Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)

Történelem - Bagi Gábor: A jászok XV. századi szállásainak kérdéséhez

zömmel ősi szerzeményekből állt, és egy XIII. század közepi birtokosztály révén jutott Ányos és utódai kezére. Ma is sziget a Jászságba ékelődve, így igen korán keletkezhetett, amikor a jászok nem telepedtek meg itt. Engel Pál szerint az Aba nem Kompolt-ága alapíthatta a jánoshidai premontrei monostort is.145

A Csirkék majd negyed évszázadig birtokosok voltak itt, bár a Semseiek is jogot formáltak a javakra. 1411-ben Zsigmond király Upor Imre fia István erdélyi püspököt, Lászlót, Ilonát (Semsei Demeter fia János özvegye) és fiait (János pankotai főesperes, István, Ferenc, László) alattyá- ni részekbe iktatta.146

1426 nyarán aztán a Csirkék javait (Alattyán, a vámja, Kér, Jánoshida és a négy puszta fele) Miklós fia Péter magtalan halálával Semsei Frank — Semsei János és Upori Ilona ötödik, 1411-ben nem említett fia — kapta érdemeiért.147 (Véleményünk szerint a négy puszta bizonytalan tulajdonú másik fele adott lehetőséget a jászoknak az ottani, zavartalan és épp ezért nem is adatolható terjeszkedésre.) Ám a birtokokban Péter rokonai ültek, mire a felek kiegyeztek. 1427 tavaszán Zsigmond Semsei Franknak és Csirke Péter testvéreinek adta Alattyán, Kér, Jánoshida falut a pusztákkal. Semsei viszont Csirke Jánost fiává fogadta, és Zsigmond engedélyével két abaúji birtok, Alattyán és malma, Kér, Jánoshida, Szentgyörgy, Ladány, Bodonkút, Szentjakab 1/4-ét átadta neki. Az egyesség ellen felléphettek, mert 1433-ban a nádor többeket büntetéssel fenyegetett Csirke János iktatása akadályozásáért.148

1444 végén Semsei Lászlót és Rudolfot Jánoshidába, Alattyánba és tartozékaiba iktatták, mellettük a Csirkék közül János és Lőrinc fia Tamás szerepelt.149 Ekkor már Pelejtei György fia János és fiai (László, Rudolf) is birtokosok itt,150 míg zálogbirtokosként feltűnt Gecsei György és Flassaghi Farkas Imre.151 1469 tavaszán a Semseiek perében Alattyán fele visszadását mondták ki.152 A Semseiek tevékenysége az új század elejétől élénkült meg. 1507-ben Semsei Ferenc zálogba vette Semsei István és Mátyás több zempléni, abaúji, sárosi birtokával Alattyánt és Kért (Szentesi Pike László és Kapi László ellentmondásával), majd 1508-ban Semsei Mátétól is itteni részeit.153 1510- ben Semsei István és Mátyás alattyáni és kéri javakban egymást örökösül fogadták.154

A Csirkék és Semseiek birtoklása azonban nem volt

kizárólagos, mivel Dengelegi László és Nyársapáti Miklós már 1401-ben kötelezték magukat Jánoshida idegenektől való visszavétele költségeinek viselésére.155 Ez részben sikerülhetett, mivel 1465 őszén Balyoki Szilveszter zálogba adta a hevesi Alattyán, Kér, Szentjakab és a pesti Jánoshida részeit bihari, közép-szolnoki, krasznai javakkal Dengelegi Pongrác erdélyi vajdának 4.000 forintért.136 1466 tavaszán a nádor igazolta Alattyán, Kér és Jánoshida ügyében Semsei László és Balyoki Szilveszter kiegyezését Alattyáni Gergellyel. Semsei és Balyoki a 2/3—1/3 felosztást alkalmazták az alattyáni vámra és malomra, kivéve Alattyáni Gergely alattyáni kúriáját.157

1477-ben Pelejtei Gergely egy telket Alattyánon zálogban adott Semsei Jánosnak.158 1483-ban Pelejtei Péter özvegye, Ilona Pelejtei Mátyástól hitbért, jegyajándékot és negyedet kapott Alattyán, Jánoshida és más javakból, majd Pelejtei Gergely és Ragályi Balázs alattyáni és kéri részét elcserélte Szerdahelyi Ferenc egy zempléni ingatlanával.159

