Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Történelem - Papp Izabella: Görög nemesi címerek jelképei a XVIII–XIX. században
zűen támogatta a magyar kultúra és tudomány intézményeit. Sokat tett a folyószabályozás, vasútépítés, gőzhajózás érdekében. Jelentős összegekkel támogatta a Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Kaszinó, a Kereskedelmi Akadémia, a Nemzeti Színház létrehozását. Igen nagy összeget adományozott a Magyar Tudományos Akadémia felépítésére, ugyanakkor vállalta az athéni görög akadémia teljes építési költségét is. Érdemei elismeréseként 1858- ban a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagjai közé választotta.18 Nyolc éven át követként képviselte Görögországot, s számos kitüntetés birtokosa volt. Tóth Lőrinc találóan így jellemezte őt: legszebb arányban egyesítette magában a bárót és a bankárt, nemes hajlamai szerint nagyobb szerepet engedve az elsőnek mint az utóbbinak. A pénzt nem a pénzért szerette, hanem csak mint a jónak és szépnek eszközét... ”19 1832-ben Sina Györgyöt és testvérét, Jánost az uralkodó osztrák bárói rangra emelte, amit Magyarországra is kiterjesztettek.20 A rendkívül díszes bárói címer tükrözi a család sokrétű tevékenységét. A címerpajzsot ívelt ék alak osztja három részre. Középen természeti kép látható: a háborgó tengerből szikla emelkedik ki, fölötte sötétkék égbolton ezüst félhold világít. A címerpajzs bal oldalán arany mezőben fekete félsas, jobb oldalán piros mezőben arany oroszlán, első lábával gyapotfa virágzó ágát emeli a magasba. A pajzs fölötti három sisakot középen két vörös és egy ezüst strucctoll, jobb oldalon fölemelt lábával arany markolaté kivont kardot tartó oroszlán, bal oldalon kiterjesztett szárnyú kétfejű sas díszíti. A címerpajzsot két oldalról fejével kifelé forduló arany oroszlán tartja, alatta lebegő ezüst szalagon a család jelmondata: „Servare intami- natum”. Hangsúlyos szerepet kap a gyapot ábrázolása egy másik görög főnemesi család, a Nákó család nemesi címerében is. Nevük elsősorban a nagyszentmiklósi birtokon megtalált aranylelet kapcsán vált ismertté, amit Attila kincsének is neveztek.21 * A család két tagja Kristóf és Cirill 1784-ben kapott nemességet és nagyszentmiklósi előnevet72 A nemesi oklevél kiemeli a család jelentős szerepét a kereskedelemben, de szól a mezőgazdaság terén szerzett érdemekről is, ugyanis Nákó Kristóf nagyszentmiklósi uradalmán sikeres kísérleteket végzett a gyapottermesztés meghonosítására. Birtokán földművelő iskolát alapított, ahol szegény sorban élő tehetséges gyermekeket kívánt oktatni a gazdálkodásra.23 Fia, Sándor 1813-ban grófi rangot kapott, amiben már a tényleges katonai szolgálat is fontos szerepet játszott. Az oklevél szerint Nákó Sándor az utolsó nemesi felkelésben a Torontál megyei nemesek között alezredesként vett részt, 40 lovat állított ki. 1808-ban 10 ezer forintot ajánlott fel a Ludovika Akadémiára.24 Nákó Sándor fia 1. kép: A Sina család bárói címere 2. kép: A Nákó család címere Rajzolta: Varjú Róza Rajzolta: Papp Ferenc 18 A bőkezű mecénás emlékére a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyarországi Görögök Kutatóintézete 2007-ben Sina Simon érmet alapított, mellyel a magyar kultúra és tudomány támogatásában kiemelkedő szerepet játszó vállalkozókat, intézményeket jutalmazzák. Első alkalommal a Richter Gedeon Rt. kapta meg az emlékérmet 2007. december 5-én ünnepélyes külsőségek között. 19 KERÉNYI B. Eszter, 2003. 29. 20 OL Királyi Könyvek LXV. 896. 21 Az aranylcletről: LÁSZLÓ Gyula 1978. 22 OL Királyi Könyvek. Lili. 21.43. 23 BOROVSZKY Samu 1911. 264. 24 ÁLDÁSY Antal—CZOBOR Alfréd 1941. 245—246. 215
