H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Zsolnay László: Isten, Ember, Jó és Rossz

vagyis mint normatív individuális eszméjét. Ez a normatív etika egyben teonóm, Isten által rendelt is. Azért nevezik ezt teonóm etikának, mert normái megegyeznek Isten akaratával, s az általa teremtett világ rendjével. Kant etikájában a tiszta gyakorlati ész autonómiájának azt nevezi, amikor az ész aláveti magát azoknak a szabályoknak, melyeket önállóan adott magának, s az ész szabályait törvényekké alakította. Talán gőgös ez a szemlélet. Losszkij teonómiája szerényebb, az erkölcsi normákat függetleníti az én akaratától. Kinek-kinek szíve joga, hogy erre vagy arra hajoljon inkább, vagy más utakat keressen hit és tiszta ész korlátai között. Érzelmi okok motiváltak a témaválasztásban, s abban is, hogy elkalandozzak térben és időben is. A kérdés izgató, hogy mit keres a rossz a Földön. Miért lesz az egyik emberből szent, a másikból sátán? Miért választja valaki a könnyebb megoldást, ami a saját érdekeit szolgálja, és más még lemondással is miért vállalja a jót? Magam nem tudok választ adni. Érdekes kalandozás régi teológusokat olvasni, akik felmentik az embert azzal, hogy Isten szándékai között szerepelt a gonosz, aki próbára tesz bennünket. Próbára tesz saját érdekünkben, hogy a jók érezzék kiválasztottságukat, s jutalmukat, melyet elnyernek, értékelni tudják. Sajnos ez a jutalom gyakran nem evilági, s csak ígéret, ami távolinak tűnhet. Nem mindenkit lelkesít Jób példája. A jót gyakran önzőén kezeljük, s a kérdést így tesszük fel: mi az, ami nekem jó? A mai ember számára már nem mindig elegendő a régi történetek igazsága, s gyakran lázad fel: miért nem vagyok boldog? S valóban a jóság és a boldogság nem édestestvérek. Nem lehet őket együtt kezelni. Kant számára sem volt már elegendő Szent Ágoston magyarázata jóról és rosszról. Német elméje nem tűri a teologizálást, ahogy tartotta, a filozófusnak joga van felülbírálni a teológust. Szigorú rendhez szokott gondolkodásának szerintem nehéz lehetett egy ilyen megoldhatatlan problémát kezelni. S azt hiszem, örömmel talált menedéket a törvények betartásában, mint jócselekedetben. Nem megnyugtató számomra sem ez a befejezés, mert a feltett kérdésekre nem tudtam válaszokat találni. Mi van a rossz törvényekkel, melyek rossz megoldásokat szültek (gondoljunk itt a hitleri Németországra, vagy Sztálin diktatúrájára). Persze tudom, hogy vannak egyetemes törvények is, mint a tízparancsolat, de mint tudjuk, ezt a kezdetektől megszegik. S mi van akkor, ha látjuk, hogy a rossz ember boldog, s a jó boldogtalan? Nem tudok válaszokat, s azt hiszem, hit nélkül nehéz is találni. Losszkij belső útjai sem nyújtanak vigaszt a szenvedőnek, talán csak a gondolkodónak segítenek. Úgy gondolom, hogy egyénileg kell keresnünk az igazságot, ami mindenki számára egyéni lehet, s ha azt nem is tudjuk meg, mit keres a rossz a Földön, de e nyomozás végén megtalálhatjuk saját boldogságunkat IRODALOM A törzsek származásáról, avagy a Kincscsbarlang. Bp. 1985 Az orosz vallásbölcsclct virágkora. Bp.- Piliscsaba, 1999 Szent ÁGOSTON 2002. A teremtés könyvéről a manicheusok ellen. Bp. DAVIS, Brian 1999 Bevezetés a vallásfilozófiába. Bp. KANT, Imanucl 1980. Vallás a puszta ész határain belül. Bp. MÓZES bar Képha 2001. Paradicsom- kommentár. Bp. 21 Uo. 383, 384. 418