H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)
Bathó Edit: A jász öntudat és a hagyományőrzés
a közösségformáló ereje is. A tánc széleskörű térhódítását s a néptáncok tanulása iránti igényt mutatja az is, hogy 1999-ben megalakult a Jászberényi Hagyományőrző Együttes. A jászsági népdalkincs gyűjtői és őrzői pedig a pávakörök illetve népdalkörök. Az 1990-es évek elején fordult a figyelem az egykori lovas hagyományok felé is. Az országos példa nyomán a Jászság az elsők között volt, ahol megalakult a Jász Lovas Bandérium (Jászberény) (12. kép) és a Szűcs Mihály Huszár Bandérium (Jászfényszaru). Mind a bandériumi munka, mind pedig az íjászat igen közkedvelt a jászok között. Gyakran a család minden tagja részt vesz a munkában. A bandériumok szinte minden falusi, városi és hagyományőrző rendezvényen részt vesznek: díszelegnek, lovas karuszelt, baj vívást mutatnak be, csatát elevenítenek fel. A lovas bandériumok legnagyobb rendezvénye a Tavaszi hadjárat, amely minden évben, április 2-án, a boldogi csatával kezdődik, majd Jászjákóhalmán, Jászberényben folytatódik. Innen tovább indulnak a csapatok Tápióbicskére, ahol eljátsszák a hídi csatát, majd Isaszegen át egészen Vácig mennek. Az egy hétig tartó hadjárat komoly erőpróba embernek és állatnak egyaránt. A jász viselet feltámasztásának igényét is kezdettől fogva az egyre erősödő jász öntudat motiválta. S első megvalósítói a néptánccsoportok voltak, majd a lovas bandériumok, népdalkörök és díszítőművészeti körök is követték a példát. 1989-ben a Jász Múzeum szorgalmazására a Jászság rég elfeledett, színpompás viselete a figyelem központjába került. Ezt követően nemcsak a hagyományőrző közösségek, hanem magánszemélyek részére is készültek ruhák. A rekonstrukciókhoz a Jász Múzeumban és a helytörténeti gyűjteményekben fellelhető eredeti ruhadarabok adták a mintát. Napjainkban korosztályra való tekintet nélkül, egyre többen varratják meg a régi parasztpolgári viseletet és különböző ünnepeken magukra öltve büszkén viselik azt. Elmondhatjuk, hogy a 21. század elején a jász viselet újjászületésének lehetünk tanúi, amely szinte egyedülálló törekvésnek tekinthető nemcsak Magyarországon, de Európában is. A viselet széleskörű terjedését segíti az is, hogy létrejöttek a ruhákat készítő varróműhelyek, és megteremtődtek viselésének alkalmai (falu 14. kép. Vendégek jász viseletben a Jász Múzeum rendezvényén 7 BATHÓ Edit, 2004:129—130. BATHÓ Edit, 2006:111—117. 15. kép. Párna egyszínű zöld jász hímzéssel és város napok, Csángó Fesztivál, hagyományőrző rendezvények). A jász öltözet viselésének legünnepélyesebb alkalma a minden évben más és más jász településen megrendezésre kerülő Jász Világtalálkozó, ahol évről évre egyre többen jelennek meg jász viseletben, s igazán pompás élményt nyújt az ünnepi nagymisén és a felvonuláson a szebbnél-szebb selyem, taft, brokát viganók, habos ingvállak, pruszlikok, nyárikák, zsinóros, ujjas lajbik, menték, valamint kék és bordó bársony, kerepélyes „féketők" látványa. 7 Úgy gondoljuk, ma is érvényes lehetne Rodiczky Jenő 1865-ben a jász viseletre tett megjegyzése, miszerint „ a jász nők csak úgy úsznak a selyemben. " 8 A felújított jász viselet, amely az elszármazott jászok révén eljutott már a világ számos országába (Franciaország, Svájc, Japán, USA, Áland-szigetek stb.) szép példája egy nép identitástudatának és hagyományőrzésének. (14. kép) A viselethez hasonló módon vált ismertté az országban az egykori jászsági szűcshímzés is. A jászsági szűcsök egykori gazdag mintakészlete az idők folyamán teljesen feledésbe merült. Az 1970-es évek második felében a díszítőművészeti szakkörök tagjai tettek próbálkozást a mintakincs felkutatására és felelevenítésére. Az volt a céljuk, hogy megtalálják azt a megoldást, amellyel a régi mintákat napjaink textíliáin is alkalmazhatják. Több mint húszévi munkájukat csak az 1990-es évek végén koronázta siker, s ennek köszönhetően a rendkívül gazdag mintakincset az egész ország megismerhette. Ma már nagyon sok jászsági lakásban találunk jász hímzéssel díszített párnát, asztalterítőt, futót, függönyt s más egyéb textíliát. (15. kép) Az eddigi példák elsősorban a történelmi múlthoz, a hagyományokhoz kapcsolódtak. Megfigyelhetünk azonban olyan jelenséget is, amely a 20. század végén kezdett elterjedni, s napjainkban egyre szélesebb méreteket ölt. Voltaképpen a különböző jászsági cégek, vállalatok névadási szokásaira utalunk, akik előszeretettel használják nevükben a jász előtagot, pl. Jász Ablak Kft., Jász Plasztik Kft., Jász Autóház Kft., Jász Trade Kft., Jász Tej Kft., Jász Bél Kft., Jász Síva stb. Úgy véljük, az említett példák jól mutatják a hagyománytiszteletből gyökerező jász öntudat egyre szélesebb 8 HERBERT János, é.n. 96. 137