H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)
Contribution to the „Unrobing" of the Matyó
FLÓRIÁN Mária 1997. Öltözködés. Balassa Iván (főszcrk.): Magyar Néprajz IV. Életmód, 585—767. Budapest FOGARASI Klára 2004. Színes néprajzi fotók. Autokróm felvételek a Néprajzi Múzeum gyűjteményéből. Budapest FÜGEDI Márta 1975. A ragyogóégetés Mezőkövesden. A Miskolci Hermán Ottó Múzeum Közleményei 14. 83—88. Miskolc 1997. Mítosz és valóság: a matyó népművészet. Officina Musei 6. Miskolc 1997a. Képi eszközök a századelő matyóságképének vizsgálatában. Néprajzi Értesítő LXXIX. 157—166. 2001. Reprezentáns népcsoportok a 19—20. század fordulójának népművészet-képében. Miskolc FÜLEMILE Ágnes 1991. Megfigyelések a paraszti női viselet változásához Magyarországon — az I. világháborútól napjainkig, In: Ethnographia 1991. 50—77. GÁBORJÁN Alice 1969. Magyar népviseletek. Budapest 1976. Magyar népviseletek. Néprajzi Értesítő LVIII. 1—140. 1980. Kivetkőzés. Magyar Néprajzi Lexikon 3. 224. Budapest GERGELY Katalin 1978. Változások Varsány népviseletében. Bodrogi Tibor (szerk.): Varsány. Tanulmányok egy északmagyarországi falu társadalomnéprajzához, 201—276. Budapest GUNST Péter (szerk.) 1998. A magyar agrártársadalom a jobbágyság felszabadításától napjainkig. Budapest GYÖRFFY István 1956. Matyó népviselet. Szerkesztette és sajtó alá rendezte Fél Edit. Budapest HORVÁTH Terézia 1972. Kapuvár népviselete. Néprajzi Közlemények, XVI— XVII. Budapest JANKÓ János 1893. Torda, Aranyosszék, Torockó magyar (székely) népe. Budapest KOSA László 1990. Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon (1880—1920). Studia Folkloristica et Ethnographica 27. Debrecen KRESZ Mária 1956. Magyar parasztviseletek (1820—1876), 1—2. kötet. Budapest KUNT Ernő 1995. Fotóantropológia. Fényképezés és kultúrakutatás. Miskolc—Budapest PÉTERBENCZE Anikó 1990. „Kecclc, kacó, zsámboki matyó". A női viselet változása Zsámbokon (1900—1990). Életmód & Tradíció 6. Budapest SÁRKÖZI Zoltán 1976. Elvándorlás, summásjárás. Sárközi Zoltán — Sándor István (szerk.): Mezőkövesd város monográfiája, 363—382. Mezőkövesd SZILÁGYI Miklós 1982. Század eleji tudósítás a Sárközben dolgozó matyó summásokról. A Miskolci Hermán Ottó Múzeum Közleményei 20. 68—73. Miskolc VARGA Marianna 1989. Palóc népviseletek és textilek. Bakó Ferenc (szerk.): Palócok, III. kötet, 497—676. Eger VISZÓCZKY Ilona 2006. Adalékok a mezőkövesdi viselet változásához. Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19—20. század fordulójának művészetében és a gödöllői müvésztelepen, 181—190. Gödöllő GYULA VIGA-ILONA VISZÓCZKY CONTRIBUTION TO THE „UNROBING" OF THE MATYÓ Cultural varieties appearing in the régiónál types of traditional rural culture are represented both as the vehicles of culture itself, and often as the study of variants of traditional costumes. The science of ethnography has put less emphasis on the omission of traditional dress: the history of "unrobing", which is not merely the mirror of the peasants becoming citizens, but it alsó expresses local cultural processes. This paper is making an attempt to make comments to the problems of changing the traditional costumes of the Matyó, a characteristic ethnic group following the Román Catholic faith living in and around Mezőkövesd in South-Borsod (Northern-Lowland, Northern-Hungary). It was the Matyó's colourful costumes and their embroidery culture that made them well known at the end of the 19 ,h century, and they became world famous for their clothes as a representative ethnic group of Hungary. The fashion of diseovering folk art, which first appeared at the turn of the 19 th and 20 th century turnéd Mezőkövesd intő a tourist sight and a representative of Hungárián style all over the world. By analysing family photos taken at the beginning of the 20 th century, the authors demonstrate the process of leaving traditional robes and point out its possible causes. Several factors played important roles in the process of changing robes throughout the 20 th century, ones that affected the whole Hungárián rural culture in the 47
