H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

T. Bereczki Ibolya: A lakodalom étrendje és mágikus erejű ételei Jász-Nagykun-Szolnok megyében.

tiszafüredi járást és a Nagykunságot jellemezte. A káposz­tás juhhús főzését Tiszafüredről adatolta még Szolnok Megye Néprajzi Atlasza. „Ahány birkát levágnak, úgy csi­nálják, hogy a felit krumplival, felit meg ilyen káposztával, savanyúkáposztával. Olyan helyen is voltam, ahol vidékrül is jöttek lagziba, és el voltak képedve, hogy a káposztát a birkahúshoz hozzáteszik. De mikor megfőtt, akkor meg­szerették. " Tanulságos végigkövetni a kisújszállási lakodalmak ét­rendjének átalakulását Zsoldos Julianna 1960-as évekbeli gyűjtése alapján: „A vacsora első fogása a csigaleves volt tyúkhússal. Másodiknak a juhhúsos kása vagy gazdahá­zaknál a lúdhúsos kása került sorra. ... Sok helyen töltött káposzta volt a következő fogás, máshol sült tyúk, esetleg pulyka következett. ...A régi lakodalmak étrendjéről nem hiányozhatott a kása. ... Éjféli vacsorára a birkapaprikást úgy vitték be, hogy minden tálra egy ablakos kalácsot tet­tek. A lakodalom étrendjében egyszerűsödés ment végbe. A leves, a káposzta és a kása eltűnt, csak a birkapaprikás és a pecsenye maradt mint főétek. Ezek mellett a túróslepény készítése hagyományos. ...Az éjféli vacsoráról előbbre jött a birkapaprikás, a sült hús viszont hátratolódott annak helyére.' Jánoshidán az esküvő után az új pár megérkezését kö­vetően került sor a vacsorára. A vőlegénynek és a meny­asszonynak egy tányérjuk volt, a menyasszonynak nem adtak kanalat sem. Vagy egy kanállal ettek a vőlegénnyel, vagy pedig kenyérből csinált kanállal evett a meny­asszony: persze, ha ügyes volt, már előre ellopott valahon­nan egy kanalat. 41 Jászapátin a szegényebb házaknál a századforduló tájékán a lakodalom is sokkal szerényebb volt. „A vacsora este vót. Csigaleves, birkapörkölt, sült­hús, ludaskása, kifli, lekváros kalács — mer akkor még nem vót torta. Rostélyos kalács, kubluk, bor". A módo­sabbaknál „már akkor is volt torta". A vacsorát a kisvő­fény szolgálta fel, illetve ő tette le elsőnek a tálat a meny­asszony és vőlegény elé. 42 A vőfély és a lakodalmi étkezés A lakodalmi étkezés irányítója Tiszaörsön a nagyvő­fély. (A kisvőfélyek a koszorúslányok párjai voltak.) Bekö­szöntőjét követően tálalták az egyes fogásokat. Szerepe szerint feladata biztosítani, hogy mindig kellő mennyiségű étel és ital álljon a vendégek előtt. Egy Barna Gábor által feljegyzett hiedelemtörténet szerint a vendégek kedvéért különös dolgokra is képes volt: „Egy szomszédember be­szélte nekem, vagy nekünk áztat, hogy karácsony éjsza­káján, itten nem messze van a tomaji kert. Hát, már az én időmben volt ez a dolog, hát oszt lakodalom volt ott. Két asszony, kiment a ház elibe. Hát, oszt, azt mondták a két asszony, hogy jó vóna egy kis tokaji bort inni. Hát ezt 39 T. BERECZKI Ibolya, 1992.; SZMNA 1.1. 69. Lakodalmi étrend. FÜVESSY Anikó 1974. 323—324. 40 ZSOLDOS Julianna 1967. 98. 41 Lakodalmi szokások Jánoshidán. 1965. 42 FAZEKAS Rozália 1965. 9. 43 BARNA Gábor 1979. 23—24. 