H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Bathó Edit: A jász öntudat és a hagyományőrzés

3. kép. A Redemptio című honismereti lap A települészászlók elkészíttetésekor ugyancsak a régi zászlókat vették alapul, amelyekben a jászok ősi színe, a kék dominált. Felmerült az igény a múzeumban őrzött, de napjainkra már teljesen szétfoszlott történelmi zászlók — 1745-ös redemptios zászló, (2. kép)1945-ös Szabad jászok zászlaja — felújítására is. A rekonstrukciók 2001-ben magánszemélyek adományából el is készültek, s azóta a jász települések ünnepi rendezvényein ott díszelegnek az ország, a település és az uniós zászlók mellett. 5. kép. Jász lakodalom Jászberényben 2002-ben Az 1990-es évek elején egymás után indítják be a jász települések a helyi újságjaikat ( Jászkürt, Jászvidék, Jász Újság, Mi újság Fényszarun?, Dósai Hírek, stb.), amelyek többsége napjainkban is folyamatosan megjelenik. A Jász Múzeumért Alapítvány 1994-ben indította útjára a Redemptio-t, a jász és kun települések honismereti lapját, amely az elmúlt 14 év alatt országos hírnévre tett szert. (3. kép) Különböző iskolai, könyvtári, múzeumi évkönyvek látnak napvilágot, és 1993-ban jelent meg az első Jászsági Évkönyv, amely azóta is minden év karácsonyának egyik legszebb ajándéka. (4. kép) A települések város és falu napokat rendeznek, amelyek minden évben kiváló alkalmat nyújtanak az elszármazott jászok hazalátogatására, a helyi művészeti csoportok, hagyományőrző közösségek bemutatkozására és a közös szórakozásra. Szokássá vált a régi helyi hagyományok felelevenítése is (aratási, szüreti szokások, régi mesterségek és paraszti munkák bemutatása). E tevékenységben 4. kép. Jászsági Évkönyv különösen élenjár Jászberény (lakodalom), Jászdózsa (régi vásár, lakodalom, aratás, mesterségek), Jászapáti, Jánoshida (aratási szokások), Jászkiser és Jászladány (Hagyma Napok), Jászágó és Jászfelsőszentgyörgy (szüreti szokások). (5—6. kép) 1991-ben Budapesten megalakul a Jászok Egyesülete, amely nemcsak az elszármazott jászokat tömöríti, de igyekszik fennhatósága alá vonni a Jászságban élőket is. Az egyesület egymás után jelenteti meg a jász történelem könyvritkaságait (Horváth Péter, Gyárfás István, Fodor Ferenc, Palugyai Imre munkái), ösztöndíjakat ad pedagógusoknak, diákoknak, és minden évben a Jász Világtalálkozón adja át az általa alapított életmű-elismerést, a Jászságért-díjat. Jászság szerte ugyancsak ebben az időben egymás után jönnek létre az úgynevezett baráti körök, akik a településekről elszármazottakat tömörítik és kötik össze a szülőfölddel. Mellettük különböző egyesületek (Városvédő és Szépítő Egyesület, Pendzsom Egyesület stb.) és alapítványok születnek (Jász Múzeumért Alapítvány, gróf Apponyi Albert Alapítvány, Sáros András Közalapítvány, stb.), ahol kiemelkedő értékmentő munkát, tudományos, kulturális és könyvkiadói tevékenységet végeznek. A rendszerváltást követően a jászok számos kezdeményezést tettek a régi népi és polgári hagyományok felelevenítésére. Jászberényben a Városvédő és Szépítő Egyesület tagjai 1990-ben rendezték meg először a 19. századi polgári hagyományokra épülő Jász bált. A régi szokás6. kép. Hagyományos aratás Jánoshidán 2006-ban 134