H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)
T. Bereczki Ibolya: A lakodalom étrendje és mágikus erejű ételei Jász-Nagykun-Szolnok megyében.
T. BERECZKI IBOLYA A LAKODALOM ÉTRENDJE ÉS MÁGIKUS EREJŰ ETELÉI JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN A legkorábbi, a lakodalom étrendjére utaló, általunk ismert Jász-Nagykun-Szolnok megyei adat 1748-ból Jákóhalmáról származik, amely szerint a lopással megvádolt juhász, Cserépi János lakodalmára két juhot vitt a Demeter napi széthányás előtt a faluba: „... Bokor János már ennek előtte is próbálta az Lopást, mivel ezelőtt négy Esztendőkkel (a per időpontja 1752.) Cserépi János az maga Lakadalmára kért tűle egy pár Juhot, mellyeket mégis atta néki Pénzére, egyiket bőr nélkül, s azoknak húsát Szénával takarván úgy küldötte haza, kiért ellene mingyárt gyanoságba estek az Gazdák. " Lakodalmi étrendek a 19. századból, régies gyakorlat a 20. században A 19. század közepére nyúlik vissza Kiss Péternek 1913-ban Kunszentmártonban és Mesterszálláson, a Folklóré Fellows számára gyűjtött adatsora, mely szűkszavúsága ellenére is jelzi a három napig tartó lakodalom menetét: „Ezelőtt ötven évvel úgy tartották a lakodalmat, hogy reggel megesküdtek, akkor haza mentek ebédre, ami csigaleves és paprikásból állott. Azután dudával muzsikáltak estig, akkor vacsoráztak, mely szárma és paprikás volt. Akkor hazamentek aludni. Másnap reggel megint hívogatott a vőfély és megint folytatták az előbbit. Harmadnap ismét újra kezdték. Kellett is ilyenkor vágni 2 tinót, 15—20 birkát, 50—60 csirkét. " A 19. század második felében Nagyréven az általában reggel vagy a délelőtt tartott templomi esküvő után ebédre a menyasszonyos háznál került sor, s a menyasszonyt a délutáni órákban vitték a vőlegény házához 3 . A közeli Tiszaugon Kelemen Sándor 1939-ben egészen egyszerű lakodalmi étkezési rendet rögzített: „Az esketés ideje délelőtt volt. A násznépet délre hívták össze. Délben azonban nem adnak ebédet a vendégeknek. Mindenki otthon eszik. A lakodalmas háznál csak kávét és kalácsot adnak. A férfiak pedig bort isznak." A konyhában a menyasszonyt ünnepélyes köszönés után felnézették a nyitott kéménybe, hogy szép fekete szemű gyereke legyen.... A köszönés és a nyitott kéménybe nézés után bevezették a szobába, ahol kávéval és kaláccsal kínálták meg őket. Nagyréven a 19. század közepére, második felére vonatkozó adataink szerint „ a vacsora a régi időben volt rendesen, és mindenütt csiga- és laskaleves tyúkhússal, káposzta disznóhússal, zsíros kása borssal hintve, még valami pecsenye és kalács." A leírás folytatása is érdeklődésre tarthat számot: „Az asztalterítés annyira hiányos és szegényes volt, hogy a vendégnek magával kellett evőkanalat vinni, mert csak úgy ehetett... a vacsora végeztével pedig mindenkitől kásapénzt szedtek tréfás ötletek kíséretében." 5 Kelemen Sándor 1939-ben végzett gyűjtése szerint Tiszaugon a vacsora étrendjén az első fogás csigaleves tyúkhússal, a második paprikás, katolikusoknál sült hús. Süteményt mindenki vitt magának. Általában csörögét (csörget), rétest, fonott kalácsot sütöttek. 6 Jászárokszálláson ugyanebben az időben a módosabb gazdáknál a templomi esküvőt követő vacsora étrendjén a következő ételek szerepeltek: leves, főtt leveshús, töltött káposzta, paprikás hús, rétes, túrós lepény, csirkepaprikás, pecsenye (malac, vagy nyúl). 7 Szendrey Ákos a 20. század közepén Tiszaigaron a legalább egy évszázaddal korábbi, régiesnek tekinthető gyakorlatot rögzítette: „Ebéd a menyasszonyos háznál van, utána táncolnak estig. Este jönnek a vőlegényes háztól a menyasszonyért. A vőfély elbúcsúztatja a menyasszonyt szüleitől, hozzátartozóitól. De már azt is elhagyták, nem engedte a vőlegény, hogy megríkassák a menyasszonyt. " 8 Tószegen a templomba menet út közben kását hánytak az útra, hogy a menyasszony ki ne pattogjon. Mákot pedig azért szórtak szét, hogy annyi bankót gyűjtsenek össze, ahány szem mákot elszórtak. 9 A templomi esküvőt követően a menyasszonyos házhoz vezetett a vőlegény és menyasszony rokonságának az útja. „Hazaérve a menyasszonyos ház kapuját elzárták a vőlegény előtt. A háziak a vendégeket egész kenyérrel fogadták. A vőlegény vágta fel, és két-három harapást adott a menySZML (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár) Jászkun Kerületek Levéltára. Büntetőperek Jegyzőkönyve (Jászság) 1745— 1756. Jászberény. 131—132. KISS Péter é. n. 44. MAJOR Bálint 1904.64. KELEMEN Sándor 1939. 107—108. 5 MAJOR Bálint 1904. 64. 6 KELEMEN Sándor 1939. 108—109. 7 HERBERT János é. n. 101. 8 SZENDREY Ákos 1951. és EA 25 08. 9 DEMEZoltáné, n. 16. 93