H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)
Balázs Lajos: Egy ősi házasságkötési rítus székelyföldi kétarcúsága
BALÁZS LAJOS EGY ŐSI HÁZASSÁGKÖTÉSI RÍTUS SZÉKELYFÖLDI KÉTARCÚSÁGA A kontyolás szokása nem ismeretlen: a lakodalomnak szentelt néprajzi leírások többsége figyelmet szentelt ennek a rítusnak is, és úgy határozzák meg mint „az asszonynyá válás végső mozzanata". Csíkszentdomokoson az asszonnyá avatás, vagyis a menyecskének az asszonyok sorába való befogadása rítusára a lakodalom keretében, éjfél után kerül sor. A bekontyolás mint beavató rítus A leányos háztól asszonyi küldöttség érkezik: keresztanyák, rokonok. A lakodalmas gazdától kérnek bebocsátást, mert ,,szeretnének a menyasszonnyal pár szót váltani. " A menyasszony és vőlegény bérmakeresztanyjai vagy keresztanyjai a menyasszony elé mennek, és kiszólítják az asztal mellől: „ Gyere közénk, mert mi is kenyérrel s sóval élünk!" Kimenetele előtt a menyasszony elbúcsúzik barátnőitől, a koszorúsleányoktól. Lesötétített szobába, rendszerint a nyári konyhába viszik a menyasszonyt, és bezárják maguk mögött az ajtót. Az új menyecske leveti menyasszonyi ruháját, asszonyi ruhát vesz magára, majd leültetik kontyolásra. A kontyoló asszony lebontja a koszorút, majd keresztet vet a menyasszony fejére, ,,az én kezemet meg ne átkojzd, amiért békontyoltalak" — mondja, majd jobb felé indítva a hajfonatot megcsinálták a kontyot. Utána felkötik a kontyolókendőt, amit az anyósától kap ajándékba. Régen az új asszony köszöntővel fordult a kontyoló asszonyokhoz: „Dicsértessék asszonysereg! Fogadjanak bé társaságokba, hogy vegyek részt gondnokságokba. Ezután magok közt találom helyemet. Isten éltesse minnyájukat! " 3 Nem részletezem a menyasszony elbújtatásának és a vőlegény által való keresésének betétjátékát. A beavató rítus további mozzanata a fontos. A bekontyolt menyecskét visszavezetik a násznép körébe, az új asszony pohárköszöntőt mond, majd kontylével (pálinkával, amiből az első litert a leányos háztól hozzák a kontyoló asszonyok, a többit innen pótolják) és kürtöskaláccsal kínálják sorra, az ültetés rendje szerint a násznépet, és mindenkivel kezet fog. A töltögetést az új ember végzi. ,,A kontylevet kötelező elvenni mindenkinek, akkor is ha nem kévánja. Ennek az értelme az, hogy a fiatalok, mos má mint házasemberek, megtisztelik a házasokot." Kiemelem, hogy nagyon fontos profán rituális viselkedésről van szó, tehát nem öncélú mozzanat. Mai szóval, a kontylé elkínálása az új pár első igazi diplomáciai lépése, melynek célja az új család és a jelen levő valamennyi vendég és általuk valamennyi család közti kapcsolat felvétele, a kínálók és megkínáltak egyazon helyzetbe való hozatala szó- és együttevési mágia által. 5 A kontyolókat megvendégelik, egy nótát húzatnak a tiszteletükre, és megtáncoltatják őket. Sokáig, hagyományosan egy ún. németesre, táncolták ezt a táncot, amit a násznép is énekelt. Tartalma, üzenete miatt az első szakaszt idézem belőle: Menyecske, menyecske, Ne menj az erdőbe (re), Mer a kégyó megmar (Mer megmar a kégyó) Szerelem képibe. A menyasszony új társadalmi helyzetéből adódó igen érdekes nemi tilalom, tabu fogalmazódik meg itt, ami diszkréten, szerintem, azt jelzi, hogy ez a mozzanat valóban sorsfordító volt, tehát üzenni kellett, itt és most, az egyetemes kígyó-metaforával 6 , a népi kultúra sajátos tiltó nyelvezetével az ettől arrafelé érvényes új viselkedési normát. 1 BAKÓ Ferenc 1987. 209; NÉMETNÉ FÜLÖP Katalin 2001. 84—85; GRÁFIK Imre 2001. 47. 2 A magyarság körében ez az idő eléggé eltérő. 3 BALÁZS Lajos 1994. 145. 4 Uo. 5 Bővebben BALÁZS Lajos 2006. 378—379. 87
