Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Történelem - Papp Izabella: Görög nemesi címerek jelképei a XVIII–XIX. században
13. kép: Pompéry János nemesi címere. Rajzolta: Papp Ferenc Grabovszky Athanáz és Konstantin nemesi címerében,56 Konstantinovics András pomázi görög pap címerén a negyedelt címerpajzs két mezőjében is ugyanaz a motívum: aranykoronán behajlított kar, amely író tollat tart — szintén tudományos vagy irodalmi tevékenységre utalva.57 A görögök címerképeiben természetesen számos olyan jelkép is szerepel, melynek jelentése nem ilyen egyértelmű, s az adományozás indoklása sem ad segítséget értelmezésükhöz. Ilyen például Pompéry János nemesi címere, melyet 1842-ben kapott az uralkodótól. Pompéry János miskolci görög borkereskedő család leszármazottja volt, aki az újságírás és az irodalmi élet terén ért el jelentős sikereket. Nemzetőrként részt vett a szabadságharcban, 1849- ben pedig a túrkevei választókerület országgyűlési képviselője volt. Az 1850-es évektől több újságot is indított, verset, prózát, színdarabokat írt.58 Rendkívül sokoldalú, tevékeny közéleti ember volt, aki Széchenyi Istvánt tekintette példaképének. A XIX. századi magyar irodalmi élet legkiemelkedőbb alakjaival állt levelezésben, olykor baráti kapcsolatban.59 1 865-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Ennek ellenére címerének jelképei inkább általánosnak mondhatók, nem utalnak sem az ő, sem apja, Pompéry György érdemeire, aki a borkereskedés mellett a mezőgazdaság terén is igen sikeres volt. A címerpajzs fölső arany mezőjében fekete sasszámy látható, az alsó kék mezőben pedig három arany csillag. Mindkét jelkép a címerszimbolika gyakori eleme, s mint a legtöbb szimbólumnak, ezeknek is van vallási jelentése is. A bemutatott néhány példával nem törekedtünk messzemenő következtetések levonására, és igyekeztük kerülni az általánosításokat, hiszen minden címer mögött egyéni életutak, sajátos családtörténetek, olykor pedig az utókor számára ismeretlen vonatkozások rejlenek. Ezért bizonyosan nem lehet és nem is szükséges minden címerábrázolást „megfejteni”. Ez az írás ugyanakkor talán alkalmas lehet arra, hogy egy kicsiny népcsoport látványos és érdekes emlékanyagának bemutatásával felhívja a figyelmet a címerek közzétételének és kutatásának fontosságára. Ezt annál is inkább indokoltnak tekintjük, mert egyet kell értenünk Csorba Csaba megállapításával, miszerint a magyar címerek kutatására sajnálatosan kevés figyelmet fordít a történettudomány.60 Vizsgálatuk, elemzésük, a személyek, családok történetével kiegészítve társadalomtörténeti, művészettörténeti és vallástörténeti szempontból is fontos új eredményekre vezethet. * A jelképek szerepe a kultúrában az identitás megerősítése — írja Hoppál Mihály.61 A bemutatott példák — úgy véljük — igazolják ezt a megállapítást, melynek sajátos színezetet kölcsönöz a Magyarországon új hazára lelt görögök helyzete. Esetükben ugyanis kettős indentitásról van szó, hiszen miközben minden tekintetben igyekeztek alkalmazkodni a magyar viszonyokhoz, sokáig próbálták megőrizni görögségüket is. A szülőföldhöz való ragaszkodás leglátványosabban egyházi emlékeikben, a görögkeleti templomokban, ikonokban jelenik meg, ami számukra a vallás által az ősi hellén nemzethez való tartozás lelki szükségletét is kifejezi. Jelen van ez a szándék a pecsétnyomóik ábrázolásain éppúgy, mint a kompániák céhjelvényein, s érzékelhető a vizsgált nemesi címerek ábrázolásaiban is. A szimbólumokból látható, hogy a görögök számára fontos volt fő foglalkozásuk: a kereskedés különféle jelképeinek alkalmazása, melyből az összetartozás, a mesterségbeli öntudat, a sokak által lenézett kereskedői foglalkozás szeretete is tükröződik. Az a tény pedig, hogy még a harmadik, negyedik generáció tagjai is fontosnak tartották az ősi foglalkozás jelzését, a hagyományőrzésre, az egykori szülőhazától távol került ősök emlékének tiszteletére utal. 56 OL Királyi Könyvek LXIII. 470. 57 OL Királyi Könyvek LV. 821. 58 Életéről röviden: PAPP Izabella 2004/a. 11—12. 59 Az Országos Széchényi Könyvtárban találhatók többek között Arany János és Fáik Miksa hozzá írott levelei. CSORBA Csaba 2007. 27. Jelképtár 1997. 5. 60 61 221
