H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)
Csetényi Mihályné: Ilyennek ismertem, ismerem őt
CSETÉOTIMIHÁLYNÉ ILYENNEK ISMERTEM, ISMEREM OT Szűkebb hazánk, a Tiszazug Jász-Nagykun-Szolnok megye déli csücskében, a Tisza—Körös által határolt zugban fekszik, melynek szisztematikus kutatása az 1970-es évek elején kezdődött. Az évente — tiszakürti székhellyel — rendezett komplex tábor résztvevői: honismeretinéprajzi kutatók, népi díszítőművészek, festők, fafaragók, népzenekutatók. E sokirányú tevékenységi forma kitűnő alkalmat nyújtott a szakmai és emberi kapcsolatok kialakítására, a „továbbképzésre", a feltöltődésre. A gyűjtőmunka során az együttlét igazi családias hangulatban telt, egymást kölcsönösen segítő, őszinte közösséggé szerveződött. Találkozások alkalmával hosszú évek után is szívesen emlékezünk ezekre az időkre. A tábor szakmai irányítói a vidéket jól ismerő, kunszentmártoni születésű Barna Gábor néprajzos, valamint a megyei múzeumok néprajzosai közül Bellon Tibor, Gulyás Éva, Szabó László voltak. Mivel a táborban, a gyűjtőmunkában rendszeresen részt vettem, így alkalmam nyílt Éva megismerésére is. A kutatás, a gyűjtés szakmai és módszertani ábécéjét itt sajátítottam el. Szakmai és tudományos munkásságának minősítése, méltatása elsődlegesen nem az én feladatom. Mint amatőr kutató-gyűjtő a legnagyobb elismeréssel nyilatkozhatom róla. A néprajz területén sokirányú kutatómunkája révén gazdag tapasztalatokra, ismeretekre tett szert, széles látókörrel rendelkezik. Egész munkásságán érezhető a néprajz iránti elkötelezettsége, szeretete. Érdeklődése révén otthonosan mozgott szinte a néprajz egész területén. Ennek köszönhetően a szakemberek, amatőrök mindig számíthattak tanácsaira, javaslataira, melyet az idézett levelek is bizonyítanak. Kutatómunkája, szorgalma, elért eredményei révén szakmai berkekben is elismerik, tisztelik. Kutató-gyűjtő útjaink, esti pihenők alkalmával sokat beszélgettünk az emberekről, emberségről, tisztességről, becsületről stb. Közös gyűjtőútjaink során szakmailag, módszertanilag sokat tanultam tőle. Mint amatőr kutató, hiányos alapismereteim miatt nem tudtam úgy rálátni dolgokra, áttekinteni helyzeteket, mint ahogy kellett volna. Ő mindig útba igazított. A kérdezés technikája, az adatközlők irányítása a lényegre, a pályázatok megírása, az előadások rövid, lényeget kiemelő szerkesztése mind segítséget igényel egy kezdő amatőr számára. Szerénysége a leghétköznapibb dolgokban is megmutatkozott. Például egy alkalommal a Tisza árterén bogA kézimnunkázás szokásainak gyűjtése közben (1983-ban) Gulyás Éva, Bereczki Ibolya, Csetényi Mihályné 431