H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Lukács László: A karácsonyfa a Nagy Magyar Alföldön

Ha vót, akkor rozmaring vót. Kettő. Oszt azt feldíszítettük, feltettük a kanapé sarkára, avvöt a karácsonfa. Én még szedtem egy gallyat, sütöttem perecet, ráakasztottam: — Itt van fiaim, a karácsonfa. Vót a lapos karácsonfa, az csak egy ág. Meg vót a kerek, azt ugye a jobb módúak tudtak venni, mer az mindég drágább vót. Emlékszek, én evvel nem vótam kibékűve (kibékülve) mint gyerek: hogy mér, van Pintérékné mindég olyan szép kerek karácsonfa, nekünk meg csak olyan lapos. Mosmán tudom. Édesanyám, ugye, örűt, ha csak gallyacskát tudott venni. Akkor oszt pálcát tűzött, a botot kiegyenesítette, úgy díszítette fel. Akkor vagy virágcserépbe tette, vagy rossz fazékba tett fődet, abba állította bele. Azután odatette a sublótra. Nálunk meg mindég olyan felakasztós karácsonfa vót. Mer szegínyek vótunk, és akkor édesanyám vett, vagy kapott egy-két gallyat. Akkor azt összepászította, összekötötte, oszt mindég a sarokba akasztotta fel, vagy a gerendára. Mer, ugye, gerendás vót a ház, oszt akkor jó szoros madzagot kötött rá, a gerendába egy szöget, oszt akkor fel vót akasztva. Az én édesanyám meg szalagárés tésztát sütött. Pogácsákot, azt gyűszűvel kilyukasztotta, cukorba mártotta, oszt azok vótakfelakasztva a karácsonfára, meg ha futotta, akkor vett rá egy-két mézeskalács-szívet..., meg diót, kisebb almát kötött rá édesanyám. Mer én még tíz-tizenkét éves koromba is azt láttam, hogy fel vót akasztva a karácsonfa. Azt a Jézuska hozta... Az ódalsó ablakba tették mindég a karácsonfát, ültünk, édesapám mondta az éneket, édesanyám meg kint addig meggyújtotta a gyertyát, odavitte az ablakhoz. Akkor gyütt be: Hallottam az angyalnak a szárnya suhogását, itt jár valahun! Itt jár! Közbe meg a legöregebb néném kiosont. Néztük az ablakot nagyon, hát csakugyan megjelent a fény, a gyertya. Sivalkodtunk: —Itt a Jézuska! Itt a karácsonfa! Akkor oszt édesanyám: — Maradjatok nyugodtan, majd én behozom. És akkor édesanyám behozta, aj, olyan öröm vót!" A Körös menti Sárrét településein (Dévaványa, Körösladány, Szeghalom, Vésztő, Füzesgyarmat) a XIX. század végén parasztcsaládoknál még egyáltalán nem állítottak karácsonyfát. Az első karácsonyfákat a tanító díszítette az iskolában az 1870-es, 80-as években, ám ezek sokáig hatástalanok maradtak a falubeliekre. Először a falusi értelmiség, polgári réteg követte a példát, innen szivárgott le a földművesek közé. Általánosan elterjedtté a sárréti községekben az első világháborút követően vált. Elhelyezéséről, díszítéséről, sőt egy előfutáráról is Schwalm Edit gyűjtéséből értesülünk: „A fát, de legtöbbször csak egy fenyőágat, a szobai asztalra, ládára vagy kredencre tették Ha kicsi volt az ág, bármelyik szabad falrészre felrakhatták. Minden faluban általánosan ismert a karácsonyfa mennyezetre függesztése az 1950-es évekig. Madzaggal átkötötték a fa csúcsát vagy törzsét, s ennél fogva rögzítették a mestergerendába vert szöghöz. Ha csak néhány kis ágacskát tudtak szerezni, fűzfaágból abroncsot készítettek, ebbe dugdosták körbe az ágakat, koszorú formára. Az 5 KISS Katalin 1995. 87—88. 6 SCHWALM Edit 1975. 510. 7 BECK Zoltán 1984. 120. abroncsot középen keresztfa kötötte össze, erre kötözött madzaggal erősítették fel a mennyezetre. Igyekeztek a karácsonyfát úgy elhelyezni, hogy mögötte tükör legyen. „ a karácsonyfa belásson a tükörbe." Gyakran csak karácsony két napján volt tükör elé téve a fa, majd vízkeresztig a sublótra, ládára rakták... Diót, almát, szentjánoskenyeret, kis szalmaláncot tettek rá dísznek. Cukros tésztából csillagot, karikát sütöttek, mézeskalácsot vettek: a fiúknak huszárt, a lányoknak babát, bárányt. Cukorkarikákat, kis figurákat aggattak rá. Napjaink karácsonyfája pedig falun is csillogó, üveggömbökkel, csillámokkal, cukorral, csokoládéval ékes, s leszorul róla a dió, alma, szalmalánc, mézeskalács. "

