H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Kókai Magdolna: Halálozási adatok vizsgálata Jászberényben 1867-1873 között különböző források tükrében

22. köszvény (lat, atrhritis urica, vera, deformans, guttosa)

: „előidéző oka a szervezetnek oly működési hibája amelynek folytán a szervezet túlságosan bő és húsfélében dús táplálék mellett a fehérje szétbontását és kiválasztását és kihasználását nem képes kellőleg eszközölni s ezért egy nem teljes elégési terméke az albuminnak, a húgysav túlságosan felszaporodik benne. Többnyire a 30—40-es években szokott jelentkezni. Az alsóbb néposztályok köszvénye részint a rossz táplálkozástól, gyakrabban azonban bizonyos mérgektől s első sorban az ólomtól függ. A köszvény leginkább a férfiakat bántja..." (Pallas Lexikon 10. kötet. 942. p.) 23. malária (váltóláz, hideglelés)

: „oka apró szervezeteknek az emberbejutása, amelyeket Laveran 1881. fedezett fel. Emberről emberre nem terjed, tehát nem ragályos." Kialakulásában a talaj- és éghajlati viszonyok játszanak nagy szerepet. Elsősorban meleg vidékeken jellemző, de a mocsaras területeken is megjelenhet, de ott azok eltűnésével megszűnhet. A malária mérge a levegő útján jut a szervezetbe. Általában a gyengébb szervezetet támadja meg, a tünetek szabályos időközönként térnek vissza. A betegség megelőzésének fő eszközei a mocsarak lecsapolása, kiszárítása, folyószabályozás. Speciális gyógyszere a kinin." (Pallas Lexikon 12. kötet 237—238. p.) 24. orbáncz (erysipelas) „lánckokkuszok (streptococcus) által okozott sebfertőzés. 15—60 óra hosszáig tartó lappangási idő után rendszerint hirtelen, rázóhideggel kezdődik, a hőmérséklet 38—40°-ra, sőt a fölé emelkedik; a közérzet igen rossz, gyakran émelygés, sőt hányás lép fel. Azonnal megjelenik az orbáncot jellemző bőrelváltozás is: piros, a környezetétől élesen elhatárolt, virágágyszerűen kiemelkedő folt, amely érzékeny, fájdalmas, feszül. Ez a folt lassanként tova terjed, míg egyik oldalán az O. gyógyul, addig a másik irányban tovább terjed, úgy hogy az O. néha a testfelület jelentékeny részét körüljárhatja. A betegség átlag 6—10 napig tart, de vannak O-ok, amelyek 1-2 nap alatt meggyógyulnak, avagy halálra vezetnek... (Révai Nagy Lexikona, 14. kötet 768. p.) 25. őtvar (crusta luctea, ekzema)

: igen közönséges betegség az ekzemának egy neme, amely majdnem kizárólag gyermekeken és csecsemőkön fordul elő, különösen az arcon, homlokon, fülkagylókon és a hajzatos fejbőrön. A bőr duzzadt és piros lesz, viszketés áll be, amely csakhamar sárgás mézgaszerű pörkké szárad be, amely erősen a bőrhöz tapad s attól csak nehezen választható le. A köznép nálunk különben ótvarnak nevez minden gyermekbetegséget, ahol a test látható részein, különösen az arcon a fejen ilynemű pörkök lépnek fel, úgyhogy a tulajdonképpeni ekzemán kívül egy csomó másnemű bőrbántalmat is ide számítanak. A köznép azt hiszi, hogy az orbáncot visszafolytani veszélyes, azért nem is igen kezelteti." (Pallas Lexikon 13. kötet 625. p.) 26. petécs (pethecia)

