H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Havassy Péter: Új állandó kiállítás a gyulai várban

6. kép. Az alabárdos terem részlete véget akart vetni a szerbek támadásainak, ezért 1705. május 31-én a várat ostrom alá vette. A huszárvár hamar a kurucoké lett, de a belső várral nem bírtak. A terem falán körben helyeztük el a XVI—

XVII. századi ábrázolásokat a gyulai várról és a szálfegyvereket: hajítógerelyek, lándzsák, csáklyák, kopjak, pikák, alabárdok, partizánok, spontonok, csatacsépek, csatacsillagok, csatabunkók. A térben XVI—

XVII. század eleji asztal, karosszék, könyvtartó és gyertyatartó másolatok, fiókos szekrények láthatók (6. kép). Fegyvertár A látogató itt három nyelvű szövegeken megismerkedhet a különféle fegyverfajták (vágófegyverek, ütő és sújtó fegyverek, védőfegyverek, hajító szerkezetek, kézi tűzfegyverek, lovas felszerelés) legfontosabb ismérveivel, továbbá az alábbi főbb hadfelszereléssel: XIII—

XVI. századi pallosok és kosaras kardok, harci dob (1787), kürtök, több funkciós fegyverek, nyergek, XVIII—

XIX. századi szabják, XV—

XIX. századi ütő- és sújtófegyverek, lovas felszerelés (kengyelek, zabiák, sarkantyúk), XIII—XVII. századi sújtófegy verek, buzogányok, XVII. századi számszeríj és felhúzó szerkezete, XVII—

XIX. századi lőfegyverek és lőportartók, XV—

XVII. századi védőfegyverek (sodronying, sisakok, pajzsok, lovassági félvértezet). Itt nyílott lehetőségünk, hogy a vár mellett található emlékmű kapcsán szóljunk az aradi vértanúkról és külön egységben mutassuk be az 1848—1849-es zászlót és fegyvereket. 1849. augusztus 23-án a világosi fegyverletétel után mintegy kb. 2000 honvédtiszt tette le az orosz hadak előtt a vár és a kastély közötti téren személyi fegyverét. Az aradi 13 vértanú közül tízen. Álljon itt emlékeztetőül a nevük: Aulich Lajos, Damjanich János, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Leiningen-Westerburg Károly, Nagy-Sándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidl József, Török Ignác. Knézich Károly nem akarta, hogy a szabadságharc küzdelmeiben viselt kardját legyőzői is használják. Egy szekér kereke alá feszítette, s rászólt a kocsisra: „Hajts!" A kerék a pengét a markolatnál eltörte. A térben külön vitrinben látható egy XVI. századi tornaöltözet, a mennyezeten pedig a Hunyadi, Kerecsényi, Derencsényi, Frangepán, valamint az Enyingi Török, Derzsi Petri, Czibak, Szapolyai családok címerei láthatók. Lovagterem A helyiség berendezési tárgyait — a rendezvények miatt — középkori előképek alapján készített másolatok képezik, s nagy örömünkre kizárólag gyulai szakemberek munkáját dicsérik (7. kép). így a hosszú tölgyfaasztal, a Gyula címerével ellátott háttámlás székek, a középkori kályharekonstrukció és az alábbi, a várral kapcsolatos személyek címerkövei láthatók: Zsigmond király, Mátyás király, Gyula város, Aragóniái Beatrix királyné, Derencsényi család, Maróti János macsói bán, várúr, Brandenburgi György várúr, Frangepán Beatrix várúrnő, Corvin János herceg, várúr, II. Ulászló király. 7. kép. Részlet a lovagteremből A kiállítás tárgyait az alábbi múzeumok kölcsönözték: Hadtörténeti Múzeum, Budapesti Történeti Múzeum, Damjanich János Múzeum, Déri Múzeum, Dobó István Vármúzeum, Erkel Ferenc Múzeum, Iparművészeti Múzeum, Katona József Múzeum, Koszta József Múzeum, Jantyik Mátyás Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Móra Ferenc Múzeum, Munkácsy Mihály Múzeum, Orlai Petrics Soma Gyűjtemény, Szántó Kovács János Múzeum, dr. Gulyás István Magángyűjteménye és természetesen a Corvin János Múzeum. Az állandó kiállítás rendezésében közreműködtek Bútormásolatok és rekonstrukciók: Csikós Mihály és az Inventum-Invest Bt. Fémtárgyak másolása és rekonstrukciója: Alb Miklós Kőtárgyak másolása és rekonstrukciója: Csöke Péter Bőrtárgyak rekonstrukciója és kárpitozás: Juhász Imre Kályhák, kerámiák tervezése és kivitelezése: Sabján Tibor, Bandrus János, Faragó Ágota, Szalontai Gizella és a Diabol BT. 310