96 mondja a másik, hogy gyerünk el. De hát min menjünk el? Hát, ott van az a két üres hordó, te az egyiken, én meg a másikon. Ezt meg a nagyvőfély hallotta. Oszt készültek. De ez télbe vót. Amikor mennek, az egyik asszony aszongya, hogy az ő lova de nehezen megyén! Aszongya a másik, hát biztasd! A hordót. Hát, el is mentek. Odaértek Tokajban egy pincébe, hát le is mentek a két asszony, oszt kóstol­gatták a borokat a hordókból. A nagyvőfély pedig úgy gon­dolta, hogyha már ők is lementek, ő is kiugrott a hordóbul, oszt vótak még ott szőlők felaggatva a pince szájánál. 0 meg vette, hogy majd bizonyságot tesz evvel a lagzis népnek, hogy Tokajba járt. Hát osztan, mentek visszafele. Mikor bementek, hát akkor a vőfély bevitte a szőlőt, hogy kedves vendégsereg, most gyöttem haza Tokajból, hoztam haza a szőlőt. Hát mán ez utófogás. Hát osztan csak a két asszony egymásra nézett. Megmerevedtek. Hát, aszongya, mit beszélsz, hunnan hoztad vóna már ezt a szőlőt? Ilyen tájba nincsen szőlő. Hát hidd el, Tokajbul való. Majd oszt a két asszony kihítta, oszt aszonta, hogy úgy próbáljon szólni egy szót is, hogy addig él. Hát úgy oszt az ember, vagy az a legény nem merte elnyilatkoztatni olyan bizto­san, mint ő gondolta, hanem mikor meghalt már az asszony, különösen az egyik volt a gonoszabbja, hát akkor mondta el oszt a népnek, hogy kik voltak azok a boszor­kányok, akik hordón mentek, oszt ő is benne volt a hordó­ba. De akkor ő már öreg volt. " A történetet, s benne a vőfély szerepét párhuzamba állíthatjuk az ételt beköszöntő vőfélyversekkel, amelyek­ben a vőfély nem létező országokban, távoli vidékeken jár, különleges lényekkel viaskodik, s egzotikus — gyakran nem valóságos — ételeket, keleti csemegéket hoz a nász­népnek. 44 A képtelen ételek, fogások vőfély által történő felsorolására Bakó Ferenc szerint 1791-ből származik az első adatunk. 45 A lakodalmi édességek és csemegék sorá­ban szórványosan Szolnok megye több településén valósá­gosan is előfordult a dió és az alma. 46 Vezsenyen az éjféli tálaláskor került a baromfisült az asztalra. Mellette süte­mény, saláta volt, a vendégeket feketekávéval kínálgat­ták. 47 Zagyvarékason a vacsora alatt a násznagy az 1950-es években az ifjú pár mellé került, a többi résztvevők tetszés szerint foglaltak helyet. A fiatal pár közös tányérból evett. Minden fogásból az első tálat a vőfény hozta be, a többit a főző asszonyok és a vőfény férfi segítőtársai. Az étrend a következő volt: csigaleves, borjú, sertés, vagy birgepör­költ, különféle sütemények, torták, kalácsok és esetleg gyümölcs. Már a leves után bor került az asztalra s ettől kezdve a kiszolgáló legények állandóan gondoskodtak ar­ról, hogy minden kancsóban, mindig legyen bor. A süte­ményfélét, és ha volt, a gyümölcsöt sem takarították le az asztalról, hanem ott maradtak ezek reggelig s bárki, bármi­kor ehetett belőle, amikor kedve szottyant hozzá. 48 Új szá­szon az 1980-as évek végén a lakodalmi vacsorát egy tá­44 T. BERECZKI Ibolya 1992a. 347. 45 BAKÓ Ferenc 1987. 167. 46 SZMNA 1.1. FÜVESSY Anikó 1974. 325. 47 CZECZEI SZŰTS Sándornc, 1991. 138— 156 48 KULTSÁR Barnabás 1957. 17.

Next

/
Thumbnails
Contents