H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)
Vadász István: A nonprofit szektor területi szerkezete Jász-Nagykun-Szolnok megyében
3. ábra: A nonprofit szervezetek településszám szerinti terjedése Jász-Nagykun-Szolnok megyében, 1988-2000 yu 80 ' . ... 1 1 • •••••••—| : 70 • 60 / 50 . 40 • 1 •, 1 .: : • . 30 1 / 1/ 20 1 / 1/ / IU / 0 -in / ,.,.,„ ,*<zz„ '"^ r: ^— "i 1 • új település együtt 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 további 12, illetve 10 helységben jegyeznek be öntevékeny szervezetet, így 1992 végén a megyében 69 településen van civil szervezet. Már ez is az innováció-terjedés lassulásátjelenti, de 1993-tól térbeli terjedés alig tapasztalható. Mindössze kétévente van 2-2 települést tartalmazó előrelépés, amely 1998-ban leáll. Ekkor már 74 települést ért el, és ez nem változik (3. ábra). 2000-ben 4 olyan falu van a megyében, ahol nincs nonprofit szervezet (Csataszög, Hunyadfalva, Jászivány és Tiszainoka). A folyamat jellemzésére szerkesztett grafikonok meglehetősen érdekes, mondhatni eléggé rendhagyó képet rajzolnak. A térbeli, tehát településenkénti terjedésre koncentráló megközelítéskor azt látjuk, hogy az innováció időbeli és térbeli elfogadottsága a logisztikus (azaz elnyújtott S-alakú) görbe bizonyos szakaszaira emlékeztet. Ha a megyei településállomány számát tekintjük a növekedés korlátjának, akkor azt tapasztaljuk, hogy a folyamat több törésponttal (1990, 1992) rendelkezik. Előbb különösebb előkészítő szakasz nélküli, gyors felfutás tapasztalható, majd ez az exponenciálisnak mondható növekedés megtorpant. A településállománybeli terjedés ezt követően újra fellendült. Itt nyilvánvalóan valamilyen korlátba ütközött, majd eszkalálódott a diffúzió terjedése. Tehát a telítettséghez közeli állapotra utaló, a terjedési korlát erősödését jelző fejlődési szakasz kétszer is jelentkezik, mielőtt a korlát erőteljes hatása végleg kimutatható lenne. Ez az eszkalációs görbéhez hasonló grafikon felhívja a figyelmet arra, hogy a nonprofit szervezetek térbeli diffúzióját számos, különböző természetű, esetleg időben változó hatású tényező vagy közeg befolyásolja. 8 A évenkénti településszám Gauss-görbéhez hasonló eloszlása jól jelzi az innováció életciklusait. A fellendülést és a telítődést követő hanyatlás ugyanis csak egy átmeneti stagnálás után folytatódik, bár még itt is hullámzásokkal kísérten. Zavart, nem szabályos természetű innováció-terjedésnek vagyunk tehát szemtanúi. A nonprofit szervezetek terjedése az expanziós diffúzió jellegzetes formái szerint valósult meg. A folyamat részben a szomszédsági terjedés modellje szerint, a magterületekről centrifugálisan, tekintet nélkül a társadalmi vagy hatalmi függőségi viszonyokra terjedt. Ám ezzel párhuzamosanjelentkezett az expanziós diffúzió másik formája, az ún. hierarchikus diffúzió is. Ez a modell a szociálisan, kulturálisan és politikai-hatalmi befolyás szerint tagolt térség jellemzője. Ebben az esetben a terjedési folyamat iránya, gyorsasága és dózisa szerint hierachikusan tagolódik a térben. Itt a diffúzió a felső lépcsők felől fokozatosan éri el az alsókat. Érdekes, hogy éppen a tagoltság hiánya, illetve rejtett volta miatt 1990-ig a megyében még nem bontakozott ki teljesen a diffúziós folyamat 31 faluban. Feltűnő különösen három tényező szerepe. Egyrészt az alacsony népesAz eszkalációs görbe az időközben változó, későbbi időpontban módosuló korlát hatását, illetve mozgását érzékelteti egy fejlődési folyamatban. Az egyetemek, főiskolák számának és a változó telítettségi szintnek az összefüggései mutatnak ehhez hasonló rajzolatú görbét Európában a középkor végétől napjainkig. 424