: „apró, gombostűfej egészen körömnagyságú, élénk pirostól egész sötét ibolyaszínbe játszó foltok a bőrön, amelyek a bőr niveaujában fekszenek és az által keletkeznek, hogy a corium véredényeiből vérkiömlés történik a bőrbe, tehát nem egyebek, mint kis vérömlenyek. E vérzések oka különböző lehet, majd önmaguktól lépnek fel, majd pedig valamely más betegség tünetét képzik..." (Pallas Lexikon 13. kötet 987. p.) 27. rángókór, frász (népies neve a rángógörcsnek) görögül, eclampsia

. „Az idegrendszer kimutatható elváltozása nélkül, rohamokban jelentkező, teljes eszméletlenségtől kísért, az egész testre kiterjedő görcsök Az ~ leggyakoribb gyermekeknél (eclampsia infantum), hol néha minden felismerhető ok nélkül lép fel, míg máskor visszahajlás útján keletkezik és bőrbántalmakhoz, fogzáshoz, bélférgekhez, bélhurutokhoz stb. csatlakozik..." (Pallas Lexikon 5. kötet 674. p.) 28. sorvadás, sorvláz, népszerű neve a tüdőtuberkolózisnak. 1. Tuberkulózis. Az ún. gyermeksorvadás vagy gyermekaszkór (paedatrophia) a gyermek, különösen az első életéven aluli korban előforduló s idült emésztési zavarok, illetőleg gyomor- s bélhurut következtében elég gyorsan beálló s hihetetlen fokot elérő lesoványodása, melynek ijesztő példányaival különösen dajkaságban kiadott gyermekek között találkozunk." (Pallas Lexikon 15. kötet 98. p.) 29. süly, „a skorbut magyar neve. Régente mindenféle rossz indulatú kelést, fekélyt jelentett" (Pallas Lexikon 15. kötet 281. p.) „Néha járványosán, többnyire elzártan élő, bizonyos táplálékokat nélkülöző (friss növényi ételek), egészségtelen viszonyok közt fárasztó életmódot folytató embereknél szokott fellépni. Első tünetei általános gyengeség, levertség, izomfájdalmak, a bőrön helyenként fellépő bőralatti vérzésekből származó foltok képzik. Később legfeltűnőbb a kifejlődő kochexia, és a szívgyengeség, továbbá a vérzésre és gyulladásra való hajlam..." (Pallas Lexikon 15. kötet 32. p.) 30. t

ifusz más néven idegláz, vagy hagymáz

: „több akut, de egymással nem rokon fertőző betegség neve, melyek heves láztünetek között folynak le s a pszichikai működést is súlyosan megzavarják, miért idegláznak is neveztetnek. Rendesen 3 formáját különböztetik meg: a T. abdominalis v. ileo T. magyarul hagymáz, fertőző betegség, amely az egész földön el van terjedve s néhány év előtt még nálunk is nagy halandóság okozója volt. Oka az Eberth-féle T. bacillus, mely a beteg székében, bélfekélyeiben, lépében s kisebb számmal más szerveiben is feltalálható. A T. bacillus mérget is termel s a hagymáz tüneteinek egy részét ennek lehet betudni. Valószínű, hogy ez a bacillus legtöbbször az ivóvízzel kerül a szervezetbe. A T-ra leginkább a 15—40. év körül fogékonyak az emberek... (Pallas Lexikon 16. kötet 182—183. p.) 31. torokgyík (görögül angina)

: népies neve a torokgyulladásnak, ha erősebb duzzadással, s nyelési nehézségekkel kapcsolatosak. Főleg a gyermekek diftériáját értik rajta (Pallas Lexikon 16. kötet 272. p.) „Régebben fulladási érzéssel járó torokbajok, sőt általában heveny torokbajokjelzésére használták. De a torokgyík neve egy kiterjedt kötőszöveti gyulladásnak a nyak elülső részletén A. Ludovici, amely rendesen gennyedésre vezet, s csak lassan gyógyul és az ún. szívgörcsnek A. pectoris, angor pectoris, stenokardiás kitörése. (Pallas Lexikon 1. kötet 624—625. P-) 265