H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)
GY. FEKETE ISTVÁN: SZOLNOK ÉS AZ 1956-OS MAGYARORSZÁGI FORRADALOM ÉS KATONAI INTERVENCIÓ
GY. FEKETE ISTVÁN SZOLNOK ÉS AZ 1956-OS MAGYARORSZÁGI FORRADALOM ÉS KATONAI INTERVENCIÓ (1956. október 23-november 8.) 1956-ban a magyar pártvezetés válsága, a reformtábor és a diák mozgalmak erősödése, a nemzetközi helyzet alakulása, mindenek előtt a lengyel események (Wladislaw Gomulka „szovjet rosszallás" ellenére történő első titkárrá választása) hatására nálunk is felerősödtek a társadalmipolitikai vihar előszelei. A fővárosban és az ország több pontján fellobbant népfelkelés során elemi erővel törtek felszínre a korábbi évek mulasztásai, hibái következtében felgyűlt feszültségek. A hatalmukat megőrizni akaró konzervatív pártvezetés és a népi megmozdulásokban résztvevő erők közötti küzdelem fegyveres összecsapásokba torkollott. Ennek hatására a Gerő-féle csoport szovjet katonai beavatkozást kért. A fegyveres harcba torkolló népfelkelés legfontosabb célja a nemzeti függetlenség helyreállítása volt. A követelések között szerepelt a szovjet csapatok hazánkból történő kivonása, kilépésünk a Varsói Szerződésből, társadalmi rendszerünk és a politikai élet demokratizálása, a jogállamiság megteremtése, az általaSzolnok sajátos helyzetéből adódóan az 1956-os forradalmi eseményeket két fő kérdéskör köré csoportosítva célszerű vizsgálni. Egyrészt a városban történt forradalmi események szerint, másrészt azoknak a Szolnok Helyőrségben szolgáló katonai alakulatok helyzetére, tevékenységére gyakorolt hatása szempontjából. 1/1. A forradalmi események főbb történései Szolnokon Számos előjel ellenére az október 23-i budapesti tömegtüntetés és az azt követő harcok híre a város lakosságának többségét váratlanul érte. Ennek tudható be, hogy az első igazán nagy tömegdemonstrációk a megyeszékhelyen csak 26-án és 27-én voltak. Ez természetesen nem jelentette azt, hogy a fővárosi események már 23-án nem hozták volna lázba az embereket. A Budapestről érkező hírek hatására Kálmán István, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Szolnok Megyei Bizottsága (ez akkor a mai Baross út 22-ben volt) első titkára megbeszélést tartott a végrenos emberi és polgári jogok biztosítása. Az igazgatás reformja kapcsán a párt központi szerepének csökkentése, az önkormányzatiság megvalósítása, a tervutasításos rendszer helyett a munkástanácsok vezetése alá kerülő vállalatok önállóságának biztosítása, és a paraszti gazdaságok termelési szabadságának támogatása is felmerült. Mindezeket a forradalom mértéktartó erői a szocialista társadalmi rend keretei között kívánták megvalósítani. A célkitűzések, a társadalmi-politikai törekvések, követelések Szolnokon sem voltak mások. Mégis, a város stratégiai, katonai helyzete és az akkori események sajátos kapcsolódása folytán a település — akaratán kívül — több alkalommal is nagy, országos léptékű események részesévé vált. Ez az írás, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján, ennek a ma már történelmi léptékű korszaknak a főbb szolnoki mozzanatait, az események országos és helyi összefüggéseit törekszik áttekinteni. 4< Az MDP székházának épülete Szolnokon (a mai Baross út 22.) hajtó bizottság tagjaival. Itt elhatározták, hogy a megyei, városi és járási pártbizottságok tagjait felfegyvérzik, így I. A forradalmi események és a katonai alakulatok viszonya Szolnokon 179