6 A sárréti gyerekeknek, szüleik magyarázata szerint, a karácsonyfát az angyalka hozta. Még nem állítottak karácsonyfát, de a karácsonyi ajándékozás már szokásban volt a XIX. század végén, XX. század elején. A gyermekek kitisztították lábbelijüket, az asztal alá tették, és várták: mit hoz nekik a Jézuska? Szüleik éjszaka almát, diót, szalagot, esetleg cukrot tettek a cipőkbe. Ekkor még a Mikulás napi ajándékozás ismeretlen volt a Sárréten. A karácsonyfa általánossá válásával a cipőkbe való édesség ajándékozás Mikulás napjára helyeződött át. Battonyán (Békés m.), nyilvánvalóan helyi szerb hatásra, a magyar háziasszonyok is egy nagy üres kalácsot sütöttek a karácsonyi asztalra, a közepébe gyertyát szúrtak. Akadtak olyan házak is, ahol az asztalra egy kosárba búzát vagy kukoricát tettek, ebbe állítottak gyertyát. A karácsonyi ajándékot Battonyán is az angyal hozta.

7 A mezőberényi németeknél szenteste (Christowet) rokon vagy ismerős felnőtt Jézuskának (Christkindche) öltözött, talpig fehérbe, arcát fátyollal letakarta. 0 hozta be a karácsonyfát (Christkindchepom), amely korábban összekötött fenyőgallyakból, takarmányrépába szúrt fenyőágakból állt. Almával, dióval, mézeskaláccsal díszítették.

x A mezőberényi szlovákok a karácsonyfát a XIX. század végén még nem ismerték. Az első világháború után a helyi polgárcsaládoktól vették át a fenyőgally (halúzke) állításának szokását, rá „flüsz" papírba csomagolt süveg- vagy kockacukor darabokat akasztottak. A módosabb házaknál az 1920-as évek óta állítanak karácsonyfát.

9 Krupa András összefoglalása szerint a karácsonyfa a magyarországi szlovákoknál a XIX. század végén jelent meg, valójában az első világháború után vált általánossá.

10 Békéscsabán a XIX. század utolsó negyedében a karácsonyfa (stromcok) a polgárosult lakosság körében általános volt: a helyi újságok hirdetéseiben ekkor már rendszeres a karácsonyfadíszek kínálata. A Békésmegyei Közlöny 1879. december 25-ei száma arról írt, hogy „ a karácsonyfa csak úgy ragyogott a sok aranydiótól." Ugyanez újság 1880. évi karácsonyi számában említették „a karácsonyfa aranyozott gyümölcseit. " Jótékonysági célból felállított karácsonyfáról tudósított a Békés című újság 1894. december 30-án. Békéscsabán és Szarvason már az első újságcikkek megjelenésekor a jómódú parasztok házainál karácsonyfát állítottak. A nagyközségekben (pl. Tótkomlóson) ugyanez 8 BANNER József 1973. 410. 9 TÁBORI György 1973. 403. 10 GYIVICSÁN Anna—KRUPA, Ondrcj 1997. 78. 26