H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)
Füvessy Anikó: 1883-as miskakancsó a tiszafüredi múzeum gyűjteményében
/. kép. 1883-as miskakancsó eleje 2. kép. A miskakancsó feliratos háta egy 1872-es datálású, rosszul égetett hamisítvány és egy 1939-es késői és befejezetlen példány képviselte. Tiszafüreden a miskakancsók két típusban készültek. Az egyik típuson — és ehhez tartozik a Néprajzi Múzeum 1833-as datálású kancsója is — a legjellemzőbb elem, a kígyó a kancsó középtengelyén helyezkedik el. Tekervényeiben virág- és levélmotívumok, esetenként szerkesztett rozetták. A másik típuson három kígyó is található, egy a fülén tekergőzik, a másik kettő két oldalán, a sujtássor és a fül között. Ebből a típusból jóval kevesebb darab maradt fenn, de ezen a típuson jelent meg először a szerkesztett díszítmény, illetve tüntették fel a készítő műhelyt, K. Nagy Mihályét. 9 Legkorábbi darabjuk 1840-es datálású. 10 Ennek a típusnak szerkesztett ornamentikáját variálták a későbbi butellák és miskakancsók. Tiszafüreden a 19. század végéig — bár egyre csökkenő mennyiségben — készültek miskakancsók, utolsó, 20. századi darabjai 1904-ben, 1909-ben és 1921-ben kerültek ki a mesterek keze alól. Az 1921 -es példány kivételével — mely Molnár Péter 1874-es munkájának egyszerűsített másolata — gyengébb kivitelű, gyakorlatlan darabok. l ' A 19. század elejének huszárját megjelenítő borosedény irodalmi neve: miskakancsó. A korabeli népnyelv a kancsót ezen a néven azonban csak Tiszafüreden és 1869-tól nevezi. így szerepel az idősebb Nyúzó Gáspár 9 FÜVESSY Anikó, 1998. 10 OPSM299. 11 Molnár Péter miskája: NM 129518.; az 1921-cs miska. DIVM 53.1.399. 70 keresztkomájának ajánlott darabon, mellette feltüntetve az oros elnevezést is. 12 Mezőcsáton általában pintesként fordul elő a feliratokban, de nevezik mihósorosnak, órosnak és kancsónak is, míg Mezőtúron mihók és mihósoros megnevezés volt a szokásos. 13 A miskakancsók, köztük a tiszafüredi készítésüek, a magángyűjtők és a múzeumok megbecsült darabjai, a kerámiakollekciók legkeresettebb és legdrágábban megszerezhető példányai. Különböző aukciókon csak elvétve találkozunk vele, a néhány magánháznál őrzött darabtól tulajdonosaik — lévén több esetben családi ereklye — igen nehezen válnak meg. Az ilyen kancsók, ha eredeti tulajdonos leszármazottjánál maradtak, számos fontos információt közvetítenek. Ezek közé tartozik a Kiss Pál Múzeum 2006-ban a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával vásárolt, 1883-as datálású miskakancsója is. A kancsó már több évtizede a múzeum látókörébe került, képét egy tanulmányban közöltük is. 14 Tulajdonosa évtizedekig halogatta értékesítését. 2006 január végén jelezte eladási szándékát, a megvételre egyéb tárgyak kíséretében júliusban került sor. A miskakancsó mellett a megvásárolt tárgyak sorában még egy másik tiszafüredi kerámia is szerepelt, egy 1930 körül készült kiskorsó, mely Simon István késői munkája. 15 12 NM 51.31.401. "Készült ez az óros a Vég József számára... 1869-be augusztus 30án neve miska..." Vö.: Füvcssy Anikó, 1992.) 13 FÜVESSY Anikó, 1999. 326. 14 FÜVESSY Anikó, 1982.
