Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)

Történelem - Bagi Gábor: A jászok XV. századi szállásainak kérdéséhez

Jakab számára Borsóhalma, Mihálytelek, Fügedegyház, Necsőegyház és Lanthó 1450-es adományozásáról.194

SZENTGYÖRGY/JÁSZFELSŐSZENTGYÖRGY

A XIV. században Kerekudvar határosaként említik, majd 1433-ban Gál fia Imre jász, Pálóci László familiárisa kapta Zsigmond királytól.195 (A későbbi névalak alapján valószínű, hogy az első adományos még Gál lehetett.) 1439. június 9-én Albert király Pálóci lovászmester familiárisa Szentgyörgyi Gál fia Imrének, Szentgyörgyi Sándor fia Péternek, Szentgyörgyi Karácson fiainak (Mátyás, Miklós) adta a külső-szolnoki Szentgyörgyöt, akiknek a birtokba iktatását június 30-án igazolták.196 1458-ban ez a Szentgyörgyről való Imre is kérte Zsigmond 1428-as oklevele megújítását.197 1463. január 26-án I. Mátyás oklevelet adott ki a Kátai László fia Dániel, Mihály fia Lénáit és Mihály ismeretlen nevű fia Pest megyei Egres és Szentgyörgyi Gál fia Imre fia László külső-szolnoki Szent- györgy birtoka közti határjárás kapcsán.198 1472. május 15-én Mátyás király igazolta Szentgyörgy Külső-Szol- nokból Pest megyébe tételét Felsőszentgyörgyi Imre fia László kérésére, ami mögött talán a jász birtokok közüli kiszakítás szándéka rejlett.199 1498-ben a Nagykáta és Gálszentgyörgy közti határjárást említik.200 1540-ben talán e Szentgyörgy lakói fizettek 13, bírái 1 forintot, s volt 13 szegénye és 10 puszta telke.201 1570-ben kapitánya Szentgyörgyi Imre.202 Sokáig Gálszentgyörgy néven említik, a birtokot megszerző Gál emlékére, aki elsőként vihetett oda jászokat.

SZENTIMRE

Puszta- és halomnév Jászberény belterületétől délkeletre. 1500. január 20-án a Heves megyei Szentimre pusztát

II. Ulászló király a berényi Sándor Mártonnak, fivére Györgynek, Márton fiainak (Mihály, Gáspár) és György fiainak (Ferenc, Pál, János) adta, kik régtől bírták, de oklevelük Hunyadi Mátyás halála után elveszett.203

6.1541 előtt magyar jogúvá vált jász szállások, birtokok

KÜRT

A Jászkisér és Jászladány közti Kürtöt a XV. század elejétől említik. 1408 nyarán az országbíró a török miatt elhalasztotta a Barla és Kürt falukbeli iktatásnak ellentmondók megidézését.204 1409. augusztus 13-án Szentkoz- madamjáni Kompolt négy szállási kapitány kérésére a király elvette Kürtöt a foglalóktól, és neki, nagybátyja Miklós fia Lászlónak, Gergely fia Simonnak, Bandagaz fia Lászlónak és fivéreinek adta, hogy jász módra éljék.205 Október 12-én Erki Sáfár Demeter fiai (Péter, Benedek) hiába tiltakoztak, hogy az őket illető Kürt és Szentpéter pusztát Hevesben Sándor és Kompolt maguknak kérték.206 1410 júniusában Zsigmond végleg Négyszállási István fiainak (Kompold, László) adta Kürtöt, amit Inárcsi Antal fia Mihály magtalan halálával ennek Pest megyei inárcsi és besenyői részeiért nyert Pelsőci Nagy János tárnok- mestertől.207 1421-ben István fia Kompolt és Miklós fia László kérésére itt határjárás volt.208

1438. augusztus 14-én Szentkozmadamjáni Kompolt Miklós fia László és Karácsony István fia Bálint jászok Kürt felét a jászok ispánjává kinevezett Berzeviczi Pohárnok Tamás fia Istvánnak209 és fia Kristófnak egy kúria kivételével átadta, ahová azokat be is iktatták.210 1439. december 17-én Erzsébet királyné Berzeviczi Pohárnok István ajtónállónak adta Kürt felét, míg 1441. június 24-én

I. Ulászló Kürt másik felét Bálint és László újfalusi jászoknak.211

1449. március 2-án a beteg Négyszállási Kompolt László Négy szállás és Szentkozmadamjánszállás részeit, Újfalu, Jákóhalma, Kürt falut Négyszállási Bálint, Mihály, Bertalan és János jászoknak hagyta.212 1450. február 4-én azonban Hunyadi János Kürt másik felét is Pohárnok Istvánnak adta, aki igazolta, hogy az Szentkozmadamjáni Kompolt fia László halálával őt illeti.213 Ezzel Kürt elvesztette az esélyt arra, hogy jász szállássá váljon. Hogy pontosan miféle okok játszottak szerepet e folyamatban, azt pontosan nem tudni, ám úgy tűnik, hogy Kürtre az 1409 utáni évtizedekben nem települt bejász népesség.

194 GYÁRFÁS István 1870—1883. III. 689—690.

195 VADÁSZ Pál 1925. 13.

196 BENEDEK Gyula—Z. ZSOLDOS Mária 1998. 61. (Dl.

68061—68062.)

197 GYÁRFÁS István 1870—1883. III. 637.

198 BENEDEK Gyula—Z. ZSOLDOS Mária 1998. 62.; MKA Dl. 67335.

199 MKA Dl. 68071.

200 GYÁRFÁS István 1870—1883. III. 342—343.

201 KOCSIS Gyula 2005. 86. A szerzővel ellentétben ezeket az adatokat azért sorolom Felsőszentgyörgyhöz, mivel 1536-ban több Alsószentgyörgy melletti települést töröktől pusztítottnak mondtak. Lásd az Alattyáni birtok történeténél!

202 BAYERLE Gusztáv 1998. 95.

203 PINTÉR Jenő é. n. 9.; BENEDEK Gyula 1997.348. (Df. 283755.)

204 BENEDEK Gyula—Z. ZSOLDOS Mária 1998.67. (Df. 210161.)

205 GYÁRFÁS István 1870—1883. III. 559—561.; BENEDEK

Gyula—Z. ZSOLDOS Mária 1998. 67. (Dl. 9583., 95867.)

206 ZSKO II.2. 290. (Dl. 70198.)

207 BÁRTFAI SZABÓ László 1938. 127.; ZSKO II.2. 375. (Dl. 9668.)

208 GYÁRFÁS István 1870. III. 569—572.; BENEDEK Gyula—Z. ZSOLDOS Mária 1998. 68. (Dl. 11107.)

209 Életrajzára lásd: BERZEVICZY Edmund 1881. 35—58., valamint ENGEL Pál 1996. II. 34.

210 GYÁRFÁS István 1870—1883. III. 604—607.; BENEDEK Gyula—Z. ZSOLDOS Mária 1998. 68. (Dl. 13227., 13283.), MEA. Dl. 13250.

211 GYÁRFÁS István 1870. III. 611.; BÁRTFAI SZABÓ László é. n. (Dl. 13282.)

212 BENEDEK Gyula 1997. 308—309. (Dl. 14228.)

213 HAJNAL István 1923. 116. (Dl. 24734.; 14327.); BENEDEK Gyula 1997. 313—314.; BENEDEK Gyula—Z. ZSOLDOS Mária 1998. 69. Nem lehetetlen, hogy Kürt ebben az időben a jászok királyi tisztviselőinek honor birtoka lehetett.

162