Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Történelem - Bagi Gábor: A jászok XV. századi szállásainak kérdéséhez
vidék jelentős részét (Csekekáta, Egreskáta, Jánoshida, Szenttamáskáta, Várok egy része és tartozékaik), 1465- ben Hevesből Hegyes, Kenderes és Bő részei, 1472-ben Külső-Szolnokból Felsőszentgyörgy, 1515-re pedig Tiszaug kerültek át ide.237 Az Újszásziak a Hunyadiakkal is kapcsolatba kerültek. 1464. április 6-án I. Mátyás király anyja kérésére annak Szászi Gozthan Pál jegyzője hevesi, Tápió menti Ércegyház pusztáját neki, testvére Lukácsnak, s rokona István fia Pálnak adta, ha az nem jász szállás. Ennek Újszászi Mihály és Maglódi Márton (fivérei nevében) ellentmondott, mire a következő évben a pusztát három részre osztották. Az elsőt Gozthan Pál, a fivére Lukács és egy másik Gozthan Pál, a másodikat Újszászi Mihály, a harmadikat János fia György kapta.238 1 465. január 17-én I. Mátyás Újszászi Angalith (Ágnes?) nemes asszonyt és fiait (Márton, Péter, Imre, Balázs, Mihály), néhai fivére Újszászi Mihály, a király papja szolgálataiért a jász adók alól életük végéig felmentette.239 E Mihály pap az 1431- ben a bécsi egyetemen szereplő, Újszászról való Mihállyal lehetett azonos.240 1465. június 3. előtt a budai káptalan megjárta a közös határú Újszász (Szász) és Szarvas Rékas felőli határait, s azokba Újszászi Péter fia Mihályt, Újszászi János fia Györgyöt, Újszászi Pált, Újszászi Mártont, Újszászi Lukácsot iktatták.241 1469-ben Újszászi Pál nógrádi főesperest és Újszászi Benedeket említik,242 majd 1481-ben I. Mátyás király adatta ki az Abony és Újszász közti határjárást Újszászi Pál váci kanonok, nógrádi főesperes, valamint Újszászi Mihály és Péter részére.243 E Mihály és Péter komoly karriert futott be. 1482. június 19-én I. Mátyás Újszászi Mihály komáromi várnagyot és testvére Pétert nemesítette, és utasította a budai officiálist, hogy a jász adót tőlük ne szedje.244 1486-ban Mihályt még e tisztben találjuk,245 sőt 1488-ban Szemere Győr megyei falut kapta a királytól.246 1491-ben Mihályt és Pétert volt komáromi várnagyként említik.247 A nemesítéssel az Újszásziak magyar nemesekkel kerültek rokonságba, sőt az 1474-ben említett Szászi Péter lánya Ilona (Lelesztemóri Andrásné) is ide kapcsolható.248 1508-ban II. Ulászló Újszászi Mártonná Baracsi Dorottyát is megerősítette apja pesti birtokaiban.249 1 51 1-ben Újszászi Péter rokonai nevében tiltakozott, mert Csekekátai Mátyás néhai Újszászi Mihály javait a Pest megyei Újszászon házasodó Orsolya lányának adta, és tiltotta Csekekátai Bertalant, Sebestyént és Mátyást a Mihály-féle újszászi rész eladásától.250 1 5 1 8-ban bői Deák Imre neje Ilona (Újszászi Mátyás lánya) férje fejváltságáért Kővári Pálnak másodsorban újszászi birtokát is lekötötte.251 1509-ben Kubinyi László budai várnagy tisztje boldogfalvi Zaz Mihály,252 aki 1521-ben Pest megyei szolgabíró.253 7. Vitatott jász szállások a XV. században Végezetül, de nem utolsó sorban ki kell térnünk azokra a Gyárfás István által jász szállásnak tartott településekre, amelyeknek meglétével kapcsolatban az elmúlt években komoly kétségek merültek fel. MADARAS Gyárfás szerint Apáti határosa keleten 1391-ben, magam említését nem találtam. Kérdéses, volt-e kapcsolata a Madaras jász kapitányi családdal, s hogy valóban település volt-e.254 A zavart tovább növeli, hogy Madaras nevű jász kapitányok és nemesek Kiséren, Ladányon, Újszászon és Szarvason is ismertek. PAZSÁN Gyárfásnál 1466-ban Szentiván (Jásziván) határosa Pazsánról Simon és Pál, akik ekkor Rassangnál is szerepelnek. Ennek alapján a mai Jászapáti vagy Jászkisér határában fekhetett, sőt 1284-ben Temesben egy ilyen nevű falu a kunokhoz kapcsolódott.255 Mégis valószínűbb, hogy Pazsán neve egyszerű másolási és olvasati hiba eredménye, és valójában Rassangról van szó. VIDSZÁLLÁS Gyárfás szerint 1450-ben Borsóhalma szomszédja Vidszállásáról Bertalan is, és a felsorolás sorrendje alapján e szállás Apáti és Ágó közt, Borsóhalmától északra lehetett.256 Ugyanakkor valószínű, hogy itt is olvasati hibáról van szó, és valójában Négyszállást említik. Ez épp a jelzett hely környékén található, s ráadásul — mint már láttuk — Négyszállási Bertalan is ekkoriban szerepelt. 237 TRINGLI István 2001. 90., 149., 151. 238 GYÁRFÁS István 1870—1883. III. 274., 648—651., BENEDEK Gyula 1990.266—267., BENEDEK Gyula—Z. ZSOLDOS Mária 1998. 294. (Dl. 45167.) 239 GYÁRFÁS István 1870—1883. III. 647—648. 240 ÁBEL Jenő—SCHRAUF Károly 1890. 74. 241 BENEDEK Gyula 1990. 267—269. (Df. 280151.) 242 BÁRTFAI SZABÓ László 1938. 257. (Dl. 16921.); MKA Dl. 16936. 243 BENEDEK Gyula—Z. ZSOLDOS Mária 1998.294. (Dl. 81937.) 244 Uo. 294—295. (Dl. 81937.) 245 Uo. 285. (Dl. 81937.) 246 ENGEL Pál é. n. 247 MKA Dl. 46162. 248 HML ME 230. 249 BÁRTFAI SZABÓ László 1938. 323. 250 BÁRTFAI SZABÓ László 1938. 328.; BENEDEK Gyula—Z. ZSOLDOS Mária 1998. 295. (Dl. 106083.) 251 BÁRTFAI SZABÓ László é. n. (MNM Perger Vilmos anyaga.) 252 GYÁRFÁS István 1870—1883. III. 727. 253 HML ME 602. 254 GYÁRFÁS István 1870—1883. III. 107., 515. 255 GYÁRFÁS István 1870—1883. III. 286.; FODOR Ferenc 1942. 142. 256 GYÁRFÁS István 1870—1883. III. 254., 686. 164
