H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

T. Bereczki Ibolya: A lakodalom étrendje és mágikus erejű ételei Jász-Nagykun-Szolnok megyében.

nyérból fogyasztotta el az új pár. Kezükbe lyukas kanalat é adtak, azért, hogy megtanulják, ne folyjon el a kezükből a 1< > 49 penz. a J ti Éjféli tálalás és utómulatság s g Tiszaörsön a 20. század közepéig az éjféli tálalás sokkal c kisebb arányban fordult elő, mint az 1980-90-es években. li 1950 körül éjfélre szegényebb családoknál csak rostélyos r\ kalácsot adtak. Ahol szokásos volt az éjféli tálalás, ott sült ti tyúkot, sült kacsát, vagy hurkát, kolbászt, töltött káposztát h készítettek. Az 1970-es évektől megjelent az éjféli ételek között a rántott hús (ha hízót vágtak), a sült oldalas is. Mel- d lé savanyúságot tettek az asztalra. A sült tyúk jellemző, a t; régebbi lakodalmakban is előforduló fogása volt a tiszaörsi E éjjeli lakodalmi étrendnek. A felpucolt tyúkot egészben k hagyják, csak belsőségeit veszik ki, lábát, fejét, nyakát t< vágják le, s így főzik meg a tyúkhúslevesben. A levesből a tálalás előtt kiszedik, s amikor kihűl, akkor darabolják fel. s Az alsó-felső combját egyben hagyják, mellét hosszában p kétfelé vágják, megzsírozott tepsibe, enyhén sózva, borsozva rakják bele. Minden darabra diónyi zsírt tesznek, s s: régebben kemencében, ma gáztűzhely sütőjében sütik jí meg.

50 p Tiszaörsön a 20. század utolsó harmadában terjedt el az n a szokás, hogy a lakodalomból távozó vendégeknek ételt n csomagolnak, ez rendszerint az éjfélkor feltálalt sültféle és k sütemény. Éjfél után már nincsen asztalbontás, az ételek az ti asztalon maradnak, egészen addig, amíg vendég van a a lakodalomban. A sós süteményeket, pogácsát, sós perecet g szintén az asztalon hagyják. p A tiszaörsi lakodalom jellegzetes vonása, hogy nem ér ji véget vasárnap hajnalban. A vendégek ugyan ekkor haza- k mennek, de másnap délelőtt visszajönnek a másnapos a; lakodalomra.. Ilyenkor a fogadott szakácsné is ott van, aki- g nek a feladata az ételek megmelegítése és folyamatos e' tálalása. Tapasztalataink szerint az, hogy segítenek a lakó- a dalmas holmi összepakolásában, csak ürügy az újabb ven- t) dégeskedésre. Erre természetesen a háziak jó előre készül- a: nek, sőt, igen szívesen veszik, ha sokan gyűlnek össze egy te kis további mulatozásra. Amikor a lakodalomban szüksé- ft ges nyersanyagot kiszámolják, belekalkulálják a második lé napon feltálalni kívánt ételek mennyiségét is. Tehát d igazából nem a maradék elfogyasztásáról, hanem a lakoda- b lom megnyújtásáról van szó.

51 t> k VJ Táji különbségek a lakodalmi étrendben p; ki Jász-Nagykun-Szolnok megye Tiszától nyugatra eső Iá területein a 20. század fordulóján vált általánossá az a pi lakodalmi étrend, melynek alapételei a tyúkhúsleves csiga- gi tésztával, a birkapörkölt, éjfélkor sült hús. Ezt az egységes 49 Saját gyűjtés. 50 T. BERECZKI Ibolya 1992a. 350. 51 T. BERECZKI Ibolya 1992a. 350. 52 CSOMOR Józsefbe 1979. 53 BALÁZS Erzsébet 1973. 9. :. Kezükbe lyukas kanalat étrendet korábban a marhahúsból főtt pörkölt, illetve a ne folyjon el a kezükből a káposztás hús előzhette meg. A Jászságban a bemutatott alapétrend mellett a következő variánsok is előfordultak: Jászberényben csigaleves, főtt hús tormával, régebben töltött káposzta, kása, birkapörkölt, sült húsok, rétes. Jásztómulatság szentandráson hurkát, kolbászt is tálaltak. Jászfelsőszentgyörgyön ismert lakodalmi étel volt a marhahús paradi)éig az éjféli tálalás sokkal csomszósszal, Jászladányban pedig a sült pulyka vagy ít az 1980-90-es években. liba. Jászberényben előfordult, hogy a menyasszony szásaládoknál csak rostélyos mára töltött tyúkot, a vőlegénynek pedig töltött kakast 3lt az éjféli tálalás, ott sült tálaltak. Szokásos volt, hogy a hús mellé nem kenyeret, kolbászt, töltött káposztát hanem rostélyos kalácsot adtak.

