H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)
Kókai Magdolna: Halálozási adatok vizsgálata Jászberényben 1867-1873 között különböző források tükrében
typhus, mellhártyalob, gümőkór, tüdőlob. Ezen túl előfordultak a lázzal járó megbetegedések: forróláz, febris, ínláz. A szülőképes nők közül néhányan „gyermekágyban" haltak el. Egyéb bejegyzett halálok: bélkór, inflam púimon (?), apoplexia, csuklás, „hirtelen elhala" időseknél (61—x év) marasmus (kóros lesoványodás), valamint egy férfi erőszakos halállal halt meg: „agyon üttetett". Halálozások év nők férfiak gyermekkor felnőttkor öregkor ossz: 0—14 15—60 61—x 1868 386 402 509 174 105 788 Ahogy a táblázat is mutatja, a nők (48,98%) és a férfiak(51,02%) halálozási százaléka csaknem azonos. Ebben az évben is a legsérülékenyebb korosztály a gyermekeké: az évi összes haláleset 64,59%-a, tehát több mint a fele. A gyermekek halálozási adatai év 0—lév 1—3 4—6 7—14 ossz: 1868 251 173 35 50 509 A gyermekkort kisebb életkori szakaszokra tagolva kitűnik, hogy a legveszélyeztetettebb korosztály az 1 éven aluliaké, a korosztály haláleseteinek 49,31%-a. E korcsoportot az 1—3 év közöttiek követik. Ebben az évben a 7—14 év közötti korosztályból a betegségek több áldozatot szedtek, mint a 4—6 évesek körében. A halálokok számbavételénél az általam kigyűjtött, anyakönyvbe bejegyzett adatokon túl sikerült egy hitelesebb forrást is felkutatni és bevonni az elemző munkába. Jászberény város közigazgatási irataiban fellelhetők — ha némileg hiányosan is — Dr. Véninger Jánosnak, Jászberény város főorvosának havi, illetve évi egészségügyi kimutatásai: egészség-ügy összes kimutatása a szülöttek, halottak, himlőoltás, szülések, házasodottak, népesedés s minden tekintetekre nézve Jászberény városában 1868. ik évben " címmel. Ha összevetjük a halotti anyakönyvbe bejegyzett halálokokat a főorvos által feljegyzettekkel, nem sok eltérést fedezhetünk fel. Mindez egyrészt azt jelzi számunkra, hogy az anyakönyvet vezető lelkipásztor tájékozott volt korának orvostudományában. Másrészt azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a korabeli orvostudomány is sok betegséggel szemben tanácstalanul állt, legfeljebb a betegség néhány tünetét tüntették fel halálokként. A gyermekek körében ebben az évben a derme szedte áldozatait. A 0—3 évesek korosztályánál ezt követi a satnyaság, kelevény és a sínlödés. E sztereotip megnevezések csak azt sejtetik, hogy a halált megelőzően a beteg kórosan lesoványodott, fizikai állapota rohamosan romlott, ez 1 ELEK György, 2001. 54. p. 2 SzML Jászberény város közigazgatási iratai, 1869/176 cs. azonban valamennyi betegség velejárójaként említhető. A nyári hónapokban igen sok gyermekáldozatot követelt a vérhas, hasmenéses járvány. Októberben, novemberben és decemberben pedig — ahogyan az orvosi jelentésben olvashatjuk — „ ...mutatkozott az álhimlő is, légzési bántalmak a két utóbbi holnapban észleltettek, és Decemberben a valódi himlő kitört, melynek többen korkülönbség nélkül áldozatul estek" 2 (1. melléklet.) A gyermekek egyéb halálokai között meg kell említeni a légzőszervi megbetegedéseket: phtysist, torokgyíkot, toroklobot, tüdőlobot, váltólázat, hideglelést, hagymázt, rángógörcsöt, vörhenyt, vízkórt, orbáncot, vízfejet. Néhány gyermek — valószínűleg a szülő vigyázatlanságából — baleset áldozata lett: „ kocsi által elgázoltatott", „ vízbe fúla ", „ elesés ". A felnőttek halálozási adatai Év 15—20 21—45 46—60 61—80 81—x ossz 1868 18 87 69 88 17 279 Ezen belül, ha a két csoport — (15—45év: 105) és a (46—80 év: 157) — arányát megvizsgáljuk, az előző évhez hasonlóan a fiatal — és középkorosztály halálozási eredményei jobbak, mint az idősebb korosztályé. A 80 éves kor felettiek száma növekedett valamelyest. Ez a szám az évi összhalálozások 2,16%-a. A felnőttek körében ebben az évben is a tüdővész, tüdőgümő, tüdővizenyő szedi a legtöbb áldozatot. Egyéb halálokok: májlob, bélvérzés, typhus, hagymáz, rák, vízkór, szélhűdés, fenésedés, vérhiány, aszkór, bélgümőkór, emlőrák, agy kéri ob. A főorvos éves jelentéséből az is kiderül, hogy július, augusztus hónapokban váltóláz járvány is volt a városban, ami vérhassal, hasmenéssel, székrekedéssel vagy bélfájdalmakkal járt. Az anyakönyvi bejegyzéseket tekintve e járvány elsősorban a gyermekek körében követelt halálos áldozatokat. A 60—x éveseknél igen gyakran szerepel halálokként a marasmus, azaz a kóros lesoványodás, a 21—45 éves nők közül pedig néhányan „gyermekágy ban"-ban haltak meg. A szerencsétlen baleseteknél a vízbefúlást, a „cséplés közben" bekövetkezett halált kell megemlíteni. Ez utóbbi két esetről a Jász kunság című lap is hírt adott, miszerint: „E hét elején Jászberényben egy birtokost felágaskodott lova agyon vágott, egy másik jászberényi lakost pedig a cséplőgép tört össze. " Halálozások Év nők férfiak gyermekkor felnőttkor öregkor ossz. 0—14 15—60 61—x 1869 363 398 502 195 64 761 A férfiak halálozási százaléka (52,3%) meghaladja a nők halálozási százalékát (41,1%). Az előző évekhez 3 Jászkunság, 1868. 40. szám okt. 4. 327. p. 254