H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)

LANGÓ PÉTER: RÉGÉSZETI ÉS OKLEVELES ADATOK A JÁSZSÁG 10-15. SZÁZADI

A középkori forrásokon kívül további információval szolgálnak a kései középkorra vonatkozólag, az időben valamivel később készített török defterek,

90 oklevelek

91 és latin nyelvű dokumentumok.

92 A forrásokban szereplő topográfiai adatok és a régészeti leletanyag összevetése alapján megrajzolhatónak tűnik a jászok megtelepedésének folyamata. A jászok Kárpát-medencei megjelenését Pray György és Horváth Péter összefoglalása óta a kunok beköltözésével köti össze a kutatás.

93 Több kutató elképzelhetőnek tartotta, hogy a 10. században — a honfoglaló magyarokkal együtt — már érkeztek jászok a Kárpát-medencébe.

94 Az újabb kutatások nyomán azonban kiderült, hogy a 10. századi beköltöző csoportok jász identitása mellett felhozott érvek nem támaszthatók alá a régészeti, nyelvi és filológiai forrásokkal.

95 A történészek közül többen úgy vélték — településtörténeti és diplomatikai érvek alapján —, hogy a 13. század közepét követően, a 14. század elején, a kunoktól függetlenül érkeztek a jászok a Magyar Királyság területére.

96 Selmeczi László ásatásai végül egyértelmű bizonyítékkal szolgáltak arra vonatkozólag, hogy a jászok a kunokkal együtt kerültek erre a területre,

97 amit — az írott források vizsgálatából leszűrhető — történeti érvek is erősítenek.

98 Selmeczi vizsgálatai arra is rámutattak, hogy a jászokat beköltözésüket követően elsősorban a Zagyva és a Tárna mentén telepítette le a király,

99 még kisebb közösségeik az ország más területein is létesültek.

100 A kutatások nem igazolták azt a feltevést sem, hogy a jászok először a Jászságon kívül telepedtek le

101 és csak később költöztek át a mai Jászság területére.

102 A népcsoporttal tehát már a 13. század második felében számolni kell a történeti Jászság területén. A jászok — amint 89 GYÁRFÁS István II—III; BENEDEK Gyula — ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998. 90 FEKETE Lajos 1968.; BAYERLE Gusztáv 1998. 91 HEGYI Klára 1988. 92 GYÁRFÁS István IV; BOTKA János 1988. 93 HORVÁTH, Pctrus 1801; LANGÓ Péter 2001 /c; SPINÉI, Victor 2003. 320—321.; SELMECZI László 2005. 101.; KOCSIS Gyula 2005. 11. 94 FODOR Ferenc 1942. 111., 152; GYÖRFFY György 1990. 54—59. 95 LANGÓ Péter 2001 /d; LANGÓ Péter 2003. 96 KARÁCSONYI János 1923. 61.; FODOR Ferenc 1942. 134; GYÖRFFY György 1990. 312—315.; KRISTÓ Gyula 2003. 233—243. 97 SELMECZI László 1981; SELMECZI László 1992/a. 15.; SELMECZI László 1992/b. 103—104, 147.; SELMECZI László 1994. 66. 98 LANGÓ Péter 2001/c. 163—170. 99 SELMECZI László 1981; SELMECZI László 1992/a. 11—15.; SELMECZI László 1992/b. 101—113.; SELMECZI László 1994/a; SELMECZI László 2005. 102. 100 LANGÓ Péter 2001/b 101 GYÖRFFY György 1990. 316—318. 102 LANGÓ Péter 2001/b; LANGÓ Péter 2001/c. 167—168. 103 PARÁDI Nándor 1991; SELMECZI László 1992/a. 12. 104 SELMECZI László 1994/a; SELMECZI László 2001. 105 SELMECZI László 2001. 139. 106 TAKÁCS Károly 2000/a 107 SELMECZI László 2001. 139. HATHÁZI Gábor lektori véleményében — SELMECZI Lászlóhoz hasonlóan — úgy vélte: „Minazt a régészeti feltárások eredményei mutatják — egyes településeken a tatárjáráskor elpusztult falvakat újították meg,

103 még más esetben a korábban használt településtől távolabb építették fel lakóhelyeiket.

