Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Történelem - Botka János–Botka János Hunor: Mezőtúr régi–új jelképei I.
Mezőtúri tipärium (SZML — A mezőtúri címer gravírozott 2008) képe Hasonlóan gondolkodhatott Nagy-Thur lakossága a város JELKÉPÉVEL, a település előéletéhez kötődő pecsétábrával kapcsolatban is: őrizte, védte, azt el nem hagyta. Az 1546-tól ismert liliomos szimbólum századok múltán is ott élt a városi tipáriumokba gravírozottam A törvényes szokás szerint a pecsétnyomót mindig a választott főbíró használhatta, a város tanácsa nevében, s azt hivatalának leteltével a „hántolt mogyorófa bírói páltzával" együtt adta tovább a következő elöljárónak mint a helyi hatalom, a helyi törvény jelképeit. S tették ezt a helyi egyház segítő közreműködésével. A választások évenként és szabadon történtek, s hagyományosan Szt. György napján (főbíró, másodbíró, 12 esküdt, jegyző). Közülük a bírák beszámolással tartoztak éves munkájukról a tanácsnak.77 A város elöljárói 1617-ben úgy döntöttek, hogy a település megnövekedett szerepét, hírnevét és nagyságát egy még inkább szemléletes és egyedi jelképi ábrával jelenítik meg. A városnak új dísze, ÚJ SZIMBÓLUMA lett. A szebb forma megőrizte a régi gyökereket, ugyanakkor bővítette azok jelentéstartalmát. Mezőtúr valójában egy teljesen szabályos VÁROSI CÍMERT alkotott. Magyar nyelvű köriratában feltüntetve a város szót, a helység státusát is. Az azóta is egyedülálló pajzsidomba pedig az előző liliomábra egészen különlegesen stilizált, annak lényegét mégis megjelenítő változatát helyeztette el; ez alá a magyar heraldikában jól ismert és kedvelt ötszirmú stilizált rózsafő került. A pajzs alkalmazása mellett ez lett az új motívuma a pecsétképnek. A rózsa — tudjuk — a török díszítőművészet virága is. Köztudott, hogy a reformáció terjedésével a Luther-rózsa is mind ismertebbé vált. Ma is ez az evangélikus egyház jelképe. A liliom és a rózsa együttes ábrázolása több magyar családi címer sajátja már a XVI. században. Például a Földesy család 1515. évi címerében (Pozsony) ezüst rózsát és kék liliomot találunk, a bellusi Baross család 1578. április 13-án elnyert címerében pedig kékkel-vörössel hasított liliomképet és a liliom csúcsainál egy-egy rózsát.78 Történelmi előzményként említhető Buda 1533. évi címeres levele is, amely a Az ősi pecsétnyomó 1861-ben Az 1617. évi eredeti tipárium megújított ábrája nyomata 1879-ből város addigi várat ábrázoló címerének bővítéséről rendelkezik, s amely egyben nemességet is adományoz Buda önkormányzatának. A címerbe fehér liliom, vörös rózsa és egy zászlót tartó oroszlán is befoglaltatott. Az oklevél indoklását bizonyosan Werbőczy István fogalmazta, kiemelve a katonai erény, a hűség és a bátorság jelentősségét. Eszerint a liliom a polgárok tiszta lelkületét jelképezi, a rózsa a királyért és a hazáért ontott vörös vérüket, az oroszlán a bátorságukat.79 Nem keressük az 1617. évi jelképbővítés konkrét okait, magyarázatát, azt azonban mindenképp megfogalmazhatjuk, hogy ősisége mellett Mezőtúr címere a sajátos forma és a motívumok rendkívül gazdag szimbolikus értékei által az ország egyik külön figyelmet érdemlő városi jelképe lett. A tipáriumot 1617-ben készítették, a korábbi bizonyosan el is kopott. Anyaga vas. Nyolcélű erős markolata (nyele) 9 cm hosszú. Pecsételő felülete kör alakú 2,5 mm magasságú gravírozott ezüst lemezzel borítva. Nyelén a következő véset olvasható: „Zákán Gergői bíróságában kézűlt”.80 A tipáriummal 1879-ben (!) még készítettek nyomatot. Ezt a megyei levéltár őrzi. Az ősi pecsétnyomó nem került a levéltárba, az 1861-ben előállított másolata azonban ma is a gyűjtemény egyik legértékesebb darabja.81 Az itt bemutatott ősi címerképet82 választotta újra jelképül Mezőtúr önkormányzata 1991-ben.83 Ezen jelképalkotó rendeletig azonban számos nemzedéket próbáló országos és várostörténeti eseményen, helytálláson át vezetett el az út. III. Az elfutások évei A város XVIII. századi megerősödése A közösséget próbáló események egyike volt a túri kőtemplom és az iskola törökök által történt széthordása 1630-ban. A rombolás nemcsak anyagi kárt, de súlyos 77 BODOKI FODOR Zoltán—BODOKI FODOR Zsigmond 1978. 42. vm. főispánjához: 1863. február 21.; és egy másik 1866. június 11-én kelt polgármesteri levél.) 78 STRAUB Éva 1999. 67., 89. 81 SZML Tipárium-gyűjtemény: Mezőtúr. 79 BERTÉNYI Iván 1983. 99. 82 SZML Alispáni ir. 16.631.sz. 1879. október 10. 80 OL V-5. Községi iratok. Jász-Nagykun-Szolnok, 27. sz. (Báthory József, M-Túr polgármesterének levele Heves és Külsö-Szolnok 83 Mezőtúr önkormányzati rendelete: 1991. évi 5. sz., módosította, illetve megerősítette a 10/2000. (IV. 7.) sz. önkormányzati rendelet. 182
