Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Történelem - Szikszay Mihály: Régi hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében
15-én fejezték be. Május 19-én kezdték el a mederhíd vasszerkezetének összeszerelését. Először a balparti rész és az Istvánháza felé eső szerkezet készült el. A híd munkálatai a középső nagy ív felerősítésével fejeződtek be. A próba- terhelést szeptember 9—10. között végezték el, az ünnepélyes megnyitásra 1925. szeptember 10-én került sor.62 1944. október 8-án a visszavonuló német csapatok a hidat felrobbantották. A pusztítás következtében a III. és IV. pillérek közötti vasszerkezet megsemmisült. A harcok befejezése után a helybeli ácsok a hiányzó szerkezeti részt fagerendás áthidalással pótolták.63 Október második felében a közúti hídtól északra egy cölöpökön nyugvó fahidat is építettek. A híd hiányzó részét 1946-ban állította helyre Magyar Pál vállalkozó. 1956-ban az ártéri rész V. számú pillérje megsüllyedt, ezt fürt cölöpök segítségével erősítették meg. 1960-ban a pályaszint helyreállítására a pillér fölött a felszerkezetet megemelték. A Szolnoki Közúti Igazgatóság a hidat 1978-ban átadta a Kunszentmártoni Községi Tanács kezelésébe.64 1975-ben avatták fel az új közúti hidat, amely a régi közúti (az előzőekben ismertetett) és vasúti hid között, új nyomvonalon hidalja át a Hármas-Köröst. Hazánkban ez volt az első szabadonszerelt technológiával készült vas- betonhíd.65 A jánoshidai Zagyva-híd A középkorban Szolnok várából a Zagyva folyó mentén országos jelentőségű út vezetett a Zagyván át (Jász)Apáti és Heves irányába. Az út átkelőhelyét a Zagyva folyón Jánoshidánál találjuk. A Zagyva folyón itt már korán hidat verhettek, amelyről a közelben kialakuló falu később a nevét is nyerte. Itt alapították a XII. század utolsó negyedében a premontrei prépostságot, amelynek közvetlen szolgálatára rendelték a híd közelében fekvő falu lakosságát. A prépostsági templomot Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték fel. Rupp Jakab Magyarország helyrajzi története c. könyvében írja, hogy a Zagyva hídján felállított Szent János szoborról nevezték a községet Jánoshidának. Ugyancsak ő jelöli meg a falu alapítása idejét is 1186-ban. 1426-ban említik a hidat, amelyen fontos kereskedelmi útvonal haladt át. Az ebből az időből származó oklevél ugyanis a községet vámszedő helyként említi.66 A premontreiek régi pecsétjében feltűnik a kőhíd (feltehetően 4 nyílású, s a hid előtt álló alak — aki vélhetően Jézust szimbolizálja — az egyik nyílást takarja) előtte pedig Jézus megkeresztelésének jelenete látható. A pecsét először egy 1748-as iraton látható.67 Hasonló motívumot ábrázol a falu megújított címere is azzal az eltéréssel, hogy itt kétnyílású kőhíd látható. Egy 1787-ben készült térkép szintén feltünteti a Zagyván lévő hidat.68 Az 1930-as években építették fel a kétnyílású vasbeton hidat. Ennek nyílásai 18,10 m + 18,93 m nagyságúak.69 A Zagyva-szabályozással kapcsolatban merül fel a híd átalakításának ötlete. A munkálatok kapcsán 1942-ben Mis- téth Endre készített terveket. A meglévő két nyílást a jánoshidai oldalon egy újabb, 17,3 m-es nyílással kívánták bővíteni. A munkálatok megkezdésekor a falu irányába néző hídfőt el akarták bontani, és a felszerkezetet 4 db hidraulikus sajtóval kívánták alátámasztani. A tervek akkor nem valósultak meg, sőt 1944-ben a híd a harcok áldozatává vált.70 A helyreállítás munkálatai a mederben lévő roncsok teljes eltávolításával indultak meg. A közlekedés ideiglenes fenntartására új, rácsos faszerkezetű hidat építettek. A faanyagot a mizsei erdőkből szerezték be. A helyreállítás során először Mistéth Endre készített tervet 1946-ban. Az ő elképzelése még 2x20,36 m nyílású vasbeton híd volt. Az 1948-ban készített új terv már 5 nyílású vasbeton híd, amelynek teljes hossza 63,8 m. Nyílásai: 10,25 m + 10,25 m + 13,6 m + 10,25 m+ 10,25 m, mig a szélessége 8 m. A hídépítést megelőző közigazgatási bejárást 1947. dec. 13-án tartották.71 Dióhéjban ennyi a megye történelmi hídjainak históriája. Néhány dolgozatot már ismer Szabó István is, hiszen az évek során közlekedéstörténeti tanulmányaim lektora volt. Tanácsait, véleményét, biztató szavait megfogadtam és köszönöm. Kívánok neki még további sikeres munkát és jó egészséget! 62 Kunszentmártoni Híradó 1925. 38. 67 63 SZML Szolnok megyei Államépítészeti Hivatal ir. 28/1945. 64 SZIKSZAI Mihály 1994. 81—105. 68 65 BEDE János—TÓTH Ernő 2000. 105—107. 69 66 Jánoshida. Ismertető a településről, (hely, év???) 70 71 SZML Jászberény ir., Hivatalos Tudósítások 11. csomó 14. sz. 1748. KOZÁK Károly 1974. SZML Szolnok megyei Államépítészeti Hivatal ir. 94/1943. SZML Szolnok megyei Államépítészeti Hivatal ir. 32/1946. SZML Szolnok megyei Államépítészeti Hivatal ir. 121/1948, 200
