Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)

Történelem - Bagi Gábor: Kamarai ácsmesterek és leszármazottaik a XIX. századi Szolnokon

Az 1811-ben épült szolnoki városháza épülete (Fotó a szolnoki Damjanich János Múzeum Történeti Gyűjteményében)

nem részletezett munkákat.48 49 Magánházak építésében való részvételére ugyan pillanatnyilag nincs adat, ám 1844-ben a Homályossy örökösök a jászberényi Mihálkovits Józseffel pereskedtek egy építkezés miatt.50

E pár adat arra utal, hogy Szolnokon, illetve a megyei és jászkunsági mezővárosokban számos épület részleges vagy teljes felépítése kapcsolható Homályossy-Tunkel Ferenc nevéhez, főképp a katolikus vidékeken. Ugyanakkor valószínű, hogy vízimalmokat, szélmalmokat, gazdasági épületeket is épített, ám erre vonatkozóan pillanatnyilag még részadatokkal sem rendelkezünk.

Ugyancsak nehéz adatot találni Homályossy uradalmakban végzett munkáira. Annyi bizonyos, hogy 1821- ben — esetleg még korábban — Körösladányon a báró Wenckheim családnál végzett el bizonyos munkákat, amiért a fizetését részben juhokban kapta.51 Cibakházi tevékenységére az 1830-as években az előzőekben már utaltunk.

II. „Szolnok második felépítője” - Obermajer52 Lajos

Az 1840-es évektől a nagy építkezések „klasszikus” kora a Tisza mentén lezárult. A szabadságharctól Szolnok nemcsak a sószállításban betöltött regionális szerepét kezdte fokozatosan elveszíteni (részint a só szabad kereskedelmének bevezetésével), de ezzel párhuzamosan a fakereskedelemben meglévő pozíciói is lassacskán gyengülni kezdtek. A Közép-Tiszavidék nagyobb településein ekkorra már helyi építőmesterek jelentek meg. Meghatározóvá a magánépítkezések váltak Szolnokon és annak közelében is. E korszak fő építési vállalkozója Obermajer Lajos volt.

Obermajer valamikor 1809 és 1811 között született a Heves megyei Tamaörsön.53 Édesapja Obermajer József falusi kézműves volt, édesanyjáról, Heller Borbáláról nem sokat tudunk. Maga a megmaradt kevés számú levéltári forrás szerint az 1830-as években ácslegényként tűnt fel

Szolnokon. 1837. február 1-jén vette el Ludwig Teréziát, Ludwig Antal és Gulyás Terézia 18 éves lányát. Elgondolkodtató, hogy a vőlegény násznagya Müller Imre ácsmester, Homályossy-Tunkel Ferenc sógora volt, aki bizonnyal munkaadója volt, és a jelek szerint talán maga is elősegíthette a tehetséges fiatalember előbbre jutását.

Pályája az 1840-es években aránylag gyorsan futott fel. 1841-ben a serháznál a fa csatorna építését nyerte el másodmagával,54 * majd 1843-ban Müller Imre, Szvitek Ignác és Obermajer javították ki a Tisza-hidat. Sajnos azonban 1844. február 20-án ajég súlyosan megrongálta.” Az új híd felépítését a Magyar Kamara Müller elhunytéval Szvitek Ignácra akarta bízni, ám hamarosan ő is elhalt. így a munkát Obermajer az ács céh magistereként egyedül végezte el.56 1848 nyarán ő fejezte be a csaknem járhatatlan zagyvái „Várhíd” építését is, 423 forintért. A munkát ugyan eredetileg Szvitek Károly kapta, ám a tanács a hanyag és lassú munka miatt a megbízást elvette.57

1850 tájáig Obermajer számos magánházat épített. Feltehetően jó munkát végzett, bár azért problémák is akadtak. Ekkoriban Becsei Károlyné néhány számláját túlzottnak találta, és pert indított ellene.58 Alkalmazottaival

Az Obermajer-féle szolnoki Tisza-hid a századforduló táján (Képeslap a szolnoki Damjanich János Múzeum Történeti Gyűjteményében)

sem mindig volt jó a viszonya, 1851 tavaszán Cziffa Antal ács Obermajer elleni pőrét említik.59 Állítólag ekkor a hídpénz fizetése ellen is fellépett.60 Mindezek ellenére a helyi ácsmesterek elismert vezetőjének számított, ami a jegyzőkönyvekbe is bekerült.61

Szolnok az 1850-es években sajátos helyzetben volt. Egyrészt az önkényuralom számos intézkedése sújtotta a lakosságot, ugyanakkor a kialakított új közigazgatási rendszer egyik haszonélvezőjének számított. 1851—1860 között ugyanis a város az újonnan létrehozott Szolnok megye székhelye lett, amelyhez — a Jászság és a Nagykunság kivételével — nagyjából a mai megyeterület (jórészt He48 DERCSÉNYI Dezső—VOIT Pál 1969.1. 351., 411.

49 SZML Jk. Kér. kgy. jkv. 1831. 105. sz.

50 Uo. kgy. ír. 1844.4. fasc. 1305. sz.

51 SZML Szolnok tan. jkv. 1821. szept. 5. 505. 123. sz.

52 A név írásmódja nem egységes, olykor Obermayer, néha Obermaier is előfordul.

53 A bizonytalanságot az okozza, hogy a halotti anyakönyv szerint az

előbbi évben kellett születnie, ám 1837-es házasságkötésekor csak

26 évesként említették, ami viszont az utóbbi dátumot adja meg.

54 SZML Szolnok, tan. jkv. 1841. szept. 4. 343/4. 456. sz.

55 SZIKSZA1 Mihály 1991. 17.

56 Uo. 18.

57 SZML Szolnok, tan. jkv. 1848. 184. és 541. sz.

58 Uo. 1850. máj. 11.43. 118. sz.

59 Uo. 1851. máj. 21. 152. 169. sz.

60 Uo. 1851. jún. 14. 168. 221. sz.

61 Uo. 1851. okt. 30. 282.424. sz.

245