H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)
LANGÓ PÉTER: RÉGÉSZETI ÉS OKLEVELES ADATOK A JÁSZSÁG 10-15. SZÁZADI
LANGÓ PÉTER RÉGÉSZETI ES OKLEVELES ADATOK A JÁSZSÁG 10-15. SZÁZADI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETÉHEZ 1 Kolozs Istvánnak, a Felső-Jászság tudós kutatójának 1. „Lápi gyepütáj" - a Jászság paleoökológiai megítélése a történeti kutatásban „E honfoglaláskori homoki és lápi gyepütáj, mint minden táj, természetesen közepe táján volt leginkább az, ami: láp, mocsár. Peremein, a Tisza felé már elég korán keletkeztek települések... Ebből a földből az lett Jászsággá, ami terület valóban egy megsüllyedt mocsár volt: csak a Zagyva—Tárna vízgyűjtője és ennek homokperemei. " 2 így jellemezte Fodor Ferenc, a 20. század első felének kiemelkedő földrajztudósa a történeti Jászság környezetét. Fodor leírása részben a múlt század közepén tett földrajzi megfigyelésein 3 , részben pedig a korábbi 200 év tudományos értekezésein alapult. 4 A korszak kutatására jellemző pozitivista, statikus megközelítés alapján úgy vélte, hogy a terület nem csak az újkorban vált ilyen mocsarassá, hanem már azt megelőzően is az volt. A 18. században leírt ökológiai adottságokat olyan állandónak tekintette, melyen először csak a folyószabályozások változtattak. Nem számolt azzal, hogy a biológiai és a földrajzi környezetet már ezt megelőzően is befolyásolta az ember, és azt sem vette figyelembe, hogy az embertől független változások is végbemehettek a környezetben. 5 Véleménye szerint ez a terület mindig is: „gyepű volt és csak ez volt a gyepű, ami most a Jászság; ebbe a tájba sehol sem hatolt be az első, honfoglaló települő". 6 Fodor a Jászságról kialakított statikus paleoökológiai elképzelését összevetette a történelmi forrásokkal. A két tudományterület eredményeiből logikusan adódott a számára, hogy azért telepítette erre a területre az uralkodó a jászokat, mert ezt a „lápi gyepütájat" másként nem tudta kihasználni. A földmüvelésre alkalmatlan vidéket nem lehetett sem hasznosítani, sem eladományozni. A terület ezért a 10. században határvidék szerepét töltötte be, amely a kabarokat és a fejedelmi szállásterületet választotta el egymástól. 7 Később a steppéről beköltöző keleti népcsoportokat telepítette le ide a király. A mocsaras, legelőkben gazdag vidéket a nagyállattartó, nomadizáló besenyők, majd pedig a hasonló életmódot folytató jászok és kunok ki tudták használni. 8 A földrajzi adottságokból adódó következtetések mellett, a besenyők esetében nyelvészeti érvekkel, a jászok kapcsán a történeti forrásokból leszűrhető tanúságokkal igyekezett alátámasztania véleményét. 9 Fodor elképzelése szerint a territoriális nemesi kiváltságokat élvező és az uralkodó számára katonai kötelezettségekkel adózó jászok életformáját nagyban meghatározták a környezeti adottságok. Az ökológiai sajátosságok kedveztek a steppei hagyományok és szokásrendszerek továbbélésének, ezért a nomádnak tartott jászok a 15. század közepéig nem alakítottak ki állandó településeket, hanem állataikkal vándoroltak a vidéken. A földművelés és ezzel párhuzamosan az állandó szálláshelyek kialakítása csak azt követően jelent meg, hogy a ferences térítés megkezdődött a Jászságban. 10 Fodor munkáját követően a 20. század második felében nem volt olyan történész, aki ilyen mélységig foglalkozott volna e népcsoport, illetve e régió középkori történetével. Az ekkoriban íródott összefoglalások leginkább csak a korábbi kutatások eredményeit tekintették át. 11 Számos próbálkozás 12 azonban olyan módszertani hibákat tartalmazott, amelyek eleve csak téves következtetésekhez vezethettek — amint arra több kritikus szemléletű tanulmány is rámutatott. 13 Az elmúlt időszakban látványosan megnőtt a jászok korai történetével foglalkozó tanulmányok 1 A tanulmány elkészítésében nyújtott segítségükért Csányi Mariettának, Kertész Róbertnek, Kovács Lászlónak, Selmeczi Lászlónak, Sümegi Pálnak és Törőcsik Istvánnak, még a gondos lektori 6 véleményért Hatházi Gábornak tartozom köszönettel. 7 2 FODOR Ferenc 1942. 77. 8 3 FODOR Ferenc 1942. 470—471. 9 4 PALUGYAYImrc 1854.; FODOR Ferenc 1942. 476—500.; 10 TÓTH János 1976. 23.; BUSCHMANN Ferenc 1993. 108—109. 11 5 RÁCZ Lajos 1989.; RÁCZ Lajos 1993.; SÜMEGI Pál— KERTÉSZ Róbert 1998.; KERTÉSZ Róbert—SÜMEGI Pál 12 1999.; BROWN, Ncvil 2001.; KERTÉSZ Róbert 2002. 289.; SÜMEGI Pál—KERTÉSZ Róbert—HERTELENDI Ede 2002.; BRÁZDIL, Rudolf 2003.; WINIWARTER, Verena2003. FODOR Ferenc 1942.77. FODOR Ferenc 1942. 132. FODOR Ferenc 1942.248. FODOR Ferenc 1942.77.; 125—136. FODOR Ferenc 1942. 77—78.; 115., 248. MAKSAY Ferenc 1971. 91.; TÓTH János—TÓTH Marianna 1988.; PÁLÓCZI HORVÁTH András 1989. SZABÓ László 1974.; SZABÓ László 1979.; SZABÓ László 1982.; BAKOS Péter 1998. 77
