H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Vas Béla: „Az én házam imádság háza legyen!"

egyaránt. Mindegyik fölé jelmondatot festettek, amelyek a következők. Jobb oldalt: Magyarok nagyasszonya Szomorúak vigasztalója Betegek gyógyítója O Mária drága név Bal oldalt: Jézus a mi menedékünk Jézus igaz világosság Jézus szerető barátunk Jézus út, igazság, élet 5. kép. Templomtér az oltár felől nézve re A mennyezet áthidalójára, középa következő idézet került: „Jöjjetek hozzám mindnyájan... én megenyhítelek titeket" A mennyezet kazettás díszítésű. Gipsz stukkókban festett egyházi jelképek láthatók. Oltárkép A templom legnagyobb értéke az a reneszánsz stílusú olajfestmény, amely felirata szerint az akkori váci megyéspüspök, Schuster Constantin adománya. Szűz Máriát ábrázolja szent fiával, Jézussal. Festője Schickedanz Albert (Biala, 1846 — Budapest, 1915), aki nem csak elismert festő volt, hanem híres építész is. Többek között fő tervezője a budapesti Műcsarnoknak, a Szépművészeti Múzeumnak, és a kettő között fekvő Millenáris Emlékműnek.'

l Schikedanz Albert munkásságával foglalkozó művészettörténészek a képet elveszettnek hitték, csak fényképük volt róla. Pár évvel ezelőtt derült ki, hogy a festmény a rákóczifalvi katolikus templom főoltárán található. A kép eredetileg a XIX—-XX. sz. fordulójának alkalmából készült.

12 Szentély A római katolikus egyház megújulási folyamata (II. Vatikáni zsinat, 1962—65, rendelete megjelent 1968-ban) a katolikus templomokban új liturgikus tér kialakítását írta elő. A legfontosabb új berendezési tárgyak a szembemiséző oltár és az olvasóállvány. Különböző templomokban más és más anyagokból készültek: fából, fémből, márványból. A rákóczifalvi templomban műkövet használtak. Az új liturgikus terek elkészülte előtt a templom és a szentély választófalánál minden templomban áldoztatórács volt. A liturgia megváltozott szemlélete miatt a leg6. kép. Schickedanz Albert híres oltárképe több templomban lebontották, így Rákóczifalván is, az 1970-es, 80-as években. Az örökmécses is a szentélyben található, az olvasóállvány mellett jobbra. Főoltár A főoltár alapját téglából építették. Az oltár maga koporsó alakú, fából készült. Rajta hat reneszánsz stílusú réz gyertyatartó található, hozzátartozó feszülettel. Az oltárszekrény tetején két, fából faragott angyal van. A főoltár mellett helyezkedik el a fehérmárványból készült, használaton kívüli keresztelőkút. A húsvéti gyertya réz tartója is az oltár mellett található. A szószék A szószék fából faragott, hat lépcsővel megjáratott. A főoltártól balra, a sekrestye ajtaja előtt helyezkedik el. Jelenleg nem az eredeti helyén látható. Eredetileg a bal oldalon, az első és a második ablak között volt, emberfölötti magasságban. A mai szertartások szerint használaton kívül van. Fölötte a tízparancsolat látható, falra festve: kőtábla a tíz római számmal. A sekrestye ajtaja és a szószék között függ falra erősítve az a kis réz csengettyű, amely a szentmisék kezdetét jelzi. Húzókája szép, széles, zöld szalag. Szembemiséző oltár A szembemiséző oltár tartozékai a rézből készült díszes, állótalpas feszület, és két gyertyatartó, szintén rézből. A misekönyvtartó 40x30 cm, anyaga fa. A szembemiséző oltár mellett végzi szolgálatát az oltárcsengő is. Kelyhek Áldoztató kehelyből (cibórium) egy nagyobb és két kisebb van. A nagy szépen díszített, cizellált. A kisebbek újabb keletűek, díszítés nélküliek. Miséző kehelyből három darab van. Egyszerű díszítésűek, rézből készültek a tányérral (paténa) együtt. Körmeneti szentségmutató A szentségmutatóból (monstrancia) egy darab van. Ez rézből készült, Oberbauer-gyártmány. 11 NAGY Gergely, 2004. 56—57. 12 Téglás Pál tisztelendő atya szíves szóbeli közlése. 205