H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)

LANGÓ PÉTER: RÉGÉSZETI ÉS OKLEVELES ADATOK A JÁSZSÁG 10-15. SZÁZADI

—•- A Fodor Ferenc által felmért mai vízfolyások ~^_ A Fodor Ferenc által felmért egykori vízfolyások <g?2 A Fodor által feltételezett vízjárta terület Kunhalmok Térkép 2. A dolgozatban tárgyalt Árpád-kori régészeti lelőhelyek 1. Boldog-Külterület; 2. Jászfényszaru-Csányi puszta; 3. Jászfényszaru-Barátok tava; 4. Jászfényszaru-Szőlők alja; 5. Jászfényszarun talált szórvány kard; 6. Jászfényszaru-Kórés; 7. Szentlőrinckáta; 8. Jászágó; 9. Jászárokszállás-Kopaszhalom; 10. Hajóhalom (Kápolnahalom); 11. Jászberény-Borsóhalma; 12. Jászjákóhalma-Négyszállási-tó; 13. Jászberény-Necsőegyháza; 14. Jászberény-Szent Pál halma; 15. Jászberény külterületén talált szórvány kincslelet; 16. Jászszentandrás-Nemoda-domb (a középkori Endree falu); 17. Jászdózsa és Jászjákóhalma közt talált kincslelet; 18. Jászjákóhalma-Nevada tanya-Félegyházipart; 19. Jászapáti-Repülőtér; 20. Jászapáti-Nagyállási út; 21. Jászapátin talált kincslelet; 22. Jásztelek-Hosszúdűlő; 23. Alattyán (Nem ismert közölt régészeti lelet erről a területről, de okleveles adatunk van a település létezéséről); 24. Jászberény-Csíkos-Tetemház halom mellett talált edénytöredék alapján a 10—11. századnál pontosabb keltezés nem adható a temetőtöredékről. A Kápolnahalomtól délebbre feküdt a Jászberény-Négyszálllás lelőhely, ahonnét Madaras László kora Árpád-kori temetőt és telepet említett.

38 E területtől délebbre, Jászjákóhalma határából egy 10. századi szablya utal a tárgy magyar tulajdonosára.

39 Tarnaörstől keletre Jászszentandrás-Jónás tanyán került elő 6 sír, amely egy nagyobb temető részlete volt. A közösség gazdagságát sejtetik az előkerült ezüst övveretek.

40 A lelőhely teljes feltárását Kaposvári Gyula nem tudta elvégezni, amint azt az újabban előkerült sírtöredékek is mutatják. Szintén az átlagosnál gazdagabb lehetett az a 10. századi közösség, amelyik Jászapáti közelében fekvő homokdombot választott temetőhelynek. Az 1979-ben feltárt fegyveres férfisír leletei arra utalnak, hogy az ide temetkező közösség egyes családjai megengedhették maguknak, hogy hozzátartozóikat arannyal díszített ruhában helyezzék a sírba.

41 A lelőhelytől keletre a mai Jászapáti és Jászivány között is volt egy temető, amelyre Törőcsik István régész hívta fel a figyelmemet. A megbolygatott lelőhelyről begyűjtött íjközépcsont alapján valószínűleg itt is egy 10. századi közösséggel kell számolnunk. Egy másik szálláshely délkelet felé Pély közelében lehetett, 38 MADARAS László 2001. 120. 39 MADARAS László 2001. 121. 40 KAPOSVÁRI Gyula 1955. 39. 41 CSÁNYI Marietta 1980.; MADARAS László 1996. 236. A lelőhelyen további sírokat is megbolygattak, ahonnan többek közt kerek átmetszetű, elhegyesedő végű bronz huzalkarpercc, bronz fülesgombok, csontfíiggesztő került elő — c leleteket Törőcsik István szívességéből ismerhetem. 80