóval szemben, akikkel üzleti vagy bármi egyéb kapcsolatba került. Ezt nem másíthatták meg a szocializmusban keletkezett írásokban sem, pedig akkor az arisztokrácia a 17 ZÁDORNÉ Zsoldos Mária 1996. 363. 21 RADENICH György 1927. 34. 18 SCHEFTSIK György 1935. 313. 22 WIESER Béla. 1935 19 www.lexikon.katolikus.hu weboldal szócikke 23 Tiszamelléki Gazda 6. szám, Szolnok, 1940. június 31 20 HAEFFLER István 1940. 230—231. 24 SCHEFTSIK György 1935. 130. 355