52 megjelent az éjféli ételek Zagyvarékason vacsorára a 20. század elején nem minták), a sült oldalas is. Mel- den esetben főztek levest, de ha készült, akkor mindig a. A sült tyúk jellemző, a tyúkhúsleves volt, utána pedig birkapörköltet tálaltak, iuló fogása volt a tiszaörsi Éjfélkor sült húst kínáltak savanyúsággal, reggel székelyelpucolt tyúkot egészben káposztát kaptak a még ott lévő vendégek.

53 Szolnok k ki, lábát, fejét, nyakát tanyáin a 20. század elején a lakodalmi vacsora első fogása khúslevesben. A levesből a növendékmarha húsából főtt pörkölt volt, amit zsírban ihűl, akkor darabolják fel. sült baromfihús követett. Utána aprósütemény, torta, majd agyják, mellét hosszában pörkölttorta került az asztalokra.

54 )sibe, enyhén sózva, bor- Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területein a ?ra diónyi zsírt tesznek, s századfordulós lakodalmi étrend nem mutat ilyen, nagyztüzhely sütőjében sütik jából egységes képet. Benne hosszabb ideig kaptak szerepet a régies kása- illetve káposztás ételek. A hagyomáí> harmadában terjedt el az nyosabb kásaféle minden bizonnyal a húsos kása volt, távozó vendégeknek ételt mely legtovább összefüggően a Nagykunságban mutatható jfélkor feltálalt sültféle és ki, de egy korábbi időszakban a Tisza mentén is (mint láti asztalbontás, az ételek az tuk, Nagyréven) felbukkant. Karcagon a 19. század végén dig, amíg vendég van a a lakodalom napján ebédre ritkán főtt étel. A vacsora csíkét, pogácsát, sós perecet galevessel vagy becsinált levessel kezdődött, és birkapaprikással folytatódott. „A birkapaprikásban a Kunságon etes vonása, hogy nem ér juhász hurka is van. A paprikás feltálalásakor a vőfi hamisidégek ugyan ekkor haza- kás mosolygással egy jó nagy darab juhász hurkát a menyisszajönnek a másnapos asszony tányérjába tett, amelyet a menyasszony a vendé: szakácsné is ott van, aki- gek nevetése közben egy kis szégyenkezést mutatva fogott nelegítése és folyamatos el, s evett belőle" — írta Szentesi Tóth Kálmán. Túrkevén íz, hogy segítenek a lakó- a lakodalmi vacsora hagyományos ételei a csigával főzött csak ürügy az újabb ven- tyúkhúsleves és a birkapaprikás. A sült tyúkot a menyi a háziak jó előre készül- asszonytánc után szolgálták fel, mellé régen kalácsot adi sokan gyűlnek össze egy tak. A birkapaprikás az emlékezet szerint a 20. század r a lakodalomban szüksé- fordulója táján váltotta fel a lakodalom hagyományos éteielekalkulálják a második lét, a juhhúsos kását.

55 Kunszentmárton 20. századi lakomennyiségét is. Tehát dalmi étrendje a következő volt: húsleves csirkeaprólékíztásáról, hanem a lakoda- ból, utána paprikás juhhúsból, savanyúsággal, majd sült tyúkhús befőttel és végül torta, sütemény, bor. A paprikásból a fej a násznagyé volt.

56 A tiszaföldvári lakodalmi vacsora étrendjén együtt szerepelt a tyúkhúsleves után a ialmi étrendben paprikás hús és a káposzta, s előfordul a vízben főzött kása. Szintén régiesebb ételnek számít a második tálae Tiszától nyugatra eső láskor asztalra kerülő sült pulyka a sült csirke mellett. A án vált általánossá az a pulyka Tiszaugon viszont a lakodalmi leveshez volt elenelei a tyúkhúsleves csiga- gedhetetlen.

57 sült hús. Ezt az egységes 54 LÉVAI János 1973. 19. 55 FÜVESSY Anikó 1974. SZMNA 1.1. 324.; SZENTESI TÓTH Kálmán 1929. 17.; GULYÁS Éva 1973c. 7.; HAGYMÁSY Sándor 1973. 961—73. 56 BARNA Gábor gyűjtése, DAMNA 931—73. 97