Utóbb a Heves megyei Dormán vagy Dormánházi család is megjelent itt. 1492 végén a beteg Dormán Miklós Patócsi Bertalan borsodi főispánt (kinek adós, és ki Miklós, János, Katalin, Erzsébet gyermekeit gondozta) fiává fogadta, átadva az itteni Sárt és tartozékait, és neje Dorottya halála esetén (ha a rokonok nem fizetnek) lekötötte még Alattyánt, Kért, Jánoshidát Hevesben és Pest megyében. A végrendelet megerősítésekor Patócsi élethosszig átadta Dormánnak alattyáni, kéri, jánoshidai részeit.160

1514-ben Kisfaludi Ambrus tiltotta Alattyán, Kér, Jánoshida, Bodonkút, Szentgyörgy, Ladány és Boldogháza részei elfoglalásától Semsei Ferencet és Mátyást, majd a Pólyiak Semsei Mátét.161 Egy évre rá a Radványiak alattyáni részeiket Semsei Ferencnek adták el.162

A Csirkékkel rokon Pólyiakra inkább a század végétől vannak adatok. 1495-ben Pólyi Katalin társaival abaúji javakkal Alattyán, Kér és Jánoshida részeit rokoni szere- tetből eladta Pólyi Miklós lánya Kórógyi Pálnénak, Apollónia lánya Annának és férjének azzal, hogy csak a haláluk után vehetik át.163 1514-ben Pólyi István és Anna semmisnek mondták ama vallomást, miszerint alattyáni, kéri, jánoshidai és más részeiket Semsei Máténak eladták.164

1519-ben Ragályi Balázs özvegye Julianna és Vároki Balázs lánya Anasztázia tiltotta Alattyáni Szalóki Zsig145 ENGEL Pál 2000. 133.

146 ZSKO III. 202. (Dl. 84834.)

147 KÖVESDY László é. n. 149—150., CD. X.6. 815.; CSOMA József 1897. 15., 449.

148 KÖVESDY László é. n. 150., BÁRTFAI SZABÓ László é. n. (Magyar Nemzeti Múzeum, Quart. Lat. 1268/1. 80/a.b.), BENEDEK Gyula—Z. ZSOLDOS Mária 1998. 4. (Dl. 84865.), MKA Dl. 84854—84857.

149 GYÁRFÁS István 1870—1883. III. 248, BÁRTFAI SZABÓ László é. n. (MTA Könyvtár, Comides, ivrét 17, 101—103.); BENEDEK Gyula—Z. ZSOLDOS Mária 1998. 4. (Dl. 84879—80, Df. 278535, 280128.)

150 KÖVESDY László é. n. 150, MKA Dl. 84880.

151 KÖVESDY László é. n. 150, BENEDEK Gyula—Z. ZSOLDOS Mária 1998. 4. (Dl. 67561, Df. 280129.)

152 BENEDEK Gyula—Z. ZSOLDOS Mária 1998.4. (Dl. 85029.)

153 ILLÉSSY János 1899.; BENEDEK Gyula—Z. ZSOLDOS Mária

1998. 96. (Dl. 18746, Df. 212137.

154 BÁRTFAI SZABÓ László 1938. 327.

155 BENEDEK Gyula—Z. ZSOLDOS Mária 1998. 50. (Dl. 70723.)

156 JAKÓ Zsigmond 1990.1. 627. (Dl. 36393.)

157 MKA Dl. 84996—84997, BENEDEK Gyula—Z. ZSOLDOS Mária 1998. 4. (Dl. 84977.)

158 BENEDEK Gyula—Z. ZSOLDOS Mária 1998.4. (Dl. 85076.)

159 KÖVESDY László é. n. 150, NAGY Iván 1862. IX. 579, BENEDEK Gyula—Z. ZSOLDOS Mária 1998. 5. Dl. 18746.)

160 KÖVESDY László é. n. 151, BÁRTFAI SZABÓ László é. n. (Dl. 19950.); BENEDEK Gyula—Z. ZSOLDOS Mária 1998. 52. (Dl. 88787, Df. 253826, 280132.)

161 KÖVESDY László é. n. 151, BENEDEK Gyula—Z. ZSOLDOS Mária 1998. 5—6. (Dl. 18746, Df. 280135.)

162 MKA Dl. 104845.

163 BENEDEK Gyula—Z. ZSOLDOS Mária 1998. 5. (Dl. 90231.)

164 ILLÉSSY János 1899.

159