Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Történelem - Bathó Edit: „Itt született és innen indult irdatlan utakra…” Déryné kultusza Jászberényben
BATHO EDIT „ITT SZÜLETETT ÉS INNEN INDULT IRDATLAN UTAKRA...” Déryné kultusza Jászberényben A Jászság nagyon sok híres emberrel büszkélkedhet, köztük számos művésszel (Déryné Széppataki Róza, Kő- szeghy Alajos, Pethes Imre, Kűry Klára, Tamay Alajos, Palotásy János, Beleznay Antal, Székely Mihály, Görbe János stb.) is, akik színészként, énekesként vagy éppen muzsikusként kerültek Thália szekerére, s szereztek hírnevet maguknak és szülőföldjüknek. Közülük is Déryné Széppataki Róza a leghíresebb, akinek neve és munkássága elválaszthatatlan a magyar színészet hőskorától. Gyermekkoráról, pályájának indulásáról, színészi pályafutásáról, s vele együtt a magyar színészet kibontakozásának időszakáról kitűnő képet kaphatunk visszaemlékezéseiből, amelyet idős korában, halála előtt néhány évvel (1863-tól 1872-ig) a divatos drámaíró, Egerváry Potemkin Ödön kérésére kezdett el írni.1 Jóllehet Déryné emlékezete ekkorra már erősen megkopott és hiányos volt, nem mindig tudott pontosan visszaemlékezni a régmúlt történéseire, ennek ellenére írása a magyar memoárirodalom egyik páratlan értékű gyöngyszemének tekinthető. Patyikás Rózsi családja Déryné Széppataki Róza, eredeti nevén Schekenbach Rozália2 Jászberényben született 1793. december 24-én. Édesapja, Schekenbach József 1766-ban született Bécsben. A jófejű fiatalember eredetileg orvosi pályára készült, mert kitűnő érzéke volt a gyógyításhoz. Állítólag II. József császárt is ő gyógyította ki makacs izületi bántalmaiból, aki e szolgálataiért cserébe egy 80 aranyat érő tubákos szelencét ajándékozott neki. Az orvoslás helyett azonban mégis patikárius lett. Hatvanban ismerkedett meg Riedl Ferdinándnak, a Grassalkovich hercegek háziorvosának megözvegyült, öt évvel idősebb lányával, Annával, és 1789. július 27-én házasságot kötöttek. A család 1790-ben Jászberénybe költözött, ahol Schekenbach József megalapította a város — egyben a Jászkun Kerületek — első patikáját.3 * Schekenbach József 1789-ben folyamodott először Jászberény tanácsához, hogy a város lakosainak sorába vegyék be. A tanács nem válaszolt azonnal, mivel Purhart András ráckevei apothecarius már korábban bejelentette patikanyitási igényét. Purhart András végül nem jött Jászberénybe, így a tanácsi jegyzőkönyv 1790. május 1-jén kelt bejegyzésében a következőket olvashatjuk: „Scheckenbach József aprobatus apothecarius azért esedezik, hogy a Ns. Város lakosai közé ötét bevenni, és nékie egy Apothecat felállítani kegyesen megengedni a Ns. Tanács méltóztasson. ’A Kérését teljesítették, a város lakosai közé bevették, sőt még egy kocsit is a rendelkezésére bocsátottak, amivel a holmiját Hatvanból Jászberénybe szállíthatta. A Schekenbach család tehát 1790 nyarán Jászberénybe költözött. A feleség, Riedl Anna első házasságából származó öt fiát (Ferenc, Ignác, József, Mihály, Antal)5 is magával vitte új otthonába.6 Az új patikus a városba való befogadását kérve ugyan vállalta az új patika felállítását, később azonban mégis a tanácstól igényelte a patikaház felépítését és lakása megoldását. A város több alkalommal is felajánlott telket az új patika számára, mivel Schekenbach József ezeket nem fogadta el, a tanács azt javasolta „ vegyen magának kész házat. ” Hosszas huzavona után 1793. május 25-én végül sikerült az új patikaház fúndu- sának megszerzése: Schekenbach József apothecarius Telek József successoraitól 550 R. forintért házat vett, egy darab utána lévő portával Ilonka József házának szögletéig által szakasztván Ország Pál házának portájával önön akarattyukból a portát elcserélték. ” Az 1793 őszén készült összeírásban Schekenbach József neve már a IV. tizedben 707-es szám alatt jelenik meg Laurentus János és Kiss Pál között.7 Laurentus János németszabó háza a jelenlegi Lehel Vezér tér és a Déryné utca sarkán álló ún. 1 EMLÉKEZÉSEK... 1955. 2 Nevét a színháztörténeti írásokban, lexikonokban sokszor Schönbach, Schenbach változatokban olvashatjuk. Sokszor maga Déryné is a Schönbach névalakot említi. Németes hangzású nevét Benke József színidirektor (Laborfalvi Benke Róza édesapja) magyarosította Széppatakira. 3 SUGÁRNÉ KONCSEK Aranka 1992. (kézirat) 4 SUGÁRNÉ KONCSEK Aranka 1995/2-3. 1992. 1. (kézirat) 5 Hét gyermeke közül kettő: Antonia és Anna ekkor már meghalt. 6 SUGÁRNÉ KONCSEK Aranka (kézirat) 1992.1. 223
