Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Történelem - Botka János–Botka János Hunor: Mezőtúr régi–új jelképei I.
Tiszavarsány pecsétképe 1551-ből (rajz: Botka J.) tulajdon mivoltát, valamint hitelesítésül szolgált, hiszen a felhasználót, a tulajdonost helyettesítette. A XV— XVI. századi pecsétnyomók akár több évtizeden át is használatban maradhattak, mert a viszonylag ritkább pecsételés megkímélte felületük épségét, ábrájuk felismerhetőségét. Mezőtúr 1564 előtti tipáriuma készülhetett akár az 1500 körüli időkben, s valószínűleg ez így is történt. Ekkortól ismert a város új megnevezése is: Nagy-Thúr, amelyet a település pecsétjében is meg kellett jeleníteni. A pecsétnyomók „hosszú életét” mutatja többek között Kecskemét város 1564-ből fennmaradt egyik bizonyságlevele, amelyben a római katolikus és a lutheránus felekezetek képviselői akként határoznak az öreg kőtemplom sorsáról, hogy az maradjon a katolikusok használatában. A közös levelet a város sigillumával erősítették meg „1564 húsvét nap után való első szerdán”. A város pecsétjén azonban még az 1517. év szerepel.51 De Fegyvernek ma is meglévő 1514. évi pecsétnyomójával még egy évszázad elteltével is pecsételtek. Említhető a kenderesi református egyház 1813. évi tipáriuma is, amelynek szép nyomatai az 1850-es évek anyakönyveiben is megfigyelhetők. így volt ez a mezőtúri református egyház XIX. század elejétől fennmaradt sárgaréz tipáriumai esetében is. A nagykunok 1660. évi, kecskebakot ábrázoló pecsétnyomója ugyancsak használatos volt még 1703-ban is. De gondolhatunk a témánkhoz kapcsolódó Tiszavarsäny 1551. évi tipáriu- mára is, amelynek nyomata a Kállayakhoz írott bírói levélen őrződött meg 1584ből.52 Ez a pecsétkép — a mezőtúritól eltérően — inkább Varsány természeti és gazdasági jellegzetességeire: a vágómarha-tartásra és -kereskedelemre utaló jelkép. Számos település szerepeltette pecsétábrájában a táji, természeti, gazdasági sajátosságait, ezek szolgáltak megkülönböztető jelként. Ezekben a századokban a pecsétképek Szent Margit liliomos koronájával ismerete volt a legfontosabb, de az ábrák jelenléte, értelmezése is mindinkább előtérbe került a lakosság és a hatóságok körében egyaránt, miként a későbbi kutatók esetében is. A Mezőtúrt jelképező természetes liliom —Nagy Lajos korára emlékeztetve — a Kállay és Derencsényi családoknak és örököseiknek is bizonyosan megtisztelő jelkép volt, hiszen ők is a magyar uralkodók és a török elleni harcok segítői voltak. Emlékezhetünk pl. Zsigmond király 1419. május 31-i parancsára, amelyben intézkedést kér az esztergomi egyház helynökétől, a hívének mondott Káliói Lőkös és az uralkodó számára kedves fia, Miklós panasza orvoslásában.53 A mezőtúri liliomos szimbólum minden bizonnyal megelégedésre talált az egyházi méltóságok körében is. Erre mutat, hogy Túr középkori templomát Árpád-házi Szent Erzsébet (1207—1231) tiszteletére emelték, aki szinte egész életét a szegények és a betegek gondozásának áldozta. A döntés összefügghetett a klarissza női szerzetesrend korai magyarországi erősödésével. A rend első kolostorát Árpád-házi Szt. Erzsébet emlékére szentelték fel. Nagy Lajos anyja, Erzsébet királyné is létesített klarissza kolostort Óbudán. Figyelemre méltó egy másik összefüggés is; ez a domonkos apácák XIII. század elején történő megtelepedéséhez kapcsolódik, akik a Nyulak Szigetén is (Margitsziget) rendelkeztek kolostorral. IV. Béla szent életű lánya, Margit is (1242—1271) itt élt 1253-tól,54 Az apácák otthona a Szűz Mária titulust viselte. Ennek az a mezőtúri vonatkozása, hogy a település tulajdonlási joga a Baár-Kalán nemzetség utolsó tagjának 1266. évi végrendel- kezése szerint a margitszigeti apácarendé lett, innen szállt majd vissza a királyi házra.55 Pontos adat, hogy Mezőtúron 1495-ben került sor a „Szent Szűz Mária Egyház” alapítására (felszentelésére). Ez az alapítás vagy a régi templom helyén történt, vagy annak megújítását-bővítését jelentette. 1521-ben ezen „Mária Egyház”, valamint az épülőben lévő „László király Egyház” részére jelentős javak átadásáról döntött végrendelkezésében a török ellen hadba induló Gerencsényi György, Túr egyik birtokosa.56 A fenti részletek magukban is jól érzékeltetik, hogy Mezőtúr kötődése az Anjou-korhoz és a Szűz Mária-kul51 HORNYIK János 1861. 225. 52 NAGY Gyula: Régi magyar községi pecsétek. In: SZÁZADOK, Bp. 1877. 173—175. 53 BENEDEK Gyula 2000. 34—35. 54 GLATZ Ferenc 2000. 96., 105.; A szentek képei a terézvárosi plébánia templomban (ROSKOVICS Ignác alkotása 1914—15.). Demokrata X. évf. 51—52. szám. 2006. december 21. 24—25.) 55 BODOKI FODOR Zoltán—BODOKI FODOR Zsigmond 1978. 7., CHOBOT Ferenc 1915. 329. 56 BENEDEK Gyula 2000. 188—189.; Mezőtúr egyházi igazgatásiig a váci püspökség túri foesperességéhez tartozott. (BENEDEK Gyula 2000. 122.) 178