104 Ez utóbbira példa Jászfényszaru, ahol kiderült, hogy a tatárjárás előtti településektől távolabb alakították ki szálláshelyüket az ide költöző jászok.

105 Annak bizonyítása, hogy a Fényszaru, Fövenyszarm ~ ,J?ewenzarw" elnevezés

106 mennyiben köthető a tatárjárás előtti időszakhoz — amint azt Selmeczi László véli — még további kutatásokat igényel.

107 Az elnevezés kései felbukkanása, valamint Takács Károly vizsgálatai alapján a település neve a 13. század második feléből, vagy a 14. századból is származhatott.

109 Az elnevezés kései forrásokban való első feltűnése, amint azt Selmeczi Jászágó kapcsán bizonyította, önmagában nem informál a név keletkezési körülményeiről és időszakáról.

110 A korai Fényszaru környezetében számos további, kisebb lakott rész is volt. Az egyik, a mai település északnyugati szélén, a Virágoshalom határrészben feküdt, ahol Kolozs István 14. századra keltezhető kerámiatöredékeket talált. A másik hasonló korú lelőhelyet a Kórés területén lokalizálta. A szarmata teleptől és honfoglalás kori temetőtől keletre, mintegy 500 méterre a szántásban 13—14. századra keltezhető edénytöredékeket sikerült megmentenie. A két település közül az egyik valószínűleg az 1570-es török adóösszeírásban szereplő Kisfényszaruval lehetett azonos.''' Jászfényszaru belterületéhez kapcsolódik egy másik korai jász település is. Selmeczi Lászlónak kitartó kutatásai eredményeként,

112 a Kozma-part nevű dombháton sikerült azonosítania a valamikori „Zent Kozmademjen descensus"-t}

u A feltárások során igazolta, hogy Kozmádén valószínűség szerint a korábbi magyar birtoknév öröklődött át a jászokra, a környékbeli túlélő magyarság révén ", amit megerősít szerinte az a tény is, hogy szemben a kun területek gazdag kipcsak szállásnév anyagával, a jászok esetében „nem őrződtek meg az iráni—oszét jellegű nyelvi emlékek a szállásnevekben, amit ekkor még biztosan élő nyelvük feltételezne". Jászfényszaru belterületéről egyelőre azonban nem ismertek olyan tárgyi emlékek, amelyek az Árpád-kor korábbi időszakához lennének köthetőck, és így — SELMECZI László és HATHÁZI Gábor érveivel ellentétesen — egy későbbi (13—14. századi) névadás lehetősége sem zárható ki. A településnév kialakulásának idejének (és ezzel összekapcsolódóan az Árpád-kori lakosság továbbélésének) a tisztázásához jelentős mértékben járulna hozzá egy a mai Jászfényszaru belterületét érintő terepbejárás. Az újabb források bevonásáig általam is elképzelhető — de a kutatás jelen szakaszában kellően még nem alátámasztott — lehetőségnek tartom a SELMECZI László és HATHÁZI Gábor által javasolt felvetést. 108 CD X. 7.462. 109 CD IX. 5. 415; A IV. 47; GYÖRFFY György IV. 194; TAKÁCS Károly 2000/a. 132—133. A Föveny helynév kapcsán lásd még újabban: Benkő Loránd 2003. 163. 110 SELMECZI László 1994/a. 58—59. 111 BAYERLE Gusztáv 1998. 80. 112 SELMECZI László 2001. 113 GYÁRFÁS István III. 554. SELMECZI László kutatásai előtt FODOR Ferenc is c területre helyezte ezt a települést. FODOR Ferenc 1942. 145; 148. 83