H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Vadász István: A nonprofit szektor területi szerkezete Jász-Nagykun-Szolnok megyében

A nonprofit szervezetek száma településenként Jász-Nagykun-Szolnok megyében, 2000. december 31 Szerk: Dr. Vadász I., 2005. Tiszafüred Kunszentmárton 5. ábra 201-500 101-200 51-100 26-50 11-25 1-10 0 majdnem 30%-át (5. ábra). Jászberényben 110 civil szervezet működött. 51—100 közötti szervezetszámmal jellemezhetünk 4 további várost: Karcagot, Kisújszállást, Mezőtúrt és Törökszentmiklóst. 26—50 közötti működő nonprofit szervezet volt Martfűn, Jászapátin, Kunhegyesen, Kunszentmártonban, Tiszafüreden, Tiszaföldváron és Túrkevén. Jellemző, hogy ez a 13 helység fogadta be a megyebeli összes civil szervezet mintegy 70%-át (1093). Vagyis a nonprofit szektor szervezeteinek térbeli rendje meglehetősen erőteljes területi koncentrációt mutat. A 16, egyenként 11—25 szervezetet befogadó helység között három város — Jászfény szaru, Jászárokszállás és Új szász — is található, de a települések többsége községi jogállású volt ebben a mezőnyben a vizsgálat készítésekor. 45 településen 1—10 között volt a működő szervezetek száma. Közöttük mindössze három olyan falu volt (Kuncsorba, Tiszaigar és Tomajmonostora), ahol 1-2 szervezet létezett. Ha a szervezetsűrüség mutatóját nézzük — 1000 lakosra jutó szervezetszám — akkor a fentitől eltérő képet kapunk (6. ábra). Az átlagos fajlagos mutató 3,8 szervezet/1000 lakos, amely elmarad az országos értéktől. Átlag közeli mutató jellemez 26, átlag feletti 11, erősen átlag feletti 3 települést, míg 5 helység kiemelkedően átlag feletti értékkel rendelkezett. Az a 13 település, amelyik az abszolút érték tekintetében a legtöbb civil szervezetet befogadta, megtalálható ugyan a fajlagos mutató alapján átlagos vagy attól magasabb értékkel bíró települések mezőnyében. Ugyanakkor 7 olyan kis lélekszámú település is bekerült ebbe a csoportba, amelyek a megye legmagasabb fajlagos mutatóit adják. így Mezőhék, Mesterszállás, Kőtelek, Nagyiván és Nagyrév 6,0 és 10,0 közötti, Jásztelek és Jászdózsa pedig 5,0 és 6,0 közötti fajlagos értéke azt jelzi, hogy ezekben a helységekben a népességszámhoz viszonyított szervezetszám a megyebeli városok értékeit is megelőzi. A meglepően magas értékek mögött azonban igen gazdagon tagolt nonprofit szervezeti állományt találunk ebben a 7 faluban. Az alacsony népességszám, a közösségi intézményrendszer hátrányos volta mellett érdeklődési körök szerint tagolt, szabadidő-hobbi tevékenységgel foglalkozó szervezetek sora (sport, vadász, horgász egyesületek), csoport és egyéb helyi érdekeket védő (gazdakör, ifjúsági kör, környezetvédő szervezet) közösségek működtek a hét település majd mindegyikén. Emellett Jásztelken, Jászdózsán és Kőtelken a települések méretéhez mérten differenciált tevékenységi körben létesültek alapítványok az óvodai, iskolai nevelés támogatásán túl a településfejlesztés, az egészségügyi vagy a szociális ellátás segítésére, valamint a vallási közösségek hitéletének támogatásra. Minden esetben kimutatható a humán tényezők, nevezetesen a településenként meghatározható számú helyi személyiségek közösségteremtő szerepe is. 426