H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)
Örsi Julianna: A paraszti társadalom kutatásának kérdései
A Nagykunság kistérségekbe osztása 2004-ben tesítésnél túlsúlyba kerültek a politikai és gazdasági szempontok. Elsősorban a vidékfejlesztés szakemberei dolgozták ki a koncepciókat, szerveztek a témában tanácskozásokat. Majd a falukonferenciákon elhangzott előadásokat tanulmánykötetekben tették közzé. 22 A Békéscsabán megtartott Alföld-kongresszusok hasonló célt szolgálnak egy nagy táj, az Alföld fejlődésének elősegítésére. 23 Kutatásunk szempontjából különösen fontos a Csatári Bálint által irányított Alföldkutató Intézet átfogó kutatási programja. 24 A Magyar Tudományos Akadémia stratégiai kutatási eredményei beépülnek a társadalomirányításba. 25 Bizonyára szükség lenne a közvetlenebb párbeszédre a néprajz és a különböző tudományágak művelői és a kutatási eredmények alkalmazói között. A társadalomföldrajz, a néprajz, a kulturális antropológia, a demográfia, a szociológia és egyéb tudományágak kutatási eredményeinek, problémafelvetéseinek kölcsönös megismerése olyan közös eredményt hozhatna, amelyet a társadalom irányítói is hasznosíthatnának. Fontos kutatási témának tartom tehát a néprajzi csoportok, vonzáskörzetek alakulásának, jellegzetességeinek vizsgálatát a jelenleg folyó kistérségi szerveződések tükrében. Kérdés, hogy megvannak-e még a néprajzi csoporthatárok, jellemezhetők-e még speciális kulturális jegyekkel ezek a közösségek, avagy a néprajzi csoport történelmi kategóriává vált, és mint táji közösség megszűnt, beolvadt a nagytáji csoportba vagy az összmagyar kulturális tégelybe. Adódik a kérdés, létrejöttek-e olyan termékek, kialakult-e olyan magatartásforma, fejlődési útvonal, amellyel egy településcsoportot jellemezhetünk az ezredfordulón. Véleményem szerint igen. A kistáji csoportok ilyen jellegű vizsgálata hozhat olyan eredményt, amely magyarázatul szolgálhat az országos fejlődési trendektől való eltérésre. Ugyanis az is nyomon követhető, hogy egy-egy település 22 KOVÁCS Teréz 2000. 23 NAGY Erika — NAGY Gábor 2005. hogyan veszít teret, vagy éppen hogyan indul el a fejlődés útján. Egy-egy város ugyanis dinamikájával lehet pozitív hatással a környező településekre, de túlzott érdekérvényesítése kapcsán lehet bomlasztó is a kistérségre vagy néprajzi csoportra. Ennek szemmel látható példája a Nagykunság szétszakítására tett politikai-közigazgatási lépések sora. A térkép mutatja, hogy a történelmileg, néprajzilag összetartozó csoport, városok közössége, különböző statisztikai kistérségekbe sorolva veszített erejéből. Ezzel szemben a Jászság meg tudta tartani egységét, és ennek következtében az érdekérvényesítő képessége is jóval erősebb. A hivatalos adatok alapján készült térképeken is jól látható, hogy 2004-től megszaporodtak a kistérségek. 18 kistérség változtatta meg a határát. Az Alföldön általában olyan kistérségek váltak ketté, ahol két hasonló nagyságú város is volt egy kistérségben. A vezető pozícióra áhítozó második megszervezte a maga körzetét, és kivált a nagyobb egységből. (Az Észak-Alfóldi Régióban például újonnan jött létre a Mezőtúri, Derecske—Létavértesi kistérség stb.) Ezek a települések nyertesek lettek, de nem biztos, hogy a velük tartók is. Különösen akkor vannak nehéz helyzetben, ha nem természetes fejlődés eredményeként jött létre az új kistérség. így például identitászavarba kerülhetnek az egykori szabad kerületek városai. Nem könnyű egy új kistérség lokális identitását felépíteni, ha annak nincs közös múltja. Persze a jelen szervező erejét (pl. gazdasági erő, turisztikai erő) sem hagyhatjuk figyelmen kívül. A Nagykunságról leghamarabb Kunszentmárton leszakadása volt megfigyelhető. Kun emlékmű avatása Túrkevén 2000-ben Mivel a Tiszazug falvai természetes vonzáskörébe tartoztak, így az ott betöltött vezető szerep kielégítette. Kunhegyes már nehezebben tud azonosulni Tiszafüreddel, hiszen a történelmi gyökerek különbözőek. Ha valami összehozhatja őket, az a Tisza-tó üdülőkörzet fejlesztési lehetősége. Az új kistérségbe kerülés Túrkeve számára nem jár pozitív eredménnyel, szemben Mezőtúrral. Ugyanakkor mindannyiójuknak meg kell küzdeniük az új imázs kialakításáért. Ezzel a folyamattal ellentétes irányt is megfigyelhetünk, hiszen egyre erősebb a kun hagyományok felele24 CSATÁRI Bálint 2000. 441 —449. 25 CSATÁRI Bálint—TÍMÁR Judit 2002. 124
