H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Benedek Csaba: A tiszaföldvári Tiszazugi Földrajzi Múzeum néprajzi gyűjteménye

11. kép. Száradó varsa Tiszasas délnyugati határában (TFM Fotótára, Ltsz. 2320) Textil névvel jelöltem meg azt a kategóriát, melybe a textíliák, viseleti darabok, valamint viselet-kiegészítők kerültek (összesen 36 db tárgy). A Tiszazugban egységes viselet nem alakult ki, jellemző volt, hogy még a csépai nemesek is kölcsönkérték a posztóruhát az esküvőre, különben vászonruhában jártak. A ruhát védő kék félkötény pedig még a hetvenes években is igen gyakori volt a férfiaknál.

30 Mindezek hiányoznak a tiszaföldvári múzeum gyűjteményéből, egyetlen női bunda található csupán Tiszaföldvárról, valamint két szalmapapucs Tiszakürtről. A textíliák közül a törülközők, szakajtóruhák s terítők, valamint sütőabrosz s párnahuzat került leltárba. Mindezt azért tartjuk kevésnek, mert a Tiszazug lakásbelsőit a szegénység miatt elsősorban a rongypokrócok és szőttesek tették színesebbé.

31 Teljesen hiányoznak a jól ismert ágyhajak lyukhímzéssel, a díszpárnák, a falvédők, függönyök.

32 Jó lenne a dupla csíkos textilek nagy számát is érzékeltetni a néprajzi gyűjteményben.

33 A viselet-kiegészítők közt találhatunk csizmalehúzót (4 db), bajuszkötőt, mentetűt, sétabotot, csizma sámfát (1—1 db). Még kevesebb tárggyal számolhatunk, ha a használat helyére koncentrálva figyeljük meg ennek a gyűjteményi egységnek a tárgyait (6 db). A népi hangszerekről elmondhatjuk, hogy a Tiszazugban is az Alföldön ismert fajtákat használták.

34 Ennek ellenére a hangszerek között egyetlen tételt találunk az 29 SZABÓ László—GULYÁS Éva 2003. 160—161. 30 SZABÓ László—GULYÁS Éva 2003. 162— 163. 31 SZABÓ László 1987. 429. 32 TÓTH Judit 1982.403—404. 33 BERECZKI Ibolya 1987. 243—244. 34 BENCZE Lászlónc 1981.220. intézményben, egy citerát, melyet Tiszaföldváron gyűjtöttek s használtak. A citera vagy tambura nagyon népszerű volt errefelé, de csak a vályú- és kisfejes formát ismerték, a hasast és galambdúcost nem. Diatonikus és kromatikus hangolásúakat egyaránt használtak.

35 A 20-as évektől a parasztbandákat a névnapokon és disznótoros vacsorákon elkezdték felváltani a cigánybandák. Mindkettőben megtalálható volt a cimbalom, a hegedű, brácsa, bőgő s gyakran klarinét is. A gyermekek cirokhegedűn, kóróhegedün játszottak, valamint náddudán. Betlehemes előadásához láncos botot használtak zajkeltésre. Emlékezet őrizte meg csupán a tekerő korábbi jelenlétét, valamint a bőrdudát, melyet csak vásári mulatozáskor hallottak. Ezen kívül vannak adatok trombita, tárogató, gombos harmonika, fűzfasíp, furulya s tülök használatára.

36 Sajnos ezekre kizárólag helyenként, a múzeum fotótárában találunk utalást.

37 Hasonlóképpen egyetlen tárggyal rendelkezik a Játékgyűjtemény is. A Tiszakürt-Bogarasról gyűjtött ekemakett tökéletesen illeszkedik a szolnoki múzeumban található gyermekjátékok sorába, s mint játéktárgy önmagában is kevés a vizsgálathoz, de további osztályozása egyedülálló volta miatt szintén értelmetlen. Az általam létrehozott „Egyéb" gyűjteményi egység elsősorban olyan tárgyakat tartalmaz, melyeket nem tudtam a többi kategóriába illeszteni. Néhány tucat tárgy került ide, többnyire helytörténeti érdekességek, mint házszámtábla, szurony, szobor, kard, pisztoly, biciklicsengő stb. * Összefoglalva a Tiszazugi Földrajzi Múzeum néprajzi gyűjteményének vizsgálatát elmondhatjuk, hogy a múzeum valóban a célkitűzéseinek megfelelően a mezőgazdasági eszközöket s a kézművesipar termékeit, használati tárgyait próbálta favorizálni a kutatások során. Mindezt jól felkészült emberek végezték, így a múzeumba került tárgyak dokumentációja többnyire kielégítő. A leltárkönyvben talált kisebb hibák a későbbi számítógépes nyilvántartásba vételnél mind kiküszöbölhetőek, különösen, ha Szlankó Istvánt is felkérik néhány adat leellenőrzésére, kiegészítésére. A tiszaföldvári múzeum tiszaföldvári tárgyai mellé azonban véleményem szerint mindenképpen be kellene hozni a többi tiszazugi település jellemző használati eszközeit is, melyek ma is kiválóan gyűjthetőek. Mindezt az újrainduló Tiszazug-kutatás keretében kiválóan el lehet végezni. 35 Uo. 221. 36 Uo. 212. valamint 221—222. 37 Egy kanásztülök található még a gyűjteményben, ezt azonban Mezőtúron használták, s nem a Tiszazugban. 38 SZABÓ László 1989. 164. és 168. 218