Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)

Történelem - G. Móró Csilla: Egy magyar köznemesi család, a Blaskovichok életkörülményei a XIX. század végén és a XX. század elején

fából készült női írószekrényt, vala­mint egy diófa, szétszedhető, öt kis ládából álló szekrényt is találhattunk. Ezt a bútortörténeti különlegesség­nek számító ládaszekrényt 2004-ben vásárolta vissza a múzeum. (Ma ez is a nappaliban látható.) A szalon falait a családi mügyűj- temény legértékesebb festményei dí­szítették. Ezek egy részét még a nagyszülő vásárolta 1848-ban Pyrker érsek hagyatékából. A polgári laká­sokban szabálynak számított a szalon teljes megvilágítására, ragyogtatásá- ra szolgáló csillár.90 A tápiószelei Blaskovich szalonban a 12 aranyo­zott bronz karos, üvegprizmás, gyer- tyavilágítású, XIX. század végi csil­lár szolgáltatta a fényt. A vendég- és toronyszoba ablakai fölött aranyozott fa függönytartókat helyeztek el, amin barnás színű drapéria függött. A férfiháló A főbejárattól balra eső, toronyszobával ellátott helyi­ség szolgált a Blaskovich fivérek alvóhelyéül. A hálószoba funkciója és struktúrája a XIX. század folyamán lényegé­ben nem változott, az alvás színteréül szolgált, ami az ide­genek elől elzárt terület volt. A fivérek hálója is intimitást, de férfias ízlésvilágot sugallt. A szoba bejárati ajtajával szemben a fal mentén állt egy-egy ágy, egy-egy éjjeli- szekrénnyel. A fal melletti fekhely János, a másik György pihenését szolgálta. György ágya elé egy nagy asztalt, oldalához egy-egy bőr fotelt helyeztek. Az ablak két ol­dalán egy-egy szekrény állt. A toronyszoba felőli kétajtós, polcos szekrényben helyezték el a fehérneműket, a másik kétajtós az akasztós ruhák tárolására szolgált. Ez a két, diófából készített, mívesen faragott szekrény 2007-ben került vissza a múzeum tulajdonába.91 A fűtést öntöttvas kályha biztosította, melynek egyik oldalára könyvszekrényt, másikára a barna páncélszek­rényt helyezték el. A kályha elé a család kedvencének, Dick kutyának fa „ágyát”, félköríves fekhelyét tették. A hálószoba berendezési tárgyai: ágyak, ruhás-, könyv- és éjjeli szekrények egységes bútoregyüttest alkottak, amit a család nagybányai tartózkodása alatt (1887—1901) készített egy helyi asztalosmester. A helyiség világítóesz­közei a XIX. század végén készült háromkaros petróleum­csillár és az éjjeliken elhelyezett álló gyertyatartók voltak. A tápiószelei kúria hálószobájának berendezése, struk­túrája erős polgári hagyományok meglétét mutatja. A fürdőszoba A háló melletti toronyszoba töl­tötte be a fürdőhelyiség szerepét. Tá- piószelén már a századelőn artézi víz volt. A víztársulattól a Blaskovichok 4 részt vásároltak, így vezetékes vízzel rendelkeztek, sőt kertjükbe is több helyen folyóvizes csapot szerel­tettek. A fürdőszoba puritán berendezé­sét alkotta a fali, folyóvizes csap, a bádog fürdőkád, kis vaskályha és hosszú asztal. A márvány tetejű, fió­kos asztalka a tisztálkodás eszkö­zeinek elhelyezésére szolgált. A tároló szoba A tápiószelei kúria lakószobáinak eddig megismert berendezési tárgyai közül csak a hálóhelyiségben volt olyan bútordarab, ami ruhaneműfé­lék tárolására volt alkalmas. A sza­lonban és dolgozóban csak a könyvek, porcelánok, dísztár­gyak elhelyezését megoldó vitrin vagy más bútorféle volt. Ezért a fivérek a kúria egyik helyiségét csak tárolónak, úgymond gardróbnak használták. E szoba fő berendezési tárgyai azok a fa- és vasládák voltak, amik még a családi örökség részét képezték, de XVIII. századi származásuk miatt az empire és biedermeier lakószobák berendezé­seihez már nem illettek. 14. kép. Dolgozószoba napjainkban (Gócsa Mihály felvétele) A szoba középére helyezték a XVIII. századi nagy fekete ládát, a falak mellé pedig a ruhák tárolására szolgáló szekrényeket. E helyiség berendezését alkotta a Mária Terézia korabeli kovácsoltvas láda és a késő barokk tabemákulum, az írószekrény, valamint fa útiládák is. A helyiség berendezéséhez tartozott még egy barna, réz- veretekkel díszített almárium. 90 HANÁK Péter 1984. 142. 91 A két szekrény bizonyíthatóan a Blaskovich hagyaték része volt, mert az ajándékozó személy az eltartója volt Blaskovch Mária sógorának. A meghatározást segítette, hogy az egyik szekrény hátulján Tiszaújlak feliratú vignetta volt, amit a vasúti szállítás során ragaszthattak rá. A Blaskovich fivérek tiszaújhelyi birto­kához legközelebbi állomás ugyanis Tiszaújlak volt. A Blas­kovich testvérpár ingóságait az 1912-es költözés során vasúton szállíttatták Tiszaújlakról Szolnokra, majd Tápiószelére. 269

Next

/
Thumbnails
Contents