H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)
GY. FEKETE ISTVÁN: SZOLNOK ÉS AZ 1956-OS MAGYARORSZÁGI FORRADALOM ÉS KATONAI INTERVENCIÓ
„A Katonai Tanácsok feladata minden fokon a honvédelmi miniszter által kinevezett parancsnokok fontosabb parancsainak, intézkedéseinek megvitatása és javaslat tétele. Amennyiben a Katonai Tanács többsége nem ért egyet a parancsnok parancsaival, a parancsnok jelentse azt felsőbb parancsnokának". A katonatanácsok létrehozása tehát nem jelentette egyértelműen az egyszemélyi parancsnoki rendszer hatályon kívül helyezését, hanem arra utasította a katonai vezetőt, hogy kérje ki a véleményüket a fontosabb döntések meghozatala előtt. Mivel ebben az intézkedésben nagyon sok volt a „szubjektív elem", ezért ezt sokan, sokféleképp értelmezték. A repülőalakulatoknál és ezen belül Szolnokon szerencsére olyanok voltak a katonai vezetők és a szolgálati viszonyok, hogy ez komolyabb összeütközéshez soha nem vezetett, de a munkát itt is sokszor nehezítette, zavarta, lassította a párhuzamosság. 38 Kablay alezredes az egyre szaporodó adatok, információk megbízhatóbb, szakszerűbb feldolgozása érdekében az iskolán létrehozta a hadműveleti felderítő alosztályt. Vezetője Decsi Ferenc százados, a beosztottak Németh százados, Herczig és Nagy főhadnagyok voltak. 39 Az október 31. és november 4. közti időszakot tehát a Forradalmi Katonatanácsok és az egyszemélyi parancsnoki irányítás egymásmellettisége jellemezte. A parancsnokok törekedtek arra, hogy minden döntésükben a vonatkozó parancsok szellemében járjanak el. 31-én az OLLEP-ről parancs jött, hogy az iskola JAK—11 „Ölyv" gépekkel hajtson végre négy felderítő repülést a Szolnok—Debrecen—(Záhony)—Szolnok útvonalon. A feladatot 1+1 (tartalék) géppel a vadászkiképző ezredből Hangay főhadnagy—Németh százados; Szabó hadnagy—Németh százados; Szabó hadnagy—Merfelsz százados, illetve Szabó (Floki) József őrnagy és egy diák hajtották végre. (A személyzet második tagja a megfigyelő volt.) Kablay alezredes Szathmári József századost bízta meg a Szolnok „védelemparancsnoki beosztás" ellátásával. A Kilián Iskola Forradalmi Katonai Tanácsa úgy döntött, hogy a légvédelmi tüzérezred egy ütegét a reptér területére telepíti a légtér és földi védelem erősítésére. November 2-án a szovjetek a várost gyakorlatilag körülzárták, az utcán harckocsik cirkáltak, egy harckocsi alegység pedig a repülőtér déli részére települt. Kablay alezredes katonai küldöttséget küldött a 11. szovjet gépesített hadosztály parancsnokához. Ennek vezetője Dankó Pál őrnagy (Kablay helyettese), tagjai Tuza Antal őrnagy és Német János tolmács voltak. Dankó őrnagy kérte a szovjet tábornokot, hogy engedélyezze: Szolnok utcáin továbbra is a magyar katonaság tarthassa fenn a rendet, ők járőrözzenek. A parancsnok ebbe beleegyezett. Ezen a napon a szolnoki rádió felvette a Damjanich nevet, a munkástanácsok pedig úgy döntöttek, hogy 5-én az egész városban beindítják a termelést, és megkezdődik a tanítás az iskolákban. Az élet tehát normális mederbe terelődhetett volna, ám november 4-én az események egészen más fordulatot vettek. 40 P. Ny. Lascsenko altábornagy, szovjet Különleges Hadtest parancsnoka 1/3. A szovjet katonai beavatkozás előjelei A magyarországi forradalom szovjet elfojtásának gondolata és megtervezése nem 1956. október 3l-re (a szovjet pártelnökség határozata a beavatkozásra) nyúlik vissza. 1955-ben, az Ausztriával kötött békeszerződés aláírása után a szovjet csapatokat nyugati szomszédunktól kivonták, és fölvetődött egy központi hadseregcsoport létrehozásának gondolata Magyarország területén. Ehhez a nemzetközi jogi keretet az 1955-ben létrehozott Varsói Szerződés (VSZ), a szervezeti alapokat pedig az osztrákoktól visszavont hadtest biztosította. E seregtest „névadója" G. K. Zsukov marsall (szovjet honvédelmi miniszter) volt, aki annak idején azt javasolta, hogy a mongóliai seregtest mintájára (amelynek 1939-ben ő volt a parancsnoka, és küldetése is hasonló volt) nevezzék el ezt a magyarországi szovjet csoportosítást is „Különleges hadtest"-nek (Klgs hdt). A seregtest parancsnokságát 1955-ben Székesfehérvárra helyezték, állományába a 2. és a 17. gépesített gárda, a 195. vadászrepülő, a 177. légibombázó-hadosztályok, valamint kiszolgáló- és szakcsapatok tartoztak. Az 1956. november 4-i katonai intervenció során ennek a csapatai játszottak meghatározó szerepet a magyar forradalmi erők elleni harcokban, másrészt a katonai beavatkozás terveit is itt dolgozták ki először. 1956 tavaszán a szovjet parancsnokság már számolt azzal, hogy „a társadalmi rend Andropov magyarországi szovjet nagykövet és felesége egy fogadáson 38 Magyarország hadtörtenete. 559—560., HL A Kilián Iskola 39 parancsnokának jelentése 1957. 00537. 40 HL A Kilián Iskola parancsnokának jelentése. 1957. 00538. Uo. 00537-00538., Cseh G., 2001. 35., Tiszai L. im. 114—115. 188
