H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Bodnár Zsuzsanna: Kígyó, kakas, ló

70. £ép Cseréptál kétfejű sas ábrázolással. 1758-as datálása. (Nyíregyháza) Sóstói Múzeumfalu. Sóstófürdő. Ltsz.: 56. 76. 1 Emlékül LengyelJózsef 1898". A nyírségi emberek hasz­nálati eszközeihez tartoztak az állatalakokat formáló dohányvágók és a szintén életképszerű ábrázolásokat bemutató tajtékpipák. Érdekes darab a kosfejű cigaretta­szipka. A parasztosodó díszített tárgyi világban a tiszta szobák berendezésére nagy gondot fordítottak. A bejárattal szem­ben elhelyezett komódon bemutatott tárgyak reprezentá­ciós funkciót töltöttek be lakásdíszítő célzattal. Itt bemu­tattuk a madaras hímzésű komódterítőn az állatalakos díszítésű, keménycserép csészéket, tányérokat, butéliákat. Külön ki kell emelnünk azt a Rajczy Mihály mezőcsáti fazekas által készített madaras butellát (butykost), melyen a következő felirat olvasható: ,^iNNO 1887dik Évben Kézzült Ezabutykos Mező Csáth városában Tizza dob városában lakos varga barabás Rézzére akiizzik belőle Vajon egézeegére ". A páva a népművészetben szintén népszerű motívum. Mindenekelőtt a hímzéseken találkozunk vele. Ilyen az a nagyméretű keresztszemes falvédő, melyet az enteriőr részben az ágy mellé raktunk fel. Ez a textília bizonyítja Füvessy Anikó és Fügedi Márta megállapítását, mi szerint „a népművészet állatábrázolásait évszázadokig a stili­zálás, a jelzésszerű ábrázolás jellemezte, a késői megje­lenítések azonban sokszor már a részletekben vesznek el. " I6 A paraszti alkotói fantázia és találékonyság mutat­kozik meg az ágy elé helyezett, tölgyfából gondosan fara­gott, szarvasbogár alakját formázó csizmahúzóban. (9. kép) A heraldikus állatfigurák közül számunkra különösen tanulságos a Habsburg-monarchia jelképeként használt kétfejű sas megjelenése a paraszti tárgyi világ díszítmé­nyeinek sorában. Sajátos jellemzője ennek az ábrázolás­módnak a heraldikai szabályosság, a kompozíció merev­sége, mely nem kombinálódik más motívumokkal, nincs 15 Vö.: FÜVESSY Anikó 2005. 117—126. 16 FÜVESSY Anikó — FÜGEDI Márta 1995. 5. 17 SELMECZI KOVÁCS Attila 1998. 67. lényeges formai variációja. A bejárattal szemben he­lyeztük el azt a tálat, amely a kétfejű sas ábrázolásának szép példája. (10. kép) 1758-as datálású, Pozsony környé­kén készítették, s az egész felületét betölti az állatmo­tívum. Ez a Kiss Lajos néprajzkutató által Nyíregyházán gyűjtött néprajzi tárgy a legrégebbi datált darabjaink egyi­ke. Hasonló heraldikus állatábrázolás látható a kiállított, 1846-ban készített mángorlón is. Népi bútorainkon igen ritka az állatábrázolás, így a Sza­bolcs-Szatmár-Bereg megyei darabokon is. A kiállítási enteriőrünk egyik érdekes darabja volt a kisvárdai Rétközi Múzeum gyűjteményében található mennyasszonyi láda. A valószínűleg festőasztalos által készített darab a rene­szánsz stílusjegyeit viseli magán, viszont a külső fedelén, virágos környezetben, a négy sarkában megjelenik a madárábrázolás. A madár a hatalom és az uralkodás jel­képe. K. Csilléry Klára szerint a madár elsősorban azokon a paraszti tárgyakon szerepel díszítményként, amelyek a párválasztáshoz, a szerelemhez, az élet folyamatosságához kapcsolódnak, illetve ezen ünnepek kellékei, részei. így a szerelmi ajándékokon, kelengyetárgyakon, továbbá az élet reprezentatív tárgyain. 18 Az állatok megjelenítése, utánzásuk, az állatalakos­kodás a fonóban, a farsangi ünnepkörben fordult elő me­gyénkben. A legkedveltebb volt a lóalakoskodás, a gólya­alakoskodás és a kecskealakoskodás. Kiállításunkban a 11. kép Panyolai csikósfarsangos. Részlet a kiállításból. maszkos alakoskodók közül a Szatmárban legkedveltebb gólyafarsangos, a kecskefarsangos és a panyolai lovas far­sangos állatalakjait mutattuk be. (11. kép) Ujváry Zoltán professzor úr publikációi alapján, rekonstrukcióban készí­tettük el az állatmaszkokat, a faragott, mozgatható gólya­csőrt a Beregi Múzeum gyűjteményéből kértük kölcsön, a lovas farsangoshoz a fából faragott lófejet és a kecskefejjé alakított fejszét Erdész Sándor gyűjtötte Panyolán. 19 A maszkok kialakításához használt tárgyi anyag a múzeum­falu gyűjteményéhez tartozik. A nagyszobában, egy hagyományos enteriőrben a rúdra téve mutattuk be az állatábrázolásos textíliák sokféleségét. Mint a kiállított textíliák is bizonyítják, az egyes állat­18 Vö.: FÜGEDI Márta 1993. 17. cs K. CSILLÉRY Klára 1998. 33—54. 19 UJVÁRY Zoltán 1983. 297—303.; 1989. 93. 83

Next

/
Thumbnails
Contents